Boris Johnson az Egyesült Királyság miniszterelnöke
Boris Johnson az Egyesült Királyság új miniszterelnöke. A volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét II. Erzsébet királynő szerda délután bízta meg kormányalakítással.
2019. július 25. 00:30

Miniszterelnökként tartott első beszédében Johnson megerősítette azt az álláspontját, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Boris Johnson kijelentette ugyanakkor, hogy kormánya "abszolút mértékben garantálja" a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak további érvényesülését.

Az uralkodót előzőleg Theresa May, Boris Johnson elődje kereste fel a londoni Buckingham-palotában, és benyújtotta lemondását a kormányfői tisztségről. Ezután Johnson tett látogatást a királynőnél, hogy kormányalakítási megbízást kérjen.

Az őt szállító autókonvojt a Buckingham-palota felé vezető Mall sugárúton a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi csoport brit tagozatának aktivistái próbálták megállítani, élőláncot kialakítva az úttesten, de a rendőrök néhány másodperc alatt eltávolították a piros pólót viselő demonstrálókat.

A szervezet az akció után bejelentette: aktivistái csak azt próbálták elérni, hogy Johnson írja alá a Greenpeace környezetvédelmi petícióját.

Boris Johnsont a Konzervatív Párt tagsága választotta a párt vezetőjévé Theresa May utódjaként, és mivel a párt kormányon van, a pártvezetői poszton történt váltás a miniszterelnöki tisztség átvételét is jelenti.

Theresa May május végén jelentette be, hogy távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről.

Ennek elsődleges oka az, hogy jóllehet May kormánya tavaly novemberben megállapodást kötött az unióban maradó huszonhét tagállam vezetőivel a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, a brit parlament azonban ezt azóta háromszor is elutasította.

Johnson - az Egyesült Királyság 55., a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke - a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal és rezidencia előtt, kormányfőként tartott első beszédében kijelentette: Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, "mindenféle további köntörfalazás nélkül", mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Johnson alig burkolt éles bírálattal illette elődje Brexit-stratégiáját.

A Brexitről döntő, 2016-ban tartott népszavazásra utalva kijelentette: Theresa May minden erőfeszítése ellenére még mindig vannak borúlátók, akik az elmúlt három év döntésképtelensége után is úgy gondolják, hogy Nagy-Britannia, a demokrácia hazája nem képes egy demokratikus felhatalmazás teljesítésére.

A kétkedőknek, a búskomorság és a világvége-hangulat gerjesztőinek azonban megint nem lesz igazuk, és ha valaki Nagy-Britannia ellen fogad, arra "az inge is rámegy" - fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson - aki a három évvel ezelőtti EU-népszavazás kampányában a keményvonalas Brexit-tábor frontembere volt - szerdai beszédében kijelentette: kormánya olyan új Brexit-megállapodást köt, amely maximalizálja a kilépés nyújtotta lehetőségeket és lehetővé teszi egy "új, izgalmas", szabadkereskedelemre és kölcsönös támogatásra épülő viszonyrendszer kialakítását az Európai Unióval.

A brit miniszterelnök kijelentette: maradéktalanul bízik abban, hogy az október 31-ei Brexit-határidőig hátralévő 99 napban mindez megoldható.
Boris Johnson szerint a Brexit a brit nép alapvető jelentőségű döntése volt, mivel a választók azt akarják, hogy a brit törvényeket olyanok alkossák, akiket ők választanak meg, illetve akiknek visszahívásáról is ők dönthetnek.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor: kormánya "abszolút garanciát" ad arra, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó 3,2 millió külföldi EU-állampolgár továbbra is az országban maradhat.

"Önök teljesen biztosak lehetnek abban, hogy az én kormányom alatt megmarad tartózkodási joguk" - fogalmazott közvetlenül a külföldi uniós állampolgárokhoz szólva.

Boris Johnson köszönetet mondott a külföldi EU-polgároknak a brit társadalomnak nyújtott hozzájárulásukért és a Brexit-folyamat eddigi időszakában tanúsított türelmükért.

A Brexit-megállapodás legvitatottabb pontjára utalva kijelentette: meggyőződése, hogy lehetséges egy olyan új kilépési megállapodás, amely nem teszi szükségessé a fizikai ellenőrzés újbóli meghonosítását Észak-Írország és Írország határán.

Hozzátette: kormánya elutasítja bármiféle határellenőrzés lehetőségét, mégpedig úgy, hogy az újbóli ellenőrzés elkerülésére nem lesz szükség a Brexit-megállapodásban foglalt tartalékmechanizmusra (backstop), amely vámuniós viszonyrendszerben tartaná az Egyesült Királyságot a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény késedelme esetén.

A brit miniszterelnök szerint azonban Nagy-Britanniának fel kell készülnie arra a "távoli valószínűségű" lehetőségre is, hogy az EU nem lesz hajlandó erről tárgyalni, és így megállapodás nélküli kilépésre kényszeríti Nagy-Britanniát.

Az Európai Unió vezetői rendre leszögezik hivatalos nyilatkozataikban, hogy nem lehetséges a Brexit-megállapodás újratárgyalása, és nincs mód a backstop mechanizmus eltávolítására a kilépés feltételrendszerét rögzítő egyezményből.

Szerdai beszédében Johnson egyenes utalást tett arra, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén kormánya nem teljesíti az EU-val szemben még fennálló, 39 milliárd fontra (14 300 milliárd forintra) becsült brit pénzügyi kötelezettséget, mondván: ez a 39 milliárd font lesz a brit gazdaság működését biztosító "kenőanyag" rendezetlen kilépés esetére.

