Lezsák: nem mi tartjuk meg az értékeket, az értékek tartanak meg bennünket
Kárpát-medencei értékünnepet szerveznek
2019. augusztus 30. 18:33

A Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, a Hungarikum Bizottság a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségével közösen rendezi meg az értékfeltárás eredményeit összegző szakmai konferenciával kibővítve, új célcsoportok bevonásának érdekében szeptember 7-én a Magyar Értékek Napját Budapesten, a Szent István Bazilikában, valamint a Pesti Vigadóban. Az egész napos, több száz fellépőt és közreműködőt bevonó program célja, hogy felhívja a figyelmet a hazánkban fellelhető értékek sokszínűségére, azok megőrzésének és továbbadásának felelősségére – hangzott el augusztus 29-én a IV. Magyar Értékek Napját beharangozó sajtótájékoztatón.
 
Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja az előzményekről szólva kiemelte; „két évtizedes előkészület után, 2012-ben fogadta el ötpárti támogatással a Magyar Országgyűlés a magyar értékekről és hungarikumokról szóló törvényt. Ennek lényege az értékek azonosítása, gyűjtése és dokumentációja. Lehetnek Kárpát-medencei, országos, kistáji értékek is. Ennek szellemében jött létre a Parlament és az ágazatok által delegáltakkal a Hungarikum Bizottság, aminek elsődleges szerepe, hogy a nemzeti értékek, kiemelkedő nemzeti értékek és hungarikumok megőrzése, fenntarthatósága, széles körű megismertetése és hasznosítása érdekében lássa el feladatát”.
 
A jogszabály nem rendelkezik kötelező jelleggel a megyei értéktárak létrejöttéről, sem a kis-és nagytelepülések helyi értéktár bizottságainak létrehozásáról. Erről csak lehetőségként ír a törvény – folytatta Lezsák, aki szerint ez egy jó döntés volt, mert mostanra létrejöttek a megyei értéktárak, az elszakított területek értékárai, az ágazati értékárak és majdnem 1500 település értékára. „A Hungarikum Bizottságnak a törvény segítségével támogatnia, erősítenie kell a hungarikum mozgalmat, és forrást kell biztosítani többek közt pályázatok meghirdetésével a szükséges feltételekhez. A mozgalom nem létezhet mozgósító erőforrás nélkül, s ilyen erőforrás a Magyar Értékek Napja, amire meghívtuk a helyi értéktárak, bizottságok vezetőit is.” Az Országgyűlés alelnöke felhívta a figyelmet, hogy Megtartó értékeink címmel konferenciát rendeznek a Kárpát-medencei értékfeltárásról. Ugyanakkor kiemelte: „nem mi tartjuk meg az értékeket, az értékek tartanak meg bennünket.”
Az Országgyűlés alelnöke rámutatott, hogy a helyi értékeket bemutató kiadványok az egyes tájegységek, települések idegenforgalmát és gazdaságát is befolyásolják.
 
„A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége 2010-ben, függetlenül Lakitelektől, és a Nemzeti Művelődési Intézettől azért jött létre, hogy a magyar nemzeti értékeket felkutatassa, dokumentálja, népszerűsítse. A 2012-es jogszabály megszületése óta együttműködünk a Nemzeti Művelődési Intézettel és a Lakitelek Népfőiskolával” – közölte a sajtóval Dr. Pesti Imre országgyűlési képviselő. A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének elnöke fontosnak tartja, hogy ne csak a régi értékeket gondozzuk, mert ma is születnek újak. „Lényeges, hogy korunk embere is érezze, hogy munkája során értéket teremt. Ezeket az értékeket pedig nem csak a Kárpát-medencében, de külföldön is bemutatjuk. A Szövetség Svédországban, Németországban, Olaszországban és Kínai tartományaiban is bemutatta a magyarság régebbi és mai értékeit.” Pesti Imre kiemelte, hogy nem csak a kulturális, de a gazdasági és az innovációs értékeinkre is büszkék lehetünk. Bízik benne, hogy egyetemi, kutatói összefogásokkal, külföldi segítséggel olyan magyar értékek születnek, melyek erősítik a hitet és a bizalmat nemzetünk iránt.
 
