Közép-Európa országainak össze kell fogniuk egymással
Újra kell gondolni az európai együttműködést — jelentette ki a Magyar Nemzet kérdésére Kósa Lajos, a Fidesz kampányfőnöke a harmincadik Bálványosi Szabadegyetemen. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pedig egy pódiumbeszélgetésen azt hangsúlyozta: az európai parlamenti választásokon nem dőlt el a migrációval összefüggő politikai harc, de van remény arra, hogy egy hosszú küzdelem végén a migrációt ellenző politikai erők győzzenek.
Utoljára frissítve: 2019. július 26. 09:54
2019. július 26. 09:46

Emlékszem, még a legendás fabódékban voltunk itt először – elevenítette fel a Magyar Nemzetnek emlékeit a jubileumi Bálványosi Szabadegyetemen tartott előadása előtt Kósa Lajos, a Fidesz kampányfőnöke, aki mind a harminc rendezvényen részt vett. A politikus szerint nem lehet összehasonlítani a mostani Tusványost a három évtizeddel korábbi kezdetekkel.

– Az első egy féllegális, nomád jellegű szabadegyetem volt koncertek nélkül. Mára viszont olyan fesztivállá nőtte ki magát, amelyen komoly közéleti, politikai kérdésekről lehet beszélgetni, de programkínálatában felveszi a versenyt a legjobb nyári fesztiválokkal is – vélekedett Kósa Lajos, hozzátéve: a Bálványosi Szabadegyetem titka, hogy olyan emberek vannak együtt, akiknek közösek a gyökereik és az érdeklődési körük.

– Az idei tábor szlogenje: Egy a tábor!, ami hajaz az egy a zászló, egy a nemzet gondolatra, ugyanakkor benne van, hogy Magyarországnak szorosan együtt kell működnie mindazokkal a nemzetekkel, amelyek azonos állásponton vannak vele olyan megkerülhetetlenül fontos kérdésekben, mint a bevándorlás, az erős nemzetek Európája vagy egy versenyképes közép-európai régió felépítése – mondja Kósa Lajos.

 

A Fidesz kampányfőnöke szerint a nyugati felfogás a demokrácia leépítéséhez vezet Fotó: Havran Zoltán

– Azt is meg kell vizsgálni idén, hogy az európai demokrácia, illetve az euró­pai együttműködés fejlődése hogyan áll – folytatja a politikus. – Korábban már felvetettük, hogy a jelenlegi nyugat-európai demokráciafelfogás tulajdonképpen a demokráciát építi le, hiszen az az egyik alapvetése, hogy az úgynevezett nem kormányzati szervezeteknek kellene intézni egyre több fontos kérdést, mint például a menekültügyi eljárásokat. Pedig ezeket a szervezeteket soha senki nem választotta meg, és semmilyen legitimációjuk nincsen – érvelt Kósa Lajos. – Úgy látom, idén arról is kell beszéljünk Tusványoson, hogy meg kellene haladni ezt a felfogást. A Fidesz kampányfőnöke szerint Romániával szorosan együttműködhet hazánk a jövőben a bevándorlás elleni küzdelemben, ugyanakkor a visegrádi együttműködés ennél sokkal többről szól, hiszen az egy közös kulturális, gazdasági szemléletből fakad, aminek az 1300-as évekre mennek vissza a gyökerei. – A Benelux államokkal is szorosan együtt lehet működni egyes kérdésekben, de egy ilyen együttműködéstől még nem válik Benelux állammá egy ország sem – fogalmazott Kósa Lajos.

A magyar állam erdélyi fejlesztésekre költött forrásai Romániának is hasznosak, hiszen egy szomszédos állam az ő területükön megvalósuló programokhoz nyújt támogatást – jegyezte meg a politikus, aki szerint mindez hazánk számára is előnyös, hiszen a kormány álláspontja szerint akkor jár jól Magyarország, ha a szomszédaink és a határon túli nemzettestvéreink is fejlődnek. Hazánk törekszik rá, hogy Románia minél előbb a schengeni övezet része lehessen, hiszen ez mindkét állam alapvető érdeke – tette hozzá Kósa Lajos.