Teljesen átalakult a brit kormány

Teljes körű kormányátalakítás zajlott le szerda este Nagy-Britanniában. Boris Johnson, a kormányalakítással szerdán megbízott új brit miniszterelnök az eddigi kabinet gyakorlatilag összes magas rangú tagját menesztette, számos más vezető kormánytisztviselő pedig önszántából távozott posztjáról.

Az utóbbiak közé tartozik Jeremy Hunt külügyminiszter, Philip Hammond volt pénzügyminiszter és David Gauke igazságügyi miniszter.

Lemondott Greg Clark, aki az üzleti ügyek minisztériumát vezette, bár az ő távozását Johnson is kezdeményezte. Clark ugyanis a brit EU-tagság szabályozatlan megszűnését ellenző kabinetfrakció egyik szószólója volt, Boris Johnson álláspontja szerint ugyanakkor fenn kell tartani a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét is.

Távozott a nemzetközi fejlesztési minisztérium éléről Rory Stewart, aki szintén a megállapodás nélküli Brexit szókimondó ellenzője volt.

Chris Grayling eddigi közlekedési miniszter is bejelentette, hogy nem kíván Boris Johnson kormányában tisztséget vállalni, bár londoni médiaértesülések szerint őt is inkább "felkérték", hogy ne akarja tovább betölteni eddigi posztját.

Graylinget számos bírálat érte, miután minisztériuma több erősen vitatott hatékonyságú szerződést kötött hajózási társaságokkal az esetleges megállapodás nélküli Brexit okozta kereskedelmi fennakadások kiküszöbölésére.

Johnson menesztette Liam Fox külkereskedelmi minisztert is. Ez okozott valamelyes meglepetést, hiszen Fox az új kormányfőhöz hasonlóan a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagja.

Igaz ugyanakkor az is, hogy Liam Fox a Konzervatív Párt vezetőválasztási versengésében Johnson vetélytársát, Jeremy Huntot támogatta.

Menesztette a brit miniszterelnök Damian Hinds oktatási minisztert, Karen Bradley északír-ügyi minisztert, David Mundell Skócia-ügyi minisztert, Caroline Nokes-t, a belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkárát, és alig három hónap után elvesztette tisztségét Penny Mordaunt, Nagy-Britannia első női védelmi minisztere is.

Penny Mordaunt szintén a Konzervatív Párt elkötelezett Brexit-táborának tagja, de ő is Jeremy Hunt volt külügyminisztert támogatta a párt vezetőválasztási versengésében.

Jeremy Hunt a távozását bejelentő szerda esti Twitter-bejegyzésében egyértelművé tette, hogy külügyminisztereként szeretett volna tovább dolgozni, de Johnson más tárcát ajánlott fel neki. Hunt nem részletezte, hogy melyiket, de egyöntetű médiaértesülések szerint volt vetélytársát a kormányfő a védelmi tárca élére állította volna. Hunt csak annyit közölt, hogy Johnson ajánlatát visszautasította.

Boris Johnson szerda este bejelentette, hogy a külügyminiszteri tisztségre Hunt utódjaként Dominic Raab volt Brexit-ügyi minisztert nevezte ki.

Raab a Konzervatív Párt legradikálisabban EU-szkeptikus szárnyának prominens képviselője. Ő vetette fel nemrégiben, hogy akár a jelenlegi parlamenti ülésszak idő előtti lezárásával is meg kell akadályozni, hogy a parlament valamilyen módon elejét vegye a megállapodás nélküli kilépésnek az EU-ból.

Raab érvelése szerint erre azért lenne szükség, mert az alsóház már eddig is tett kísérleteket arra, hogy kivegye a kormány kezéből a Brexit-folyamat irányítását.

Az elképzelést a Konzervatív Páton belül is súlyos bírálatok érték.

Johnson a belügyminisztérium élére Priti Patelt nevezte ki. Patel személyében ugyancsak egy radikálisan EU-szkeptikus politikus került a Boris Johnson kormányába.

Az eddigi belügyminisztert, Sajid Javidot pénzügyminiszternek nevezte ki a brit kormányfő. Javid befektetési banki állásokat töltött be, mielőtt politikai pályára lépett.

Az előző miniszterelnök, Theresa May kormányának tagjai közül elsőként Philip Hammond volt pénzügyminiszter mondott le. Ő még szerdán kora délután, Theresa Maynek nyújtotta be lemondását, még mielőtt May hivatalosan bejelentette volna saját lemondását II. Erzsébet királynőnek.

Hammond, aki a Konzervatív Párton belül a brit EU-tagság rendezetlen megszűnését határozottan ellenző frakciócsoport rendkívül befolyásos és tekintélyes szószólója, már vasárnap, a BBC televízió heti politikai magazinműsorában bejelentette, hogy ha Johnson lesz az új miniszterelnök, akkor ő távozik a kormányból.

Döntését azzal indokolta, hogy tudomása szerint Boris Johnson elvárja majdani kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli Brexit lehetőségének elfogadását, márpedig ő ehhez soha nem adná a nevét.

MTI
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • Nyílt hibridháborús hadüzenet a Székelyföldnek
    A megfélemlítés az egyik, talán legfontosabb célja a hibrid háborúnak. Bukarest ezúttal – akarva-akaratlanul – bevallotta, hogy háborút indított a Székelyföld ellen – még ha annak „csak” hibrid változatát is.
MTI Hírfelhasználó