Az agglomerációt választják az építkezni vágyó családok
Nemcsak Budapesten, hanem már a fővárossal, különösen a Budával szomszédos településeken is jelentősen megdrágultak a saját célú építkezésre alkalmas telkek. Noha az agglomeráció települései között látható egyfajta átrendeződés, a hagyományosan keresettnek számító Budakeszi és Dunakeszi járás települései a legdrágábbak. Bár Budaörsön vagy Dunakeszin már negyvenmillió forintot is elkérnek egy-egy telekért, áll az a régi igazság, hogy a fővárostól távolodva egyre olcsóbb árakkal találkozni.
2019. szeptember 4. 12:22

Kiugró mértékű felértékelődést mutatnak a főváros agglomerációjának családi ház vagy ikerház építésére alkalmas telkei. Az Ingatlan.comnak a Magyar Nemzet részére készített összeállítása szerint az 1500 négyzetméternél kisebb lakóövezeti és külterületi telkeket a Budapesttel szomszédos településeken már csak elvétve lehet húszmillió forintnál olcsóbban megvásárolni, sőt az agglomeráció északi és nyugati szektorában ennél is jóval mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk az építkezni szándékozóknak. Kimagaslanak az elmúlt években rendkívül felkapottá váló Dunakeszi és környékének árai, ahol az átlagos telekár harmincmillió forintra rúg. Ezen belül a legdrágább a járási központ, Dunakeszin ugyanis a szeptember eleji kínálat szerint átlagosan 35 millió forintot kell fizetni egy-egy építkezésre alkalmas telekért. – Az elmúlt egy évben igen erős érdeklődés mutatkozott Budapest északi agglomerációja iránt, melynek Dunakeszi az egyik nyertese. Ez elsősorban a főváros közelségének és a település jó infrastruktúrájának köszönhető. De hozzájárul az épülő M2-es autópálya, valamint az, hogy hamarosan emeletes vonatok állnak forgalomba a Budapest–Szob vonalon – mondta erről lapunknak Balla Frigyes, a Balla Ingatlan dunakeszi irodájának szakmai vezetője.

Mégsem az Észak-Pesttel szinte egybenőtt település telkei a legdrágábbak, hanem a hagyományosan nagyobb presztízsűnek számító Buda környéki településekéi. Budaörsön és Remeteszőlősön a hirdetési portál kínálata szerint 40-40 millióért hirdetik a telektulajdonosok a helyeket, Nagykovácsiban pedig 37 millió forint az átlagár. Szintén eléri a harmincmilliós határt a budakalászi telkek átlagos kínálati ára. Az említetteken kívül mintegy tucatnyi településen haladja meg az átlagár a húszmillió forintot. Ezek közé tartozik a Budakeszi járásból Herceghalom (25,5 millió forint), Budakeszi (22,7 millió), Telki (22,5 millió) és Budajenő (20 millió), a Gödöllői járásból Kistarcsa (22 millió) és Veresegyház (20 millió), a Pilisvörösvári járásból Üröm (28 millió), Solymár (24 millió) és Pilisborosjenő (22 millió), az Érdi járásból Diósd (25,5 millió) és Törökbálint (22,7 millió).

A felsorolásból élénk átrendeződések körvonalazódnak. Érdekes például, hogy a hosszú évekig slágernek számító Szentendre csak sokadik a listában a maga 18 milliós átlagárával. Ez a viszonylag szolid árszint minden bizonnyal annak tulajdonítható, hogy a jelentősen felduzzadt lakosságú kisváros lényegében teljesen beépült, a külső, régi szőlős-gyümölcsös részek pedig – ahol a kínálat zöme található – tömegközlekedéssel vagy autóval sem jól megközelíthetők. A Budai-hegység által körbeölelt, így más agglomerációs településekkel ellentétben visszafogottan terjeszkedő Budakeszi helyzete is különös, mert például a Budától jóval távolabbi, ám kiváló közlekedésű Herceghalom felülmúlja áraival. Az agglomeráció déli-délkeleti szektorából kiemelkedő Gyál 18,5 milliós átlagára szintén a térség legutóbbi időszakban zajló felértékelődésével magyarázható, a helyi közlekedési lehetőségek javulásával párhuzamosan. Az is jól kirajzolódik, hogy az említett árak töredékéért lehet telket vásárolni a fővárostól távolabb fekvő járásokban, illetve településeken. Az agglomerációt hagyományosan értelmezve, vagyis csak Pest megyét nézve jellemzően a fővárostól délkeletre fekvő járások a legolcsóbbak.

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy vannak települések, amelyeken ugyan az egyik legnagyobbnak számító hirdetési oldalon is csak egy-két telket kínálnak megvételre, a valós kínálat feltehetően jóval nagyobb. Különösen építési telkek esetében nagyon jellemző ugyanis, hogy azt csak a kerítésre kirakott „Eladó” táblával hirdetik, és sokszor csak a környéken jár szájról szájra, ha tulajdonosa megválna egy-egy jobb adottságú helytől. Éppen ezért az ingatlanközvetítőknél is arányaiban elég kevés telek fordul meg, de az alku mértéke is jóval nagyobb lehet, mint lakóházak vagy lakások esetében.