Szili Katalin: El kell érni, hogy az Európai Unió is foglalkozzon az őshonos kisebbségekkel

A politikus emlékeztetett arra, hogy idén az Európai Parlament határozatot fogadott el az afrikai származású emberek egyéni és csoportos jogairól. Kijelentette: nem az zavarja, hogy ilyen határozat született, hanem az, hogy az Európai Unió intézményei nem szólalnak meg hasonló határozottsággal az őshonos nemzeti közösségek ügyében. Sajnálatosnak tartotta, hogy „az EU lelkiismerete nem szólal meg”, amikor például Romániában vagy Szlovákiában nem tekintik államalkotó tényezőnek az ott élő őshonos nemzeti közösségeket.

Szili Katalin fontosnak tartotta, hogy az Európa Tanács folytassa a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kodifikációt, amit aztán át kell vinni az Európai Unióba. Emlékeztetett rá, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke tett megválasztásakor egy olyan kijelentést, amellyel elismerte a közép-európai országok helyzetének a sajátosságát, és ezzel kinyitott egy ajtót. „Ha javaslatokat teszünk, beléphetünk az általa kinyitott ajtón” – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.

Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa úgy vélte: az EU-nak öt alapelvet kellene elismernie, és beépíttetnie a tagállamok jogrendjébe. Azt, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy, hogy védeni kell a nemzeti identitást, és hogy ehhez az egyéni és kollektív jogokat is el kell ismerni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal, és hogy az őshonos közösségek az államok alkotó részei kell, hogy legyenek. Hozzátette: Magyarország elismeri a területén élő nemzeti közösségek államalkotó szerepét.
Korom Ágoston nemzetközi jogász szerint arra is van lehetőség az EU-ban, hogy az uniós alapjogokat kérjék számon olyan esetekben, amikor a jogfosztás alanya egy nemzeti közösség. Ilyen példaként említette az egykor államosított ingatlanok restitúciójának az ügyét. Megjegyezte, míg Szlovákia esetében az ügy zsákutcába jutott, Románia esetében jó esély van arra, hogy az Európai Unió foglalkozzon a restitúcióval kapcsolatos rendszerszintű jogsértéssel.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja elnökségi tagja arról beszélt többek között, hogy mennyire fontosak az érdekérvényesítésben az emberi és pártközi kapcsolatok.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke szerencsésnek találta azt a helyzetet, hogy Szerbia be szeretne kerülni az Európai Unióba, és a felvétele feltételéül szabták az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos cselekvési terv elkészítését, amely az Európa Tanács vonatkozó dokumentumain alapul.

Komlóssy József, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) volt alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy minden megállapodás, egyezmény csak annyit ér, amennyit sikerül érvényre juttatni belőle.

Hosszadalmas küzdelem

Az európai parlamenti választásokon nem dőlt el a migrációval összefüggő politikai harc, de van remény arra, hogy egy hosszú küzdelem végén a migrációt ellenző politikai erők győzzenek – jelentette ki Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára tegnap a Tusványos egyik pódiumbeszélgetésén. A politikus kiemelte: a magyar tapasztalat az, hogy a biztonság a legfontosabb közösségi érték, ezért az országoknak áldozniuk kell. Egy másik beszélgetésen a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a rendszerváltozást értékelte, majd a jelenről szólva leszögezte: ma Magyarországon olyan alkotmányos demokrácia van, amelyben négyévente el lehet küldeni a kormányt; a hatalomváltás minden feltétele adott, de ahhoz olyan ellenzék kellene, amely a jelenleginél reményteljesebb politikát kínál az embereknek. (MTI)

magyarnemzet.hu
  • Soros legyőzte Budapestet
    Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Átrendeződés kezdődhet az ellenzéki oldalon
    Hétfőn kezdődik a parlament őszi ülésszaka. A szakértő szerint vannak pártok, amelyek megerősödtek az elmúlt időszakban, de érdekes helyzetet teremt majd az új főpolgármester csapata is, amelyek kapcsán eddig olyan nevek merültek fel, akik 2010 előtt voltak meghatározó személyek.
  • Tovább vizsgálja a Kúria az ’56-os megtorló ítéleteket
    Több mint harminc egykori eljárás 142 elítéltje esetében állapította meg mostanáig a Kúria, hogy elmarasztalásuk semmis. Az esetek vádlottjai jórészt olyan munkások, diákok, tisztviselők voltak, akik az 1956-os forradalom idején részt vettek az ellenállásban. Holnap újabb három meghurcolt személy ügyében tehet igazságot a bíróság.
  • Juliette Binoche gálavetítés az idei Titanicon
    Október 24-én a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban a Szerelemre kattintva (16) című francia romantikus dráma premier előtti gálavetítése is színesíti az idei Titanic Filmfesztivál programját.
MTI Hírfelhasználó