Közös gondolkodás Európa jövőjéről
Ursula von der Leyen eddig sikeresen egyensúlyoz a nyugati és keleti, illetve kis és nagy méretű tagállamok között. Az Európai Bizottság következő elnöke tegnap első alkalommal folytatott négyszemközti találkozót Orbán Viktor miniszterelnökkel Brüsszelben. „A jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben” — mondta Orbán Viktor a német politikusról a tárgyalást követően.
Utoljára frissítve: 2019. augusztus 2. 14:30
2019. augusztus 2. 14:08

Mindkét fél részéről eredményesnek értékelték Ursula von der Leyen és Orbán Viktor tegnapi találkozóját. A miniszterelnök a brüsszeli látogatásról az M1 aktuális csatornának nyilatkozott, és újfent „jó döntésnek” nevezte az egykori német védelmi miniszter bizottsági elnökké választását.

– Jó döntést hoztunk, eddig – mondta, hozzátéve: Ursula von der Leyen egy olyan politikus, „akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben”. A miniszterelnök megfogalmazta, amit lengyel és cseh kollégája a napokban már kijelentett: Von der Leyen érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció, e tekintetben is képes a közép-euró­paiak fejével gondolkodni.

Mint mondta, az új bizottsági elnök érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget; azt, hogy míg a nyugat-euró­paiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a magyarok és Közép-Európa azzal, hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni.

Hazánk kritikusainak bánatára Ursula von der Leyen is pozitívan nyilatkozott a brüsszeli egyeztetésről.

– Eredményes találkozót folytattunk Orbán Viktor miniszterelnökkel a politikai irányvonalaimról. Megállapítottuk, hogy a migráció kérdésében új kiindulópontra és pragmatikus megközelítésre van szükség. Tárgyaltunk továbbá a versenyképességről, és arról, hogy csökkenteni kell a távolságot az uniós intézmények és a tagállamok között. A jogállam szintén kulcsfontosságú kérdés, amelynek az alapelveit mindenkinek tiszteletben kell tartania. Egyetértés volt abban is, hogy erős védelmi unióra van szükség – tudatta Von der Leyen a Twitteren.

A találkozón a november 1-jén munkába álló Európai Bizottság összetétele is szóba került, de Orbán Viktor szerint azt csak szőrmentén érintették. – Magyarországon a Fidesz–KDNP listáját azért vezette Trócsányi László, mert azt mondták az embereknek, ha a listára szavaznak, ő lesz Magyarország biztosa – fogalmazott a miniszterelnök, utalva arra, hogy a magyar álláspont változatlan, így hazánk a volt igazságügyi minisztert szeretné a testületbe delegálni. A tagállamoknak augusz­tus 26-ig kell megnevezniük a biztosjelölteket.

Von der Leyen bár megválasztásakor ígéretet tett rá, hogy a nemek közötti egyenlőség nevében valamennyi országon kettő (egy női és egy férfi) jelöltet fog számon kérni, a gyakorlatban eddig egyetlen tagállam sem teljesítette a kérését.

Trócsányi korábban a bővítési és szomszédságpolitikáért, illetve a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős tárcát nevezte meg a szakmai tapasztalatainak megfelelő portfóliókként. Ezek fontosabb szakterületek, mint Navracsics Tibor jelenlegi magyar biztos oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős portfóliója. Bár a baloldali és liberális vélemények szerint Magyarországnak nem járna ki az „előrelépés” a Bizottságban, Közép-Európa egészének az ügyét segíti, hogy a kezdetektől fogva kiállt Von der Leyen mellett. Andrej Babis cseh miniszterelnök hétfőn Brüsszelben hasonlóan érvelt.

Mint mondta, a fontos uniós pozíciókban ez idáig nem volt földrajzi és politikai egyensúly, így Prága jelöltjének – Vera Jourova eddigi jogérvényesülésért, a fogyasztóvédelemért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosnak – a jelenleginél fontosabb tárcát kell kapnia. Szintén biztató jel, hogy Von der Leyen az elmúlt két hétben az elsők között ült tárgyalóasztalhoz a visegrádi országok vezetőivel. Berlin és Párizs után rögtön Varsóba utazott, a héten pedig Orbán Viktor mellett már Andrej Babis cseh kormányfőt is fogadta.