Mindamellett a felsorolt árakat érdemes összevetni a fővárossal. Mint két héttel korábbi cikkünkből kiderült, Budapesten egy év alatt 49 millióról 55 millió forintra nőtt az 1500 négyzetméternél kisebb építési telkek átlagos ára. A fővároson belül viszont óriási a szórás, mert míg a külső pesti kerületekben még jelenleg is el lehet csípni kisebb, építkezésre alkalmas ingatlanokat 20-25 millió forint körüli áron, addig a klasszikus budai zöldövezetet alkotó II., XI. és XII. kerületben az átlagos keresetűeknek gyakorlatilag megfizethetetlen, akár százmilliós nagyságrendű az építési telkek ára.

– A kínálat szűkülése az árak növekedésével jár együtt, ami fordítva is igaz. Ott stagnáltak vagy csökkentek leginkább a telekárak, ahol a kínálat érezhetően bővült – mutatott rá Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ugyanakkor a legdrágább környékeken a kínálat csökkent, így az Érdi, a Pilisvörösvári vagy a Szentendrei járásban. Az ottani településeken jellemzően 14–18 millió forintért kaphatók telkek, amelyek fajlagos ára is magasnak számít.

– Az agglomeráció felértékelődése egyértelműen a budapesti lakásdrágulással és az emiatt bekövetkező kivándorlási hullámmal van összefüggésben. A főváros környéki települések ráadásul kiváló lehetőséget kínálnak azoknak, akik az állami támogatásokat kihasználva szeretnék felépíteni álmaik otthonát. Természetesen a másik oldalon ott van a főváros irányába történő mindennapi ingázás pénzben és időben megjelenő költsége, ezért érdemes minden lehetséges forgatókönyvet végiggondolni, mielőtt valaki kiköltözik a fővárosból – jegyezte meg a szakember.

Létszámbővülés

Egyedüli megyei közgyűlésként a Pest Megyei Közgyűlés létszáma fog nőni az októberi önkormányzati választások után. Törvényi előírás szerint ugyanis a megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni: 700 ezer lakosnál több esetén 30 képviselő, az e határ fölötti minden további 40 ezer lakos után pedig egy újabb képviselő választható. Pest megye lakossága 2019. január 1-jén 1 293 043 fő volt, amely alapján az eddigi 43 helyett 44 képviselő alkotja majd a testületet.

Megáll a budapesti drágulás?

Érdemben, mintegy 14 százalékkal csökkent a fővárosi használt ingatlanok iránti kereslet a nyáron az előző évivel összevetve az Ingatlan.com adatai szerint. – Ez részben a befektetési célú vásárlók távolmaradásával magyarázható, a visszaesés ugyanis egybeesik a kiemelkedő kamatozású lakossági állampapír indulásával, amely lényegében kockázatmentesen biztosít hasonló hozamot, mint egy budapesti lakás kiadása – mondta lapunknak Balogh László, az oldal vezető gazdasági szakértője. A szakember szerint emiatt az eladások száma is visszaeshet, már csak azért is, mert a portálon mért kereslet alakulása szoros összefüggést mutat a budapesti adásvételek számával. – A kevesebb adásvétel azt is jelenti, hogy a jelenlegi árszinten kevesebb vevő dönt a vásárlás mellett, ami pedig megállíthatja vagy jelentősen mérsékelheti a budapesti használt lakások piacán ötödik éve tartó dinamikus áremelkedést – fejtette ki Balogh László.

Címfotó: Szentendre ingatlanárai még mindig a legdrágábbak között vannak (Fotó: MTI)

magyarnemzet.hu
  • "Teljesítmény nélkül semmi sem megy!"
    A legtöbb menekülttáborban jól szervezik az életet, rendben mennek a mindennapok, de hiányzik az egész mögül a kiút. Egy menekülttábori életnek átmeneti jellege van, tragédia, ha ez változatlanná csontosodott. A mi programunk viszont pont arra épül, hogy abban nyújtunk támogatást, ami a szülőföldön való hosszú távú maradás perspektívájához kell.
  • Tovább erősödik Budapest pénzügyi központ szerepe
    Napjainkban öt nagy nemzetközi fejlesztési bank székhelye található az Európai Unió területén, de egyik sem a közép-kelet-európai régióban, így az NBB Budapestre költözése Magyarország és a régió pénzügyi szerepét erősíti.
  • Folytatódik az 1956 utáni megtorló perek feltárása
    Volt olyan gyilkosság miatti elítélés, ahol még azt sem rögzítették, kit, hol, mikor öltek meg.
MTI Hírfelhasználó