Lezsák: nem mi tartjuk meg az értékeket, az értékek tartanak meg bennünket
Kárpát-medencei értékünnepet szerveznek
2019. augusztus 30. 18:33

A Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, a Hungarikum Bizottság a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségével közösen rendezi meg az értékfeltárás eredményeit összegző szakmai konferenciával kibővítve, új célcsoportok bevonásának érdekében szeptember 7-én a Magyar Értékek Napját Budapesten, a Szent István Bazilikában, valamint a Pesti Vigadóban. Az egész napos, több száz fellépőt és közreműködőt bevonó program célja, hogy felhívja a figyelmet a hazánkban fellelhető értékek sokszínűségére, azok megőrzésének és továbbadásának felelősségére – hangzott el augusztus 29-én a IV. Magyar Értékek Napját beharangozó sajtótájékoztatón.
 
Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja az előzményekről szólva kiemelte; „két évtizedes előkészület után, 2012-ben fogadta el ötpárti támogatással a Magyar Országgyűlés a magyar értékekről és hungarikumokról szóló törvényt. Ennek lényege az értékek azonosítása, gyűjtése és dokumentációja. Lehetnek Kárpát-medencei, országos, kistáji értékek is. Ennek szellemében jött létre a Parlament és az ágazatok által delegáltakkal a Hungarikum Bizottság, aminek elsődleges szerepe, hogy a nemzeti értékek, kiemelkedő nemzeti értékek és hungarikumok megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében lássa el feladatát”.
 
A jogszabály nem rendelkezik kötelező jelleggel a megyei értéktárak létrejöttéről, sem a kis-és nagytelepülések helyi értéktár bizottságainak létrehozásáról. Erről csak lehetőségként ír a törvény – folytatta Lezsák, aki szerint ez egy jó döntés volt, mert mostanra létrejöttek a megyei értéktárak, az elszakított területek értékárai, az ágazati értékárak és majdnem 1500 település értékára. „A Hungarikum Bizottságnak a törvény segítségével támogatnia, erősítenie kell a hungarikum mozgalmat, és forrást kell biztosítani többek közt pályázatok meghirdetésével a szükséges feltételekhez. A mozgalom nem létezhet mozgósító erőforrás nélkül, s ilyen erőforrás a Magyar Értékek Napja, amire meghívtuk a helyi értéktárak, bizottságok vezetőit is.” Az Országgyűlés alelnöke felhívta a figyelmet, hogy Megtartó értékeink címmel konferenciát rendeznek a Kárpát-medencei értékfeltárásról. Ugyanakkor kiemelte: „nem mi tartjuk meg az értékeket, az értékek tartanak meg bennünket.”
Az Országgyűlés alelnöke rámutatott, hogy a helyi értékeket bemutató kiadványok az egyes tájegységek, települések idegenforgalmát és gazdaságát is befolyásolják.
 
„A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége 2010-ben, függetlenül Lakitelektől, és a Nemzeti Művelődési Intézettől azért jött létre, hogy a magyar nemzeti értékeket felkutatassa, dokumentálja, népszerűsítse. A 2012-es jogszabály megszületése óta együttműködünk a Nemzeti Művelődési Intézettel és a Lakitelek Népfőiskolával” – közölte a sajtóval Dr. Pesti Imre országgyűlési képviselő. A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének elnöke fontosnak tartja, hogy ne csak a régi értékeket gondozzuk, mert ma is születnek újak. „Lényeges, hogy korunk embere is érezze, hogy munkája során értéket teremt. Ezeket az értékeket pedig nem csak a Kárpát-medencében, de külföldön is bemutatjuk. A Szövetség Svédországban, Németországban, Olaszországban és Kínai tartományaiban is bemutatta a magyarság régebbi és mai értékeit.” Pesti Imre kiemelte, hogy nem csak a kulturális, de a gazdasági és az innovációs értékeinkre is büszkék lehetünk. Bízik benne, hogy egyetemi, kutatói összefogásokkal, külföldi segítséggel olyan magyar értékek születnek, melyek erősítik a hitet és a bizalmat nemzetünk iránt.
 
Závogyán Magdolna a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője a hungarikum mozgalomhoz és a Magyart Értékek Napjához kapcsolódó módszertanról beszélt.
Kijelentette, hogy a 2012-es év a kultúra területén olyan fordulatot hozott, amelynek köszönhetően útjára indult a kulturális alapellátás. Ennek köszönhetően a hungarikum mozgalom ténylegesen megélhetővé vált a különböző közösségekben. Visszatekintett a hét évvel ezelőtti eseményekre, amikor változás történt a múzeumok, a színházak, a közgyűjtemények területén, és a „mi szakterületünkön, a közművelődés tekintetében is.” Emlékeztetett, hogy ekkor vált lehetővé , hogy a kis közösségektől érkező, az alulról jövő kezdeményezések kapcsán építsék föl azt a magyar identitástudatot, amely 1945-ig szervesen fejlődött, s jelen volt minden településen „olvasókörök, fúvószenekarok, citerazenekarok, tánckörök, színjátszó körök formájában.” Ezután arról beszélt, hogy 2012-ben a törvény a Nemzeti Művelődési Intézetet jelölte meg, hogy módszertani szerepvállalással segítse a kis közösségeket helyi értékeik kutatásában, dokumentálásában. Megyei szinteken felépítették a megyei igazgatósági hálózatokat, és Kárpát-medencei vonatkozásban a Nemzeti Művelődési Intézet a közművelődés területén pedig egységes válaszokat adott a kor és a lokális társadalom kihívásaira. Elmondta, hogy 2015-ben már az volt a lényeges, hogy minden egyes értékhez kapcsolódjon élő közösség. Ekkor válik az érték megélhetővé. „A Magyar Értékek Napján pedig bemutatkozhatnak ezek az élő közösségek.” Hozzátette, hogy nem mindegy mi alapján szervezzük a közösségeket. Ezért lényegesek számára az értékalapú közösségek. Majd a képességmegtartó népesség szerepét emelte ki. Visszatérve a Magyar Értékek Napjához, elmondta, hogy mára minden megye megrendezi a saját érték napját, s az NMI 2013-ban elindított egy vándortérképet, mely a megyenapokon vándorolt, és kicsúcsosodott ennek a jelentősége a Szent István Bazilika előtti téren, amikor ökumenikus terményáldás keretében a megyék egy-egy jellegzetes mezőgazdasági terményét megáldják és megszentelik a felkért egyházi méltóságok.
 
