Létrejött az Európai Egyetemek szövetsége
Öt magyar egyetem részvételével Európai Egyetemek szövetsége jött létre - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön Budapesten.
2019. augusztus 29. 15:41

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen bemutatták az Európai Bizottság Európai Egyetemek pályázatát, amelynek célja, hogy újonnan alapított egyetemi szövetségek új, világszínvonalú, nemzetközi felsőoktatási intézményeket hozzanak létre.

A tárcavezető hangsúlyozta: mindez elősegíti a magyar felsőoktatás bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe, amely elengedhetetlen a magyar felsőoktatás versenyképességének növelése szempontjából.

Kifejtette: a magyar kormány ösztönzi a hazai és európai felsőoktatás minőségét, teljesítményét, vonzerejét és nemzetközi versenyképességét javító intézkedéseket. A most elinduló kezdeményezéssel a közös munka érdemben segítheti Magyarország, a magyar felsőoktatás kapcsolódását az európai kutatási és innovációs folyamatokhoz – közölte.

Palkovics László úgy vélte, az egyik legnagyobb kihívás az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamokban, hogy növeljék a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködési készségét. E tekintetben fel kell zárkózniuk a nyugat-európai országokhoz, és ezt felismerve indult meg a mostani kezdeményezés is – magyarázta.

Azt mondta, a 2021-től induló Horizont Európa keretprogram költségvetése százmilliárd euró is lehet. Azonban a 2004 után csatlakozott tagállamok nagyon elmaradnak a közös kasszából lehívott források tekintetében, a 13 ország a jelenleg futó Horizont 2020 program eddig odaítélt keretének csak 5 százalékát nyerte el, ami nemcsak a 15 másik tagállamnak jutó több mint 86 százalék töredéke, de még az EU-n kívüli országok 8,5 százalékos mutatóját is alulmúlja – közölte. Megjegyezte: Magyarország mintegy ezer sikeres pályázati részvétellel a harmadik helyen áll Lengyelország és Csehország mögött.

A miniszter kitért rá: a most induló Európai Egyetemek programban az ELTE a CHARM-EU elnevezésű összefogásban vesz részt, a betűszó a kihívás-vezérelt, elérhető, kutatásközpontú és mobil szavak angol megfelelőiből áll össze, jól summázva az együttműködés fő irányait.

Palkovics László közölte: a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer hatékonysága az egyetemi-kutatóintézeti és vállalati szféra közötti élénkebb együttműködéssel, a hazai szereplők nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítésével növelhető. A magyar kormány egyetemközpontú innovációs rendszer kialakítására törekszik a versenyképesség fokozása, a fenntartható gazdasági növekedés érdekében – jelentette ki.

Borhy László, az ELTE rektora kiemelte: a kezdeményezés új korszakot nyit az európai felsőoktatásban, mivel a korábbiaknál jóval szélesebb körű lehetőségeket kínál az európai egyetemek számára az együttműködésre. Az ELTE számára megtiszteltetés az együttműködés ilyen elismert intézményekkel, és a projekt kiváló lehetőség az felsőoktatás jövőjének alakítására – vélekedett.

Joan Elias, a Barcelonai Egyetem rektora úgy látja, hasznos szövetségeket kötniük az európai egyetemeknek. A kezdeményezés modellként szolgál majd, hogy milyennek kell lennie egy ilyen együttműködésnek – közölte.

Henk Kummeling, az Utrechti Egyetem rektora szerint ez az együttműködés hozzájárulhat az oktatás kihívásainak kezeléséhez. Öt egyetem kapacitásait vonják össze, és így tanulhatnak egymástól, megoszthatják a tapasztalataikat – mutatott rá.

Patrick Prendergast, a Dublini Trinity College elnöke elmondta: különösen fontos, hogy erősítsék az európai kutatási környezetet. Emellett a hallgatók mobilitását is növelheti a program – tette hozzá. Patrick Caron, a Montpellier-i Egyetem nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese kifejtette: a hallgatóknak, intézményeknek és Európának is jó ez a kezdeményezés. Ambiciózus a projekt, hiszen úgy döntöttek, hogy együtt alakítják az európai jövőt, emellett pedig bevonják az egyetemeket a globális kihívások kezelésébe – fogalmazott.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Patrick Caron, a Montpellier-i Egyetem nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese és Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora (b-j) az Európai Bizottság Európai Egyetemek pályázatát bemutató sajtókonferencián az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épületében 2019. augusztus 29-én. MTI/Kovács Tamás

A szervezők tájékoztatása szerint 54 jelentkezőből 17 európai egyetemet támogatott a bizottság, köztük a CHARM-EU összefogást, amelyben az ELTE mellett részt vesz a Barcelonai Egyetem, a Trinity College Dublin, az Utrechti Egyetem és a Montpellier-i Egyetem is. A projektben a 2021-2022-es akadémiai évben egy mesterképzés tesztüzeme zajlik majd száz hallgató részvételével. A modell célja, hogy alkalmazkodjon a 21. századi a multidiszciplináris helyzethez, túllépve a klasszikus kereteken egy olyan egyedi és innovatív akadémiai programmal, amely a fenntartható fejlődési célokra alapoz.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó