A multicégek túlhatalma nagy kihívás az Európai Unióban
Az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, hogy miként lehet szabályozni a nagy multinacionális vállalatok túlhatalmát. Az Igazságügyi Minisztériumban munkacsoport alakul a kérdés áttekintésére, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága, mi a helyzet az adózás, az adatvédelem terén. Erről Varga Judit igazságügyi miniszter beszélt vasárnap a Sziget fesztivál európai uniós pontján.
2019. augusztus 11. 21:41

„Az országokhoz nem köthető, határokon átívelő tevékenységet folytató nagyvállalatok szabályozását uniós és nemzeti szinten egyaránt újra át kell tekinteni. A techcégek működése nem átlátható, nem ellenőrizhető, nem biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik” – mondta az igazságügyi miniszter az EU és a Facebook társadalom – kihívások és megoldások című előadásában.

Varga Judit a jelenlegi helyzetet elsősorban azért tartja aggályosnak, mert – mint fogalmazott – ezek a cégek egyre inkább politikai és társadalmi aktorokként lépnek fel a világban. „Nemcsak arra koncentrálnak, hogy a maguk területén jobbá tegyék a világot, hanem próbálják a mögöttük álló tulajdonosok meggyőződése szerinti világképet ráerőltetni a felhasználókra. Például a Facebooknak nem dolga, hogy cenzúrázzon bizonyos migrációval kapcsolatos híreket” – jelentette ki.

A tárcavezető szerint alapvető fontosságú, miként tud az állampolgár eligazodni a digitalizációs térben, hogy tudja, a techcégeknél milyen tényezők alapján és kik cenzúrázzák a bejegyzéseiket. Mint megjegyezte, Magyarországon jelenleg 5,4 millió ember használja a Facebookot, 1,9 millióan az Instagramot, tehát az itt élők aktívan vannak jelen a digitalizációs térben. „Erős alapjogi kihívásról beszélünk, az embereknek világosan látniuk kell, ki őrzi az őrzőket” – jegyezte meg.

Megfogalmazása szerint az EU is próbálja lekövetni, hogy a személyes alapjogok mellett a véleménynyilvánítási szabadság ne sérüljön, de ennek nehéz a jogi eszközét megtalálni a virtuális térben.

„Érdemes lenne ezzel a területtel mélyrehatóbban foglalkozni, hogy a multinacionális vállalatoknál kik és milyen szabályok, átláthatósági követelmények mellett hozzák meg döntéseiket. Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula van der Leyen is a fair share szükségességét említette. Ahogy a techóriások saját céljaikra használják virtuális tereinket, úgy hozzá kell járulniuk a teherviseléshez” – mondta Varga Judit.

Hozzátette: a digitális szolgáltatások adózására vonatkozó kezdeményezés egyelőre megfeneklett a tanácsban, de a téma folyamatosan jelen van, az OECD-n belül is zajlik a vizsgálódás.

MTI
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Kétharmad közelében a kormánypártok
    A mandátumok csaknem kétharmadát megszerezte a Fidesz—KDNP a megyei közgyűlésekben a vasárnapi választáson. A szocialista párt önállóan csupán tizenkét képviselői helyet szerzett, de közben kettő helyett három polgármesterük lett a megyei jogú városokban. Budapesten az ellenzék nyertese egyértelműen az MSZP lett, a párt összesen hat polgármestert ad, így néggyel növelték a kerületi vezetőik számát.
  • Külföldiek voksai dönthettek vasárnap több kerületben
    Az „autoriter, Európai Unió-ellenes, szélsőjobboldali” Fidesz elleni szavazásra hívott fel az az angol nyelvű szórólap, amely a Magyar Nemzet birtokába került.
  • Összetapasztották a nácit a komcsival
    Tisztességes, becsületes, szorgalmasan dolgozó polgármesterek, rendes magyar emberek vesztették el polgármesteri széküket. A munkájukat. A kerületeiket.
MTI Hírfelhasználó