Először lehet női vezetője az Európai Központi Banknak
Ursula von der Leyen bizottsági elnök mellett egy másik fontos szerepkört is hölgy tölthet be az Európai Unióban. Az EU tagállami vezetői még július elején állapodtak meg arról, hogy Christine Lagarde-ot jelölik az Európai Központi Bank (EKB) élére – hangzott el az M1 Summa című műsorában.
2019. augusztus 11. 18:04

Lagarde nemcsak az első nő, hanem az első közgazdaságtani és jegybanki tapasztalattal nem rendelkező vezetője lesz az eurózóna központi bankjának. A nyilvánosságra került hírek szerint ugyanakkor kitűnő menedzser hírében áll, amit korábbi munkahelye, a Nemzetközi Világbank, az IMF élén is bizonyított.

Pénzügyi tapasztalat

Christine Lagarde 2007 és 2011 között pénzügyminiszteri posztot töltött be a francia kormányban. Ezt követően vette át az IMF vezetését, amelynek az első női irányítója volt. A 63 éves, jogász végzettségű szakember az Európai Központi Bank élén az olasz Mario Draghit válthatja, akinek a megbízatása október 31-én jár le.

Christine Lagarde egy tehetséges, tapasztalt, előrelátó politikus, aki kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik mind a pénzvilág, mind a politika terén – summázta a sajtóvéleményeket a jelölt szakmai munkájáról a Századvég vezető kutatója. Kormány Béla azt mondja: a leköszönő IMF-igazgató egy bizonytalan gazdasági helyzetben lévő EU központi bankjának vezetését veszi át Mario Draghitól.

Az Európai Központi Bank formálisan és politikailag független, szakmai döntéseket hozó, és döntéseivel a piacot befolyásolni képes szervezet. Fontos tudni a jegybankelnöki funkcióról, hogy ez egy hagyományosan technokrata szerepkör, viszont az az Európai Uniónak szüksége lesz Christine Lagarde tapasztalatára, konszenzusteremtő képességére és nemzetközi pénzügyi kapcsolataira – mondta Kormány Béla.

Christine Lagarde (Fotó: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron)

Az eurózóna államainak bankja

Az Európai Központi Bank az eurót használó 19 uniós tagország központi bankja. Legfontosabb feladata az árstabilitás fenntartása és az egységes pénznem vásárlóerejének megőrzése. Az EKB alaptőkéjét az EU-tagállamok központi bankjai adták össze népességük és a GDP-ben való részesedésük alapján.

A legnagyobb hányad Németországé, ezután Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország következik. A 8 éves időtartamra választott tisztséget eddig hárman látták el: a holland Wim Duisenberg, a francia Jean-Claude Trichet és az olasz Mario Draghi.

Boros Imre közgazdász szerint Christine Lagarde várhatóan a franciáknak kedvez majd az EKB elnökeként.

Mario Draghi vezetése alatt az EKB nagyobb bankmentő akciókkal, eszközvásárlási programmal és laza kamatpolitikával próbált életet lehelni az európai gazdaságba és bankrendszerbe – tette hozzá Kormány Béla. A Századvég szakértője szerint az IMF korábbi vezetője is ezt a politikát fogja követni.

Az új elnök folytathatja a Draghi-féle utat

Mario Draghi vezetése alatt az Európai Központi Bank bankpolitikáját kamatcsökkentés, különböző bankmentő akciók jellemezték. Ez a közeljövőben folytatódhat, akár már szeptember környékén. Utána az új elnök átvéve ezt az örökséget, folytathatja a Draghi-féle utat – közölte Kormány Béla.

A következő időszak fő feladata az lenne, hogy a németeket valahogyan rábírják a gazdaságélénkítésre – jegyezte meg a szakember. Boros Imre közgazdász szerint a közeljövőben kiderül, hogy miként változik az Európai Központi Bank monetáris politikája, főként annak tükrében, hogy a FED júliusban 25 bázisponttal 2,00-2,25 százalékra csökkentette az irányadó dollár kamatsávot.

Bár elemzők szerint Lagarde személyisége új színt hozhat az EKB életében, a piacok szerint nem várható komolyabb törés a jegybanki politika terén.

hirado.hu - M1
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • „Károlyi Mihályné” Cseh Katalin
    A Momentum hazafiatlan megnyilvánulásai gyomorfogatók és vészjóslók is. Ők a hazájuk és nemzetük ellen irányuló politizálásban érdekeltek, érdemes lenne kideríteni, hogy kinek a megbízásából.
  • Kocsis Máté: az Országgyűlés nem cirkusz vagy állatkert
    A parlamenti képviselőkre vonatkozó fegyelmi szabályok szigorítására tett javaslatot a Fidesz-KDNP – közölte a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
  • Kihalhat a magyar nyelv?
    Lesz-e magyar nyelv a 30. században? És ha igen, milyen? Megértenénk vagy a szókincsváltozás miatt ez eleve elképzelhetetlen? Eőry Vilma, Pomozi Péter és H. Tóth Tibor nyelvészekkel, a Magyarságkutató Intézet munkatársaival a várható változásokról és nyelvünk helyzetéről beszélgettünk a magyar nyelv napja alkalmából.
MTI Hírfelhasználó