50 éve lépett az első ember a Holdra
Ötven éve volt a Holdra szállás. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel nyerte meg az űrversenyt a hidegháborúban. A sikeres landoláshoz szakemberek ezreinek munkájára volt szükség, közöttük magyarok szaktudására is.
2019. július 20. 10:18

Az Apollo-11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el, fedélzetén Neil Armstrong parancsnokkal, Edwin "Buzz" Aldrin és Michael Collins űrhajóssal a Hold felé. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó washingtoni idő szerint július 19-én pályára állt a Hold körül, másnap Armstrong és Aldrich átszállt a Sas (Eagle) névre keresztelt holdkompra.

A holdra szállás a vártnál nehezebbnek bizonyult, mert a landolásra kiszemelt Nyugalom Tengere csak a Földről látszott síknak, közelről kiderült, hogy hatalmas kövek borítják. Már csaknem elfogyott a két perc manőverezésre elegendő üzemanyag, amikor végre leszállásra alkalmas helyet találtak, és 1969. július 20-án, greenwichi idő szerint 20 óra 17 perc 40 másodperckor (magyar idő szerint 21 óra 17 perckor) büszkén jelenthették a houstoni irányító központnak: A Sas leszállt. Az első ember hat órával később, július 21-én 2 óra 56 perc 15 másodperckor lépett Neil Armstrong személyében idegen égitest felszínére. "Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek" - hangzottak Armstrong szállóigévé vált szavai. (A Holdon Aldrin szájából hangzottak el az első, prózai szavak: OK, a motor leáll. A kis lépés sem volt annyira kicsi: Armstrong remek pilóta lévén sokkal simábban landolt, mint arra számítottak, így a holdkomp lábának ütközésgátlói nem nyomódtak össze, és a pilótáknak majdnem egy méter magasból kellett leugraniuk.)

Húsz perccel később Aldrin is csatlakozott hozzá. A két űrhajós kitűzte az amerikai zászlót, egy plakettet hagyott égi kísérőnk felszínén, talajmintát vett, rövid rádióbeszélgetést folytatott az Ovális Irodában ülő Nixon elnökkel, de jobbára csak futkároztak és ugrándoztak, élvezték a földinél hatszor kisebb gravitációt, s még arra is engedélyt kaptak, hogy a kötelező alvást a Holdon töltött 21 óra és 36 perc végén tudják le.

A holdkomp július 22-én 17 óra 54 perckor szállt fel, mindenki megkönnyebbülésére. Félő volt ugyanis, hogy a művelet nem hajtható végre, olyannyira, hogy Nixonnak előre megírt beszéd lapult a zsebében arra az esetre, ha a két űrhajós a Holdon rekedne. Miután összekapcsolódtak a Columbia nevet viselő parancsnoki modullal, a holdkompot leválasztották, és három nappal később, július 24-én landoltak a Csendes-óceánon. Az USS Hornet anyahajó fedélzetén Richard Nixon elnök várta őket, de a hősöket azonnal biológiai védőruhába öltöztették, a karanténból csak augusztus 12-én "szabadultak". Amikor az újságírók megkérdezték Armstrongot, milyen volt a Holdon, szokásos szűkszavúságával azt válaszolta: "Érdekes hely, ajánlom."

Fotó: Getty Images

A Holdra még hat expedíció indult, az Apollo-13-nak műszaki hiba miatt vissze kellett fordulnia. Égi kísérőnkön az Apollo-program befejezéséig tizenketten jártak, de a tervek szerint a következő évtized második felében az ember visszatér a Holdra.

Magyar szakemberek is részt vettek a Holdra szállás munkálataiban

Ötven éve volt a Holdra szállás. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel nyerte meg az űrversenyt a hidegháborúban. A sikeres landoláshoz szakemberek ezreinek munkájára volt szükség, közöttük magyarok szaktudására is.

A NASA által közreadott képen Edwin E. (Buzz) Aldrin, az emberiség első holdutazását végrehajtó Apollo-11 amerikai űrhajó holdkompjának pilótája a Hold felszínén (Fotó: MTI/NASA)

Négyszázezer szakember dolgozott az 1960-as években azon, hogy 1969. július 20-án ember lépjen a Holdra. A szakemberek, fizikusok, mérnökök között voltak magyarok is.

