Európai identitás nincs, pedig igény – az lenne rá…
Bayer Zsolt két állandó közgazdász vendége – Bogár László és Boros Imre – egy tematikus adás keretében az európai identitás kérdését próbálták közérthetően megfogalmazni.
2019. július 20. 15:14

A Hír TV Háttérkép című műsorában Bayer Zsolt két állandó közgazdász vendége – Bogár László és Boros Imre – egy nyári, tematikus adás keretében az európai identitás kérdését próbálták közérthetően megfogalmazni, tekintettel a történelmi múltra, az előzményekre, és reagálva a legaktuálisabb politikai eseményekre.

Bayer Zsolt szerint az európai identitás – mint fogalom – mára majdhogynem a reneszánszát éli, de ezt azért nem tudja megélni, mert „soha nem létezett”.

„Nincs, de igény volna rá!” – vetette közbe Bogár László, mire a műsorvezető úgy reagált:

„Most elkezdett ’léteződni’, egyre többet beszélnek róla, nyilvánvaló, hogy az európai egyesült államok farizeusai próbálják ezt beültetni a fejekbe, a lelkekbe, hogy ez egy létező dolog. Mi pont azt próbáljuk majd körül járni, hogy ez egy létező dolog-e – én tovább mennék még eggyel beljebb – létezhető dolog-e?”

A műsorvezető szerint nem kérdéses, hogy ha van egyáltalán európai identitás, az a nemzeti identitások formájában létezik. Kelet-Európában történelmi okoknál fogva erőteljesebben, míg Nyugat-Európában egyre halványulóbban.

„Amikor nemzetről beszélünk – jó lenne, ha ezt is majd érintenénk – ezt sem olyan könnyű definiálni. Van az egységes, keresztény univerzalitás szakrális nemzete. Ez a Szent Korona szakrális történelmi Magyarországának a nemzete. És van a modern értelemben vett államnemzet. A kettő között van kapcsolat, de nyilvánvalóan a kettő nem ugyanaz” – fűzte hozzá Bogár László.

„A nyugati nemzetek önsorsrontó és idióta politikája miatt rázúdítanak Európára teljesen idegen kultúrákat, civilizációkat, egy ilyen konstellációban időről-időre mégiscsak feltűnik egyfajta európai identitás, váltsuk aprópénzre a dolgot: ha négyszáz afrikai ’előember’ bemegy egy strandra, és ott elkezdi vegzálni a nőket, akkor feltehetőleg az ott lévő németekben nem az merül fel először, hogy ilyet Németországban nem lehet csinálni, hanem az, hogy ilyet Európában nem csinálunk. Ez nem Európa. Ez valami olyasmi, amit vissza kéne ’paterolni’ oda, abba a közegbe, ahol ez magától értetődő, természetes. Köszönjük szépen! Mi ebből nem kérünk! Nem szeretnénk ’előemberekkel’ együtt élni” – fogalmazott Bayer Zsolt.

Magyarán: az európai identitás immáron úgy merül fel, hogy valaminek a tagadásává válik. Vagyis pont akképpen, ahogy a kitalálói nem akarják.

„Diszkriminatív módon vetődik fel az európai identitás” – összegezték a stúdióban ülő vendégek a műsorvezető szavait.

„Az európai identitás az, hogy van jó néhány nemzet Európában, akik kölcsönösen tisztelik egymást. Ez lenne az európai identitás, soha nem értük el ezt. Megközelítettük, de remélem nem úgy, mint a párhuzamosok, amelyek a végtelenben találkoznak. Talán kicsit közelebb” – vélekedett Boros Imre.

A szakember meglátása szerint Trianon kapcsán döbbenhetünk rá arra, száz éve eltelt, és most már kezd valami derengeni, hogy a trianoni osztozkodásban jól jártak, meg mi – akik nagyon rosszul jártunk – együtt, mindannyian vesztettünk, és még a győztesek sem jártak annyira jól, amennyire először hitték.

„Méltóztassunk már egymást nemzeti létünkben tisztelni” – húzta alá Boros Imre.

„Bármilyen fájdalmas, szembesülnünk kell azzal, hogy minden kultúra, civilizáció azt próbálja magáról hirdetni (…) – örökké létezem. Sajnos nincs kizárva annak a lehetősége, hogy ez nem így van” – jelentette ki Bogár László.

A teljes műsor IDE kattintva érhető el.

HírTV
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Lehetetlen megvalósítani az Európai Egyesült Államok vízióját
    Az európai parlamenti választás kampányában az Európai Egyesült Államokban látta a jövőt a baloldal egy része. Fricz Tamás politológus azonban úgy gondolja ez lehetetlen, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok történelme teljesen eltér az úgynevezett öreg kontinensétől.
  • Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát
    Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).
  • Hetvenöt éve robbantották fel Budapest hídjait
    Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
MTI Hírfelhasználó