Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
2019. augusztus 19. 09:30

Miután Maróth Miklóst kinevezték az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot irányító testület vezetőjévé, az ellenzéki sajtó számos interjút és cikket közölt az akadémikusról. Az Index terjedelmes portrét állított össze a klasszika-filológus professzorról, amelyben két régi ügy miatt is támadták. A portál Kádárék tolmácsa, Orbán barátja, a magyar tudomány új vezetője című írásában feleleveníti, hogy Maróth Miklós – megítélésük szerint – kemény szakmai bírálatokat kapott akadémiai nagydoktorija kapcsán. Ennek alátámasztására a Bodnár M. István filozófus által összeállított hibajegyzéket említik, amiről a honlapnak küldött válaszában Maróth Miklós diszkréten csak annyit jegyzett meg, hogy ez a munkája több német és francia egyetemen kötelező olvasmány, és noha a könyvben kizárólag görög és arab szövegeket idézett, az azt bírálók egyike sem végzett sem görög, sem arab szakon.

Bodnár M. István, az ELTE és a CEU tanára a kritikáját a Budapesti Könyvszemlében – egy hazai kiadású, könyvrecenziókat közlő lapban – jelentette meg, amelynek maga is szerkesztőbizottsági tagja. Ennek természetesen a nemzetközi tudományos életben semmiféle relevanciája nincsen. Ezzel szemben Maróth Miklós monográfiáját az a leideni székhelyű Brill kiadó jelentette meg, amely a műfajban az egyik legjelentősebb szakkiadónak számít. Az ő szűrőjükön tehát átment a mű, míg a professzor budapesti ellenlábasaién fennakadt.
A könyv egyébként jelentős idézettséggel rendelkezik, és számos nemzetközi szakfolyóiratban közöltek róla – Bodnáréval ellentétben – pozitív recenziót.

 

A neves orientalista professzor kizárólag szakmai szempontokat vesz figyelembe Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az ellenzéki sajtóban felidézett másik történet 2004-ből származik, amikor Maróth Miklós az MTA bizottsági elnökeként állítólag – az Index szerzője megfogalmazása szerint – elkaszálta a CEU és magyar egyetemek tervezett közös görög kutatási központját.

Erről a 15 évvel ezelőtti ügyről a portálnak megküldött cáfolatában Maróth Miklós úgy fogalmazott: „A CEU tervezett görög kutatási központját nem világnézeti, hanem szakmai meggyőződésből elleneztem.” Perczel István, a CEU professzora egy publicisztikában mindezt már úgy ferdítette el: Maróth Miklós elismerte, hogy ő és köre akadályozta meg, hogy létrejöhessen a kutatóközpont.

A történet részletei zavarosak, de az ügyet ismerő forrásunk elmondása szerint egy vagyonos görög mecénás finanszírozta volna az ELTE és a CEU közreműködésével létrejövő kutatóközpontot, amelyet Maróth Miklós azért ellenzett, mert úgy vélte, megfelelő görög képzettség és nyelvtudás hiányában akarták azt megvalósítani. Annak az aggályának adott tehát hangot az akadémikus, hogy egyesek nehogy visszaéljenek az ELTE reputációjával, és a magyar egyetemre hivatkozva szerezzenek pénzt egy zavarosnak tűnő projekthez. Az intézetnek egyébként semmilyen szakmai tervét nem is ismerhette Maróth Miklós, akinek az ELTE bölcsészkarán pozíciója sem volt 2004-ben, így nehéz elképzelni, hogy megakadályozhatta volna, hogy az egyetem részt vegyen a projektben, ha akar.

Minden bizonnyal annak lehetünk tehát tanúi, hogy egyesek régi időkre visszanyúló személyes és szakmai ellentétek, esetleg politikai indíttatások miatt támadják az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányításával megbízott, nemzetközileg elismert tudóst.

magyarnemzet.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Legyőzni a máig kísértő Trianont
    A „merjünk kicsik lenni” korábbi politikáját a „merjünk magyarok lenni” testtartása váltotta fel.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Soros és a balliberális sajtó támadása Antallék ellen (3.)
    Az SZDSZ már 1989-ben pontosan tudta, mit kezdjen a sajtóval, ezért nem engedte, hogy az 1990-es választások előtt az állampárt hozzányúljon a médiatörvényhez, mindeközben a kampány előtt minden szabad műsoridőt igyekeztek lefoglalni a tv-ben és a rádiókban, a liberális lapok pedig jelentős összegű támogatást kaptak a Soros Alapítványtól.
MTI Hírfelhasználó