Bogár László: A nép uralma
Az pedig már a politikai pornográfia megnyilvánulása, hogy amint 1789 nyarán elfogadják az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, szinte azonnal el is kezdődik a francia történelem legbrutálisabb tömeggyilkosság-sorozata, amit azóta is nagy francia forradalom néven ünnepel párás szemekkel a világ.
2019. július 30. 15:16

Francis Fukuyama A történelem vége című, harminc éve megjelent műve szerint a liberális demokrácia (és ezzel együtt a szabad piacgazdaság) világméretű győzelme az örök béke és jólét korszakát hozza el az emberiség számára. Nem hozta el. Sőt a demokráciának a nyugatias modernitásban létrejött formája az egyre súlyosabb válság jeleit mutatja.

Kép: MTVA

Így érthető, hogy egyre többen egyre inkább kétségbe vonják a nyugatias modernitás demokratikus berendezkedésének alkalmasságát arra, hogy az tartósan az emberi élet újrateremtésének koordinációs mechanizmusa legyen. Az egyik legkényesebb kérdés az, hogy vajon uralkodhat-e egyáltalán a nép, hiszen a demokrácia népuralmat jelent.

A kérdés megértéséhez először talán azt kellene rögzíteni, hogy a nyugatias demokrácia létrejötte előtti hatalmi struktúrákban az uralkodó minden akaratnyilvánítását azzal a formulával kezdte, hogy „Isten kegyelméből”. Mindezzel azt jelezték a kor uralkodói, hogy akaratnyilvánításuk egyenesen Istentől ered, „legitimitásuk”, ahogy a politológia nyelvén mondanánk, szakrális természetű.

Az 1793 januárjában kivégzett XVI. Lajos francia király ezért írhatta a kivégzése előtti utolsó naplóbejegyzésében, hogy „kivégzésemmel Istent végképp kiparancsolják a hétköznapi politika világából”. A 17. és 18. században, az angol és francia forradalom kataklizmáiban például iszonyú társadalmi konfliktusok közepette roncsolták szét a „történelem urai” ezt a szakrális legitimitást, hogy helyére a „nép” vagy mintegy „átkötésként” a régi időkkel a „népfelség” kerüljön. Az a „nép”, amelynek egzakt definíciója azóta sem született, így a hivatkozás valóságos tartalma máig is tisztázatlan és homályos. A választópolgár ugyan valóban szuverén politikai alany, de ez a szuverenitása azonnal elvész, amint az urnába bedobta a szavazatát, vagy, kicsit megengedőbben fogalmazva, feloldódik sok ezer, sok millió polgártársa népszuverenitásában.

És ha már az angol és francia forradalmat említettem, számos történészi elemzésből ma már egyértelműen kiderül, hogy a köznéphez tartozó egyén társadalmi jogainak komplex rendszere valójában hatékonyabban és differenciáltabban védte az egyes embert az ancien régime politikai rendszerében, mint a forradalom nyomán felépülő új rendszer polgári demokráciája. Az pedig már a politikai pornográfia megnyilvánulása, hogy amint 1789 nyarán elfogadják az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, szinte azonnal el is kezdődik a francia történelem legbrutálisabb tömeggyilkosság-sorozata, amit azóta is nagy francia forradalom néven ünnepel párás szemekkel a világ.

Az angol és francia forradalom minden történéséből tragikus drámaisággal derül ki, hogy a nép csupán cinikus hivatkozási alap, arctalan tömeg. Márpedig aligha véletlen, hogy a tömeg az elméleti fizikában a tehetetlenség szinonimája. Bár az egész nyugati történetírás azt sugallja, hogy a demokrácia, a népuralom mint eszme és mint társadalmi gyakorlat a népből született, de ez fikció, szépen hangzó mítosz, és semmi köze a valósághoz.

A szabadság, egyenlőség, testvériség teljesen életidegen konstrukció, a korabeli feltörekvő polgári értelmiség dagályos, szirupos, operettes falvédőbölcsessége, amelynek végtelen cinizmusát a sok százezer brutálisan legyilkolt francia cáfolja azóta is. Mint ahogy az ebben a folyamatban megszülető nemzet is valójában egy mesterséges konstrukció, egy szigorúan ellenőrzött állam-nemzet, amelynek már nem sok köze van ahhoz a szakrális történelmi nemzethez, amelynek legalapvetőbb szellemi talapzatát éppen ez a demokrácia zúzza szét brutálisan.

Ennek az állam-nemzetnek a lényegéről írja Vaszilij Rozanov orosz filozófus, hogy a demokrácia olyan rendszer, ahol egy szervezett kisebbség uralkodik a szervezetlen többségen. Ez a nemzet és nemzet-állam nem a nemzet állama, hanem inkább az oligarchikus pénzhatalmi érdekek kollaboráns kiszolgálója.

Mindennek a történelmi csődjét vetítik előre azok az egyre súlyosabb pénzügyi válságok, amelyek mögött az az egyre képtelenebb összefüggés húzódik meg, hogy a világ államainak, állampolgárainak és vállalkozásainak globális adósságtömege ma már megközelíti a világ teljes anyagi vagyonának értékét. A globális összeomlás, a permanens világháború egyre elkerülhetetlenebbnek látszik, hacsak nem jönnek létre azok a spontán önkorrekciós mechanizmusok, amelyek a békésebb átalakulás esélyét kínálják. Ezeket a spontán önkorrekciós kísérleteket az uralkodó beszédtér narratívája összefoglaló néven populizmusnak nevezi.

Az elnevezés nyilván arra utal, hogy képviselői a népre hivatkoznak, azt állítván, hogy az uralkodó elit (a szervezett kisebbség) demokráciaértelmezésében a népre való hivatkozás már olyan életveszélyesen kiürült, hogy az a főáramlatbeli berendezkedések láncreakciószerű összeomlását hozhatja magával. A probléma csupán az, hogy ezek az alternatív politikai képződmények narratíváikat tekintve ma még meglehetősen kaotikus képet mutatnak. Fellépésük inkább a tömeges tiltakozás megnyilvánulása, benne főként a tagadás (a fennálló tagadása) mutatkozik meg. Nemet mondani tehát már nagyon dinamikusan képesek ezek az erők, de hogy mire s miként kellene, lehetne igent mondani, az egyelőre megállapíthatatlan.

Az előttünk álló évtizedekben kiderül majd, van-e egyáltalán még bármilyen reális esély a populizmus létkaraktert módosító törekvéseinek sikerére.

Bogár László közgazdász professzor

magyarhirlap.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Orbán Viktor: Meghosszabbítjuk a kijárási korlátozást
    A miniszterelnök a koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében korábban március 28-ai hatállyal rendelt el kijárási korlátozást, április 11-ig. Orbán Viktor a Facebook-oldalán közzétett videójában bejelentette, hogy ezt a korlátozást meghosszabbítják határozatlan ideig, de hetente döntenek ennek a felülvizsgálatáról.
  • Püspöki üzenetek nagycsütörtökre
    Több magyarországi főpásztor is úgy határozott, hogy külön, nagycsütörtökre szóló üzenettel is segíti egyházmegyéje híveit, hogy a szent három napban annak ellenére jól fel tudjanak készülni a húsvét ünnepére, hogy a plébánia közösségében nem, kizárólag a saját szűk családjuk körében tehetik ezt.
  • Több mint 100 fertőzött és öt halott egy fővárosi idősotthonban
    Immár több mint százan megfertőződtek és öten meghaltak a fővárosi önkormányzat Pesti úti idősotthonában - jelentette be az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján csütörtökön.
MTI Hírfelhasználó