Újítás, hogy 2017-ben megpróbálták az ifjúságot is megnyerni az ügynek. Óriás puzzlék, óriás kirakók jelentek meg.
 
Néhány adatot is hallhattunk: 2018-ra 1025 települési értéktár jött létre, ez a szám idén 1157-re növekedett, s minden megyében működik megyei értéktár. A szeptemberi rendezvényen pedig több mint 600 települési értéktár jelenik meg.
Závogyán Magdolna felsorolta a szeptember 7-ei konferencia témáit: értékek a közmédiában, nemzeti kódjaink - a hungarikumok, a Halasi Csipke, a Herendi Porcelánmanufaktúra, a táncházmozgalom közösségmegtartó jellege, Torockó épített öröksége.
 
Mennyire volt sikeres a fiatalok megszólítása? Egy olyan korszakban, amikor – s ezt már tudósok is bizonyítják – az óvodás korú gyerekek teljesen bele vannak feledkezve a mobilozásba és idejük nagy részét töltik digitális kommunikációval? – kérdezte munkatársunk Závogyán Magdolnát és Lezsák Sándort.
 
„Nem szabad elrugaszkodni a valóságtól, ezért a fiatalok által használt informatikai eszközöket, mi módszertani eszközként használjuk. A módszertan lényege, hogy megpróbáljuk visszafordítani a fiatal generáció tagjait az élő közösségi létbe” – válaszolta az ügyvezető asszony.
 
„Hosszú évek óta a Népfőiskolai Alapítvány a Nemzeti Művelődési Intézettel szervezi a Kárpát-medencei iskolások vetélkedőit.  A netes vetélkedőkre ezres nagyságban jelentkeznek. A nyáron hirdettük meg Most mutasd meg! pályázatunkat, amelynek célja, hogy új lehetőséget biztosítsunk a Kárpát-medencében élő 18 év alatti, a filmezés műfaja iránt érdeklődő fiataloknak a környezetükben lévő helyi érték bemutatására egy általuk mobiltelefonon készített rövidfilm segítségével. A fiatalok érdeklődnek az értékek iránt, nekünk pedig meg kell teremtünk a lehetőséget arra, hogy megszólítsuk őket” – közölte Lezsák Sándor.
 
Meghívják a visegrádi országok értékmegőrzőit a rendezvényre?
 
Lezsák Sándor: „kapcsolatot ápolunk a külföldi nagykövetekkel, akik polonikumokat, hispanikumokat, vagy belaroszimukat mutatnak be. Minden magyar nagykövet felelőssége, hogy nemzeti ünnepünkön magyar hungarikumok legyenek az asztalon, s nekünk pedig egyre több országban be kell mutatnunk értékeinket.”
 
***
A szeptemberi értékünnep 19 megye és 6 határon túli régió, valamint csaknem 300 közreműködő, fellépő részvételével zajlik. Az eseményen – a megyei értékasztalok kínálatán túl – a külhoni nemzetrészek értéktáraival is találkozhatnak az érdeklődők.
 

 

Medveczky Attila / Magyar Fórum
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Elkezdődött Dobrev közös ellenzéki miniszerelnök-jelölti felépítése
    Nem akármilyen egyórás propagandavideót dobott össze a Demokratikus Koalíció: zenével, vágóképekkel kísért szónoklatok, bejátszások, a műsor fénypontja pedig Dobrev Klára volt. Habár a párt hivatalos bejelentést nem tett annak kapcsán, hogy Dobrev lenne a pártnak a jelöltje egy esetleges ellenzéki előválasztáson, a videóban nagyjából minden erre utal.
  • Néhány egyszerű magatartási szabály a fertőzés ellen
    Néhány egyszerű magatartási szabály betartásával sokat tehetünk a fertőzés terjedése ellen, saját magunk és mások egészsége védelmében - olvasható a koronavirus.gov.hu oldalon vasárnap megjelent tájékoztatóban.
  • Az Eucharisztia iránti vágy dominálta ezt az esztendőt
    A magyaroknak Üzent Ferenc pápa a Vatikánból. A szokásos vasárnapi Úrangyala imádság után üdvözölte Ferenc pápa Magyarországot, a főpásztorokat, a híveket és mindenkit, aki hittel és örömmel várta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten. Ma ért volna véget a katolikus világesemény - Erdő Péter videóüzenete!
MTI Hírfelhasználó