Nyolcvan éve tört ki a második világháború
Nyolcvan éve, 1939. szeptember 1-jén tört ki a második világháború, az emberiség történetének legpusztítóbb fegyveres konfliktusa.
2019. szeptember 1. 11:42

Német és osztrák katonák a két ország közötti határsorompót ledöntötték 1938. március 12-én, miután a Német Birodalom csapataival megszállta Ausztriát (Fotó: MTI/EPA)

A háború előzményei az első világháborúig nyúlnak vissza, amely után a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek Németországra. Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellár féktelen demagógiával használta ki a németek revansvágyát, sorra szegve meg a békefeltételeket. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre.

A britek és franciák az újabb háború elkerülését célzó megbékélési politikáját kihasználva 1938. március 12-én elfoglalta Ausztriát, majd az év szeptemberében megrendezett müncheni konferencia után Csehszlovákia szudétanémetek lakta részét, végül 1939 márciusában a maradék Csehországot is. Hátát a Szovjetunióval 1939. augusztus 23-án megkötött megnemtámadási szerződéssel biztosította (a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka Kelet-Európa egy részét is felosztotta a két nagyhatalom között).

Az 1919-es békeszerződés a teljes egészében német lakosságú Danzig kikötőjét, a mai Gdanskot „szabad várossá” nyilvánította, s hogy Lengyelországnak kijáratot biztosítson a tengerhez, közelében szárazföldi folyosót alakított ki, amely elvágta Kelet-Poroszországot anyaországától. Hitler a müncheni konferencia után egyre radikálisabb követelésekkel állt elő, végül már a város betagolását követelte a Harmadik Birodalomba, amiről persze a brit és francia kormány garanciájában bízó lengyelek hallani sem akartak.

A háborúra tudatosan készülő Hitler már 1939 áprilisában kidolgoztatta a terveket Lengyelország lerohanására, és felmondta az öt éve kötött lengyel–német megnemtámadási szerződést. Augusztus 31-én éjjel lengyel egyenruhába öltöztetett német kommandósok támadták meg a határ német oldalán fekvő gleiwitzi rádióadót, és lengyel nyelvű németellenes kiáltványt olvastak be, majd néhány bűnöző felismerhetetlenné torzított, ugyancsak lengyel uniformisba öltöztetett holttestét hagyták a helyszínen.

Német katonák páncélos járművekkel 1939. szeptember 1-jén bevonultak Lengyelországba (Fotó: Photo12/Getty Images)

A provokációt ürügyül használva 1939. szeptember 1-jén hajnali háromnegyed ötkor a néhány nappal korábban udvariassági látogatásra a danzigi kikötőbe érkezett német Schleswig-Holstein cirkáló lőni kezdte a helyi lengyel támaszpontot, nem sokkal később megindult a német hadigépezet, amely rövid idő alatt eltaposta Lengyelországot. A Wehrmacht egy hónap alatt elfoglalta az ország nyugati részét, a keleti vajdaságok pedig a szeptember 17-én benyomuló szovjet csapatok ellenőrzése alá kerültek.

A brit és a francia kormány szeptember 3-án ultimátumot intézett Hitlerhez, amelyben a hadműveletek leállítására és a tárgyalások megkezdésére szólították fel. Miután ez nem történt meg, még aznap hadat üzentek Németországnak, ezzel hivatalosan is megkezdődött a második világháború. A nyugati fronton a brit expedíciós csapatok csak szeptember közepén érkeztek Franciaországba, nagyobb szabású hadműveletek nem történtek. Ezt a néhány hónapot illették később a franciák a fura háború, a németek az ülőháború elnevezéssel.

1945. augusztus 9-én készült kép a Nagaszakira ledobott amerikai atombomba gombafelhőjéről (Fotó: MTI/EPA/Nagaszaki Atombomba Múzeum)

A világégés Európában a náci Harmadik Birodalom 1945. május 8-i kapitulációjával ért véget, a csendes-óceáni fronton Japán csak szeptember 2-án, az amerikai atombomba bevetése után tette le a fegyvert. Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború volt az első a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam (az akkori emberiség 80 százaléka) vett részt, harcok folytak 40 ország területén és az összes óceánon, 110 millió katona állt fegyverben.

A katonai áldozatok számát 27 millióra, a civilekét 25 millióra teszik.

hirado.hu - MTI
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • Stadionavató - Uruguayi győzelem a nyitányon
    Hivatalosan is átadták a Puskás Arénát péntek este, a Magyarország-Uruguay barátságos válogatott labdarúgó-mérkőzés előtt. Válogatottunk 2:1-es vereséget szenvedett Uruguay együttesétől.
  • Orbán: tisztán magyar pártok tudják hatékonyan képviselni a Kárpát-medencei magyarságot
    A magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlakta területek gazdasági fejlesztéséről és a magyar közösségek önazonosságának megvédéséről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt a Magyar Állandó Értekezlet XVIII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkára.
  • Kövér: mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává
    Mi, magyarok, hiszünk abban, hogy mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián pénteken a Parlamentben.
MTI Hírfelhasználó