Závogyán Magdolna a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője a hungarikum mozgalomhoz és a Magyart Értékek Napjához kapcsolódó módszertanról beszélt.
Kijelentette, hogy a 2012-es év a kultúra területén olyan fordulatot hozott, amelynek köszönhetően útjára indult a kulturális alapellátás. Ennek köszönhetően a hungarikum mozgalom ténylegesen megélhetővé vált a különböző közösségekben. Visszatekintett a hét évvel ezelőtti eseményekre, amikor változás történt a múzeumok, a színházak, a közgyűjtemények területén, és a „mi szakterületünkön, a közművelődés tekintetében is.” Emlékeztetett, hogy ekkor vált lehetővé , hogy a kis közösségektől érkező, az alulról jövő kezdeményezések kapcsán építsék föl azt a magyar identitástudatot, amely 1945-ig szervesen fejlődött, s jelen volt minden településen „olvasókörök, fúvószenekarok, citerazenekarok, tánckörök, színjátszó körök formájában.” Ezután arról beszélt, hogy 2012-ben a törvény a Nemzeti Művelődési Intézetet jelölte meg, hogy módszertani szerepvállalással segítse a kis közösségeket helyi értékeik kutatásában, dokumentálásában. Megyei szinteken felépítették a megyei igazgatósági hálózatokat, és Kárpát-medencei vonatkozásban a Nemzeti Művelődési Intézet a közművelődés területén pedig egységes válaszokat adott a kor és a lokális társadalom kihívásaira. Elmondta, hogy 2015-ben már az volt a lényeges, hogy minden egyes értékhez kapcsolódjon élő közösség. Ekkor válik az érték megélhetővé. „A Magyar Értékek Napján pedig bemutatkozhatnak ezek az élő közösségek.” Hozzátette, hogy nem mindegy mi alapján szervezzük a közösségeket. Ezért lényegesek számára az értékalapú közösségek. Majd a képességmegtartó népesség szerepét emelte ki. Visszatérve a Magyar Értékek Napjához, elmondta, hogy mára minden megye megrendezi a saját érték napját, s az NMI 2013-ban elindított egy vándortérképet, mely a megyenapokon vándorolt, és kicsúcsosodott ennek a jelentősége a Szent István Bazilika előtti téren, amikor ökumenikus terményáldás keretében a megyék egy-egy jellegzetes mezőgazdasági terményét megáldják és megszentelik a felkért egyházi méltóságok.
 
Újítás, hogy 2017-ben megpróbálták az ifjúságot is megnyerni az ügynek. Óriás puzzlék, óriás kirakók jelentek meg.
 
Néhány adatot is hallhattunk: 2018-ra 1025 települési értéktár jött létre, ez a szám idén 1157-re növekedett, s minden megyében működik megyei értéktár. A szeptemberi rendezvényen pedig több mint 600 települési értéktár jelenik meg.
Závogyán Magdolna felsorolta a szeptember 7-ei konferencia témáit: értékek a közmédiában, nemzeti kódjaink - a hungarikumok, a Halasi Csipke, a Herendi Porcelánmanufaktúra, a táncházmozgalom közösségmegtartó jellege, Torockó épített öröksége.
 
Mennyire volt sikeres a fiatalok megszólítása? Egy olyan korszakban, amikor – s ezt már tudósok is bizonyítják – az óvodás korú gyerekek teljesen bele vannak feledkezve a mobilozásba és idejük nagy részét töltik digitális kommunikációval? – kérdezte munkatársunk Závogyán Magdolnát és Lezsák Sándort.
 
„Nem szabad elrugaszkodni a valóságtól, ezért a fiatalok által használt informatikai eszközöket, mi módszertani eszközként használjuk. A módszertan lényege, hogy megpróbáljuk visszafordítani a fiatal generáció tagjait az élő közösségi létbe” – válaszolta az ügyvezető asszony.
 
„Hosszú évek óta a Népfőiskolai Alapítvány a Nemzeti Művelődési Intézettel szervezi a Kárpát-medencei iskolások vetélkedőit.  A netes vetélkedőkre ezres nagyságban jelentkeznek. A nyáron hirdettük meg Most mutasd meg! pályázatunkat, amelynek célja, hogy új lehetőséget biztosítsunk a Kárpát-medencében élő 18 év alatti, a filmezés műfaja iránt érdeklődő fiataloknak a környezetükben lévő helyi érték bemutatására egy általuk mobiltelefonon készített rövidfilm segítségével. A fiatalok érdeklődnek az értékek iránt, nekünk pedig meg kell teremtünk a lehetőséget arra, hogy megszólítsuk őket” – közölte Lezsák Sándor.
 
Meghívják a visegrádi országok értékmegőrzőit a rendezvényre?
 
Lezsák Sándor: „kapcsolatot ápolunk a külföldi nagykövetekkel, akik polonikumokat, hispanikumokat, vagy belaroszimukat mutatnak be. Minden magyar nagykövet felelőssége, hogy nemzeti ünnepünkön magyar hungarikumok legyenek az asztalon, s nekünk pedig egyre több országban be kell mutatnunk értékeinket.”
 
***
A szeptemberi értékünnep 19 megye és 6 határon túli régió, valamint csaknem 300 közreműködő, fellépő részvételével zajlik. Az eseményen – a megyei értékasztalok kínálatán túl – a külhoni nemzetrészek értéktáraival is találkozhatnak az érdeklődők.
 

 

Medveczky Attila / Magyar Fórum
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Az év vége előtt lezárulhat a feltételességi eljárás
    Ha a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe - mondta az igazságügyi miniszter az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges, az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatok parlamenti vitájában, hétfőn este.
  • Nemzetek Ligája – Csoportmásodik a Rossi-legénység
    A magyar labdarúgó-válogatott a Puskás Arénában 2-0-s vereséget szenvedett az Európa-bajnok olasz csapattól a Nemzetek Ligája 6., zárófordulójában, így az A divízió 3. csoportjának második helyén zárta a sorozatot.
  • Orbán Viktor gratulált az olasz jobboldali vezetőknek
    A megszokott diplomáciai, udvariassági formuláknál jóval intenzívebb kommunikáció zajlik Orbán Viktor miniszterelnök és a várhatóan kormányt alakító olasz jobboldali pártok vezetői között; a vasárnapi parlamenti választás óta több üzenet-, illetve levélváltás is történt a magyar és az olasz partnerek között – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár hétfőn.
MTI Hírfelhasználó