Rendszerváltás-változás-változtatás
...akár váltás, akár változás, akár változtatás – de mi volt a rendszer, ami elmúlt, és mi a rendszer, ami helyette lett?
2019. július 30. 23:59

"A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján lezajlott, Közép-Európát – de következményeiben egész Európát – átalakító változások leírására Magyarországon leggyakrabban a rendszerváltás kifejezést használjuk. A váltás–változás–változtatás hármasságot sokszor még csak-csak felcseréljük, olykor szinonimaként alkalmazva a hasonló hangzású, ám valós jelentésében erősen különböző szóösszetételeket – de a terminológia mélyrétegein ritkán gondolkodunk el. Mint ahogy azon is: akár váltás, akár változás, akár változtatás – mi volt a rendszer, ami elmúlt, és mi a rendszer, ami helyette lett.

Tartunk tőle, hogyha nem pontosan definiáljuk egyiket és másikat, az nem csupán a történeti kutatás, de társadalmunk jövője szempontjából is káros következményekkel járhat.  Ahogy Csurka István az átmenet éveiben egy helyzetértékelő dolgozatában, a Keserű hátországban feltette a kérdést: „hogyan változtassunk rendszert, ha nem tudjuk, mit kell megváltoztatni?”

Júniusi számunk a Nagy Imre-újratemetés, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások kezdete, Kádár halála és Bush amerikai elnök budapesti látogatásának harmincadik évfordulóján az éppen váltani/változni/változtatni készülő rendszer utolsó éveivel foglalkozik.  Elsősorban határterületeket vizsgál: olyan jelenségeket, amelyek a felszínen személyi és intézményi változásokban öltöttek testet, de utólag visszatekintve a modellváltás kezdeti lépéseit fedezhetjük fel bennük. Pozsgay Imre politikai mozgása, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének működése, a Hazafias Népfront valós tényezővé válása majd szétmállása, a pártstruktúrák visszahúzódása és a kormányzat előtérbe kerülése mind beleillenek abba a sorba, amelyet a rendszerváltás felé vezető út egy darabjaként értelmezünk.

A téma összetettsége folytán nem törekedhettünk a teljességre.  Azt sem kell szégyellni, ha kérdéseink is maradtak az egyre sokasodó válaszkísérletek tengerében.Milyen változásra készült az MSZMP? Véletlenek és párton belüli „lázadások” összjátéka vagy egy jól meghatározott koreográfia kísérte az 1989-es évet? Hogyan élhetett együtt, egymás mellett hosszú évekig ideológia és realitás, kommunista diktatúra és a rendszert lélegeztetőgépen tartó nyugati segély?

A következő harminc évben sem maradunk megválaszolatlan kérdések nélkül."

(A Rendszerváltó Archívum IV. éfolyamának 2. számához a szerkesztői előszót: Házi Balázs és Nagymihály Zoltán a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) munkatársai írták, amelyet olvasásra szívesen ajánlunk. A folyóirat interneten is hozzáférhető: http://archivum.retorki.hu/folyoirat )


 

Házi Balázs, Nagymihály Zoltán / Rendszerváltó Archívum
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Robotok hozzák el a munka és a társadalom megújulását
    Megjósolhatatlan a munkaerőpiaci hatása a digitalizációnak, abban ugyanakkor egyetértenek a szakértők, hogy kevesebb munkásra vagy akár gépkocsivezetőre lesz szükség. Ők sem válnak haszontalanná, mivel a teherautókat felváltó önvezető drónok vagy a szalagmunkások helyét átvevő robotok irányításához rájuk is szükség lesz.
  • Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
    Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett képzések széles választékát kínálják nekik – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
  • A hazához vezető kalauz sokaknak
    1948-ban a kommunisták eltávolították az állásából Fekete Istvánt, elsősorban a Zsellérek című könyve miatt, melyben megírta, hogy Ajkán milyen kegyetlenségeket követtek el 1919-ben a vöröskatonák.
MTI Hírfelhasználó