Nagy lehetőségek rejlenek Magyarország digitális agrárstratégiájában
Elkészült Magyarország digitális agrárstratégiája. Nagy István agrárminiszter szerint a versenyképesség, a generációváltás és a fenntartható gazdálkodás területén is olyan új kihívásoknak kell megfelelni, amelyeket csak teljesen új stratégiával és szemlélettel lehet végrehajtani – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
2019. szeptember 5. 11:03

Fórián Zoltán agrárközgazdász a műsorban elmondta, a közel 50 oldalas dokumentumot augusztus elején fogadta el a kormány. Ez egy olyan komplex program, amely illeszkedik az országos, ezzel kapcsolatos stratégiákhoz és egy általános, átfogó jellegű mezőgazdasági stratégiához is. A program 5 területre terjed ki: a termelés, a mezőgazdasági üzemvezetés, a termékpálya, az adatforgalom és a közigazgatás.

Fontos a termelés és az egész terméklánc működésének hatékonyságának növelése

Fontos lenne az ebben a programban lévő lehetőségek magas szintű kihasználása, ehhez viszont arra van szükség, hogy a termelés és az egész terméklánc működésének hatékonysága nőjön. Egy digitális agrárstratégiát kell kialakítani a piaccal, az együttműködésekkel, a szakigazgatás, a támogatások igénylésétől kezdve az állami szolgáltatásoknak a színvonalával összhangban.

A bő egy hónapja elfogadott dokumentumban ez össze van foglalva, ezen kívül részletezik benne a munkafázisokat, azt, hogy a valóságban ebből hogyan is lesz plusz jövedelem. Az egyik cél mindig az, hogy a gazda pénzügyileg jól járjon, a másik pedig, hogy a versenyképesség javuljon. Ki kell használni, hogy Magyarországnak rendkívül jók a mezőgazdasági adottságai. A fel nem használt tartalékok mozgósításai rejtik magukban a kulcsot, amelyekkel a versenyképességet növelni lehet.

A dokumentum nem csak színes, de igen magas színvonalú is, és olyan fontos témákat emel ki, mint, hogy nem értünk ahhoz, hogy a már elérhető csúcstechnológiákat hogyan kell alkalmazni.

Az agrárium digitalizálásának fogalmával tisztában kell lenni

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke hozzátette, hogy a gazdálkodóknak tisztában kell lenniük az agrárium digitalizálásának fogalmával, érteniük kell, hogy mit is jelent ez pontosan. E fogalom jelentése, hogy teljesen más típusú a gazdálkodás jelenleg, mint 10, 30 vagy 40 évvel ezelőtt.

A fejlődés annyira gyors, hogy aki nem tudja felvenni a tempót, az le fog maradni. Egy dolognak nagyon fontosnak kell lennie a gazdálkodó számára, mégpedig az, hogy a versenyhelyzetben ő hol foglalja el a helyét. Nem mindegy mekkora a gazda tartaléka, és az sem, hogy a többlet jövedelemmel mit kezd. Egy átlagos termelőnek arra kell törekednie, hogy olyan mezőgazdasági gépeket vegyen, amelyek a legjobb típusúak és kommunikálnak a felhő alapú digitális rendszerrel.

Egyre jobban háttérbe szorul az ember

Fórián Zoltán kitért arra is, hogy a mezőgazdasági technológiák fejlődésével egyre jobban háttérbe szorul az ember, ugyanis a jövőben ennek köszönhetően maga a fizikai munka egyre jobban meg fog szűnni, a munka nagy részét számítógépekkel végzik majd.

Ha kicsit nyugatabbra tekintünk, Angliában nem újdonság, hogy vannak olyan farmok, ahol az ember fizikailag már nem is jelenik meg, mert drónokkal, automata gépekkel és informatikai eszközökkel oldanak meg minden mezőgazdasági tevékenységet.

Kombájn automata kormányzással

Nem csökken az agrárvállalkozók gépvásárlási kedve, az elmúlt évek után idén is folytatódott a mezőgazdasági termelőeszközök iránti kereslet bővülése. Az érdeklődés középpontjában egyre inkább a precíziós gazdálkodást lehetővé tévő eszközök állnak. Automata kormányzás nélkül ma már senki nem vesz kombájnt, ahogy a permetezőgépeknél is alapfelszereltségnek számít az úgynevezett szakaszvezérlés.

öretlen az agrárvilág beruházási kedve, ezt jelzik a mezőgépforgalom első félévi adatai is. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az előző évek értékesítési rekordjai után az idén is folytatódott a bővülés.

A gazdálkodók 92,6 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, az alkatrészekre pedig több mint 25 milliárd forintot fordítottak. Az új gépek forgalma tíz, az alkatrész-értékesítés nyolc százalékkal volt nagyobb a 2018 első félévi adatainál. A legtöbb idén is az erőgépekből fogyott, ez a kategória adta a beruházások értékének 61 százalékát. Az összes eladáson belül a traktorok 36, a gabonakombájnok 15 százalékos arányt képviseltek.