A magyar sajtó liberális része az Orbán–Von der Leyen-találkozó margóján firtatta azt is, hogy miért nem a német politikus utazott Budapestre, de az Európai Bizottság csak úgy reagált az összeesküvés-elméletre: természetesen nincs idő arra, hogy a bizottsági elnök a hivatalba lépéséig valamennyi tagállamba ellátogasson.

Brüsszeli kézfogás a német politikussal. Reményteljes kezdet Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Végrehajtottuk a korrupcióellenes ajánlásokat

Magyarország végrehajtotta az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja (Greco) jelentéseinek több ajánlását is, egyebek mellett történt előrelépés az ügyészek fegyelmi eljárásának lefolytatását illetően, valamint a pártok finanszírozásának átláthatósága terén – közölte tegnap a szakértői csoport.

A jelentés megállapítja ugyanakkor, hogy továbbra sem a közvetlen hierarchikus struktúrán kívül zajlanak az ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárások. A jelentés szerint a magyar hatóságok lépéseket tettek például a pártnyilvántartás átláthatóságának és naprakészségének biztosítása, valamint a pártok jövedelemforrásainak tisztázása érdekében, a finanszírozás átláthatóságával kapcsolatos általános helyzet viszont nagyrészt változatlan maradt. Kiemelték továbbá, hogy bár jelentős késéssel, de a hatóságok engedélyezték a decemberi, valamint két másik, 2017-es jelentés közzétételét, a pártfinanszírozás átláthatóságáról, valamint a magyar parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek körében esetlegesen megjelenő korrupció megelőzéséről. A Greco felszólította a magyar hatóságokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a parlamenti jogalkotási folyamat átláthatósága érdekében.

Judi Tamara (Brüsszel)

****************************************************

Tiszta lappal

Ez egy csodálatos barátság kezdete – mondja Rick a Casablanca végén, de csak az idő mutatja meg, kiállja-e majd Magyarország és az Európai Bizottság leendő vezetőjének kapcsolata a híres zárómondat próbáját.

Mindenesetre Orbán Viktor és Ursula von der Leyen csütörtöki kézfogása több mint reménykeltő. Különösen, hogy a ma még ügyeletes brüsszeli főnök, Jean-Claude Juncker nem tette túlságosan magasra a mércét; sem imbolygó járása, sem pedig az Európai Bizottság elmúlt öt éve nem kerül fel a dicsőségtablóra.

A sokat hangoztatott erős Európa helyett ma ott tartunk, legfeljebb kvízbajnokok vannak tisztában azzal, hogy az EU külpolitikai főképviselőjét történetesen Federica Mogherininek hívják. Brüsszel pedig 2014 óta sokkal jobban vitézkedett a 28 tagállam megosztásában, semmint a közös nevező felkutatásában. Míg a görög adósságkrízis azt mutatta meg, mennyivel erősebb Észak, mint Dél, a 2015-ös migrációs válság felfedte, milyen eltérően szemléli a világot Nyugat és Kelet. Talán az sem véletlen, hogy a britek épp az elmúlt évekre unták el a közös értékekről hozsannázó EU-sztorit.

Pedig létérdekünk az erős Európa – nekünk, magyaroknak, a földrész kellős közepén különösen az. Országunk méretéhez képest a hét szomszéd rendkívül soknak számít; öten EU-tagok, ketten az unióhoz közelednek. Mindkettőben, Szerbiában és Ukrajnában is jelentős magyar közösség él, sorsuk Budapestről, de Brüsszelből nézve sem lehet közömbös.

Ezért is ígéretes Von der Leyen megválasztása, illetve az a nyitottság, amellyel a német kereszténydemokrata politikus a kelet-közép-európai országoknak a nyugatiakétól több ponton is eltérő szempontrendszerére tekint. Beszédes, hogy Von der Leyen a napokban egyre-másra fogadja a visegrádi országcsoport vezetőit, akiknek egyébként nem kis részben köszönheti a jelölését.