Farkas Tibor űrkutató mérnök 1956-ban hagyta el Magyarországot, és az Egyesült Államokba, azon belül pedig Ohio-ba költözött. A középiskola befejezése után felvették az Ohioi Állami Egyetemre (Ohio State University), majd két év után egy barátjával döntöttek úgy, hogy Kaliforniába költöznek, ahol már javában folyt az űrkutatás.

Farkas Tibor az M1-nek adott exkluzív interjújában elmondta, az egyetem befejezése után szinte azonnal állást kapott annál a vállalatnál, amely az Apollo-programon dolgozott. Mint mondta, a Holdig eljutó Apollo szerkezetileg három részből állt: Service Module, Command Module és a Lunar Module. Az első kettő összes rakétáján ő is dolgozott.

Nagy figyelem kísérte az eseményeket

Úgy véli, Amerika sosem szerette, ha valamiben nem volt első, ugyanakkor azt elismerték, hogy az oroszok nagy előnyt szereztek az űrkutatás terén. A Holdra szállás azonban nem akármilyen cél volt abban az időben, így nagy figyelem kísérte az eseményeket – fűzte hozzá.

Reuters

Arról is beszélt, hogy amikor nekiláttak a munkálatoknak, még nem tudták, hogy mire számíthatnak, milyen problémák léphetnek fel. Kiemelte, Amerika ugyanakkor egy nagyon eltökélt nemzetnek számít, így a mérnökök és a szakemberek meg voltak győződve, hogy minden felmerülő problémát meg tudnak oldani.

Megjegyezte, a munkálatokban nagyon sokan vettek részt. Voltak, akik megalkották magát a koncepciót, mások megrajzolták a terveket és összeírták, hogy mire van szükség, majd végül több tízezer szakember alkotta együtt a végül sikeresnek bizonyuló Apollo-programot.

Reuters

Véleménye szerint a mérnöki pályán mindig arra törekednek, hogy a lehető legolcsóbban és leggyorsabban oldják meg a feladatokat, ugyanakkor az Apollo-program az egyik legdrágább vállalás volt az Amerikai Egyesült Államok történetében.

Farkas Tibor méltatta az űrhajó pilótáját is, Edwin E. (Buzz) Aldrint, akit nagyszerű embernek tart. Emlékeztetett, a hajó leszállását ő irányította, hiszen egy olyan helyen kellett letennie a gépet, ahol az űrhajó nem borul fel. Hozzátette, a Holdra lépés mindenkinek meglepetés volt, mert senki nem tudta, milyen lesz a felszín.

Hatalmas élmény volt

A Holdra szállás napját szinte az egész ország figyelemmel kísérte, Farkas Tibor otthon nézte a televízión, és mai napig élete meghatározó élménye maradt az ötven évvel ezelőtti műszaki, technikai és tudományos bravúr.

A Szentatya, VI. Pál pápa a holdraszállást televízión nézte végig Fotó: Európai Űrügynökség (ESA)

hirado.hu - MTI - M1
  • Orbán Viktor: Közép-Európa nehéz próbatételek előtt áll
    „Nehéz próbatétel előtt állunk, mert az előrejelzések szerint a nyugat-európai gazdaságokra hidegebb, borúsabb idők jönnek” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Pozsonyhoz tartozó Dévényben vasárnap.
  • Törvényben kellene előírni a politikusok számára a nemzeti minimumot
    Törvényben kellene előírni a politikusok számára a nemzeti minimumot, amelyhez magyar állampolgárok által megválasztott magyar politikusokként alkalmazkodniuk kell a nemzetközi politikai fórumokon - mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője vasárnap az M1 aktuális csatorna Szemtől szembe című műsorában.
  • Orbán: Közép-Európa lesz Európa jövője
    Kellő szerénységgel, de 30 év teljesítményének önbizalmával és az európai helyzet ismeretében mondhatni, hogy 30 éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma már azt látni, hogy "mi vagyunk Európa jövője", és "készen is állunk erre a küldetésre" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Prágában a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen.
MTI Hírfelhasználó