Az AKI szakemberei szerint a beruházási kedv növekedése a támogatott hitelprogramok és az előnyös finanszírozási lehetőségek mellett a gazdálkodói szemléletváltásnak is köszönhető. A korábbiakkal ellentétben ugyanis ma már a legtöbben olyan gépet vesznek, amelyre tényleg szükségük van, s nem olyat, amire támogatást kaphatnak az államtól. Ezt erősítette meg a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (­Megfosz) elnöke is. – Traktorokra és kombájnokra utoljára tíz-tizenkét éve kaphattak támogatást a gazdálkodók, azóta mindenki kivárt az ilyen vásárlásokkal. Mára azonban a korábban beszerzett gépek is cserére szorulnak – mutatott rá a szakember. Majd hozzátette: a termelőeszközök elöregedtek, ezért nem érdemes várni a beruházással. Tapasztalatai szerint támogatások hiányában a legtöbben bankhitelből finanszírozzák a gépvásárlást. – Aki jól gazdálkodó, biztosan forráshoz jut a pénzintézeteken keresztül – jegyezte meg.

A legkedveltebb konstrukció a Magyar Nemzeti Bank által refinanszírozott Növekedési hitelprogram volt az elmúlt években. A hitelre vett gépek kilencven százalékát a program keretéből nyújtott finanszírozással szerezték meg a gazdálkodók. Harsányi Zsolt a jövőt tekintve is optimista, véleménye szerint az élénk érdeklődés a következő fél évben is biztosan megmarad a mezőgéppiacon. A kereslet pedig elsősorban az erő- és munkagépekre koncentrálódik majd.

A gazdálkodók 92 milliárd forint értékben vásároltak mezőgazdasági gépeket az első fél évben Fotó: Havran Zoltán

Az érdeklődés megvan a korszerű, új eszközök iránt is. Egyre többen keresik a digitalizált termelést lehetővé tevő eszközöket. A Megfosz elnöke szerint az automata kormányzás ma már alapfelszereltségnek számít, kombájnt e nélkül egyetlen termelő sem vásárol. A munkaeszközöknél a szakaszvezérlés az egyre inkább elterjedt, új vetőgépet és permetezőt is csak úgy választ egy vállalkozó, ha az képes szabályozni a kijuttatott vegyszer vagy vetőmag mennyiségét és helyét. Ami pedig a tulajdonosok felkészültségét illeti, Harsányi Zsolt szerint a forgalmazók külön oktatásokat tartanak a vásárlóknak. Egy kombájn esetében például a vásárlást követően két-három napos kurzuson vehetnek részt a termelők, a tudásátadás azonban itt még nem ér véget, egy szakember aratáskor is megmutatja az eszközök használatát. Így a gazdálkodók biztosan ki tudják használni a modern technológiában rejlő előnyöket.

Azok is megtalálhatják a számításukat a hazai piacon, akik világújdonságnak számító eszközökkel szeretnék felszerelni gazdaságukat. – A mezőgépgyártók a kétévente Hannoverben megrendezett Agritech kiállításra tartogatják a legnagyobb újításaikat. Az ott bemutatott gépek azonban egyáltalán nem elérhetetlenek. Az érdeklődők akár már a vásár másnapján itthon is megrendelhetik azokat – fogalmazott az elnök. Majd megjegyezte: nagyon sok újdonság már ma használatban van Magyarországon.

Az erre a célra fenntartott gazdaságokban már a forgalmazás elindítása előtt elkezdik tesztelni azokat.

hirado.hu - Kossuth Rádió - magyarnemzet.hu
  • "Teljesítmény nélkül semmi sem megy!"
    A legtöbb menekülttáborban jól szervezik az életet, rendben mennek a mindennapok, de hiányzik az egész mögül a kiút. Egy menekülttábori életnek átmeneti jellege van, tragédia, ha ez változatlanná csontosodott. A mi programunk viszont pont arra épül, hogy abban nyújtunk támogatást, ami a szülőföldön való hosszú távú maradás perspektívájához kell.
  • Tovább erősödik Budapest pénzügyi központ szerepe
    Napjainkban öt nagy nemzetközi fejlesztési bank székhelye található az Európai Unió területén, de egyik sem a közép-kelet-európai régióban, így az NBB Budapestre költözése Magyarország és a régió pénzügyi szerepét erősíti.
  • Folytatódik az 1956 utáni megtorló perek feltárása
    Volt olyan gyilkosság miatti elítélés, ahol még azt sem rögzítették, kit, hol, mikor öltek meg.
MTI Hírfelhasználó