Hozzá kell tenni, mára a CDU-politikus is realistább – vagy bölcsebb – lett annál, mint amikor 2011-ben még az Európai Egyesült Államok megteremtését szorgalmazta. Ez az egyébként is utópisztikus elképzelés – amely közös masszába gyúrná a nemzeteket – ma nem időszerű. A föderális Európa sürgetése egyszer már romba döntötte a liberális Guy Verhofstadt uniós bizottsági elnöki ambícióit, mert az ilyesmitől már másfél évtizede is idegenkedő britek vezetésével többen is megfúrták a jelölését.

A gondolat itthoni fogadtatásáról pedig sokat elárul, hogy fő zászlóvivője a neve mindkét összetevőjében tárgyi tévedést tartalmazó, úgynevezett Demokratikus Koalíció, élén a levitézlett exminiszterelnökkel.

Von der Leyen ma már nem „nemzeti érdekek által megbénított államokról” beszél, mint nyolc évvel ezelőtt, hanem arról, a kelet-közép-európai országok véleményét nem lehet lesöpörni az asztalról. Ezt tekinthetjük egyszerű tényközlésnek, de nézhetünk pozitív várakozással is a megválasztott elnök asszony elképzeléseire, s láthatjuk benne az eltérő nemzeti megfontolásokra való nyitottság zálogát.

Elválik majd például az, Brüsszel politikai furkósbotként akarja-e forgatni a kötelezettségszegési eljárásokat. Mindenesetre a tiszta lapot nyitni akaró Von der Leyen jóval több bizalmat érdemel az ordibáló Martin Schulznál, a megnyilatkozásaival a fővonalhoz elvágólag igazodó Manfred Webernél vagy a fölényeskedő Frans Timmermansnál. Nevezettek mindegyike európai bizottsági elnök akart lenni egy ponton. De nem sikerült.

Az egyik eltűnt a süllyesztőben, a másik csak kiesett a pikszisből, a harmadik nyakába pedig le sem gyártott ezüstérmet akasztanak. Közép-Európának, benne hazánknak nagy szerepe volt abban, hogy ez így alakult. Egy új bizottsági elnök ezt is szem előtt tartja. Minél okosabb, annál inkább.

Szőcs László

****************************************************

Magyarország számára kedvező fordulat várható a brüsszeli politikában

A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint gyökeres, Magyarországnak kedvező fordulat fog beállni a brüsszeli politikában az Európai Bizottság új elnökével, Ursula von der Leyennel.

Deák Dániel pénteken az M1 aktuális csatornán azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök és az új bizottsági elnök brüsszeli találkozója pozitív volt. Szerinte Orbán Viktor jelezhette Ursula von der Leyennek, hogy Magyarország és a visegrádi négyek (V4: Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia) célja, hogy a bizottság térjen vissza korábbi szerepfelfogásához, azaz ne politikaalkotó legyen, hanem kövesse a politikaalkotó Európai Tanácsot.
   
Az új bizottsági elnök nyitott erre, és más felfogást képvisel majd, mint a testület korábbi elnöke, Jean-Claude Juncker, ennek köszönhetően meg fognak szűnni Európában az éles, kompromisszum nélküli politikai viták - vélekedett.
   
Hozzátette, a migráció szempontjából is fordulatra lehet számítani.

magyarnemzet.hu
  • "Teljesítmény nélkül semmi sem megy!"
    A legtöbb menekülttáborban jól szervezik az életet, rendben mennek a mindennapok, de hiányzik az egész mögül a kiút. Egy menekülttábori életnek átmeneti jellege van, tragédia, ha ez változatlanná csontosodott. A mi programunk viszont pont arra épül, hogy abban nyújtunk támogatást, ami a szülőföldön való hosszú távú maradás perspektívájához kell.
  • Tovább erősödik Budapest pénzügyi központ szerepe
    Napjainkban öt nagy nemzetközi fejlesztési bank székhelye található az Európai Unió területén, de egyik sem a közép-kelet-európai régióban, így az NBB Budapestre költözése Magyarország és a régió pénzügyi szerepét erősíti.
  • Folytatódik az 1956 utáni megtorló perek feltárása
    Volt olyan gyilkosság miatti elítélés, ahol még azt sem rögzítették, kit, hol, mikor öltek meg.
MTI Hírfelhasználó