Miért támadják Trumpot az un. transzgender-vitában és miről szól valójában a polémia?
Magyarországon is megfigyelhető tendencia, hogy a média és az ún. influenszerek egy jelentős része – az állam és a történelmi egyházak ellenében – gyengíteni igyekszik a hagyományos férfi–női házasság intézményének társadalmi elfogadottságát, és a hagyományos értelemben vett család szerepét a felnövekvő nemzedékek nevelésében.
2019. szeptember 8. 10:26

Az Egészségügyi és Szociális Szolgáltatások Minisztériumában a múlt év végén egy feljegyzés készült, amelyben a Trump-adminisztráció egy javaslattal megalkotná a szövetségi szintű polgári jogi szabályozásban a nem (angolul sex) jogi fogalmát (ezzel Trumpék megtiltják a gender-megkülönböztetést az oktatási programokban, eliminálva az Obama-kormány által a transzgender embereknek pozitív megkülönböztetéssel nyújtott védelmet). A tárca által javasolt új meghatározás tartalmi alapját a nemi szervek (genitáliák) megléte határozza meg, amelyekkel egy adott személy megszületett – ez derült ki a New York Times birtokába került tervezetből. A cikk kutatókra hivatkozott, akik szerint a nemi identitás az agyból származik, nem pedig a testből.

Az elme–test vonatkozású ellentmondások észlelése és az e miatti szorongás az egyén életében különösen intenzív lesz a pubertáskor körül, és az öngyilkosság kockázata megnő a fiataloknál ebben a helyzetben. A mainstream orvoslás elkezdte felismerni, hogy ez mennyire súlyos probléma: például 2018 szeptemberében az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia kiadta első közleményét a transznemű gyermekek és serdülők ellátásáról, valamint azokról, akik „gender szerint eltérőek” vagy nem bináris nemi identitásúak, vagyis nem egyértelműen férfiak vagy nők.

A transzgender kérdéseken kívül más kondíciók is egyértelművé teszik a cikk szerint, hogy a férfiak és a nők elkülönülésének kérdése, illetve meghatározásuk nem annyira egyszerű. Például vannak emberek, akik XY kromoszómákkal rendelkeznek – amik elvileg genetikailag férfiakká teszik őket –, mégis úgy néznek ki, úgy cselekednek, és úgy érzik legbelül önmagukat, mint a nők, miután a testük nem is reagál a férfi hormonokra.

A nemi identitással kapcsolatos fontos ismeretekből arra következtet a lap által megkérdezett egyik neves szakértő, hogy az orvosok számára egyes különleges esetekről szóló tanulmányok mára bizonyították: a nemi (gender) identitás mély biológiai gyökerekkel rendelkezik.

A médiában gyakorta felbukkanó transzgender-vita és a témával kapcsolatosan időnként felbukkanó „színes” hírek a kérdés több fontos aspektusára világítanak rá, amiket talán röviden érdemes lenne megvizsgálni az alábbiakban.

Az egyik legutóbbi, döbbenetes esetnél a 38 éves nagy-britanniai Kate Scottow „érte el”, hogy összesen hét órára fogságot kapott egy Twitter-bejegyzése nyomán. Miután egy transzvesztita szexuális irányultságú személyt (Miss Hayden) nem a nemének megfelelően jelölt meg például a „he” és a „she” névmási megjelölések „összecserélésével”. Saját gyermekei előtt tartóztatta le három rendőrtiszt pusztán azért, mert egy transznemű nőre férfiként hivatkozott online. A Hertfordshire-i Hitchinből származó hölgynek DNS-t és ujjlenyomatot is kellett szolgáltatnia, és továbbra is nyomozás alatt állt – több mint két hónappal 2018. december 1-jei letartóztatása után februári sajtóhírek szerint sem mobiltelefonját, sem laptopját nem kapta még vissza, ami szerinte akadályozza a kriminalisztikai pszichológia mesterképzését. Scottow asszonyt Miss Hayden elleni „célzott zaklatással” vádolták, az érintett „transznemű nő státusza” miatt.

Végül bírósági eljárás is indult az ügyben, amelynek során Scottow tagadta Miss Hayden zaklatását vagy rágalmazását, és azt állította, hogy „valódi és ésszerű meggyőződése”, hogy az ember „gyakorlatilag nem tudja megváltoztatni a nemét”. A bíróság végzése azonban időlegesen úgy határozott, hogy megtiltja neki, hogy bármilyen személyes információt tegyen közzé Miss Haydenről a közösségi médiában rá „férfiként hivatkozva” vagy „a korábbi férfi identitásához” kapcsolódóan.

Nagy-Britanniában az ilyen és ehhez hasonló furcsa esetek egy hosszú ideje formálódó társadalmi-jogalkotási környezetben nyernek bátorítást. A brit törvényhozás már másfél évtizede elfogadta a nemek elismeréséről szóló 2004. évi törvényt (Gender Recognition Act 2004), amely szabályozta a transzszexuális személyek személyi státuszát különböző területeken, így például a társadalombiztosítás kapcsán is rögzítette annak feltételeit, hogy kérelemre az új nemi státuszt mikor fogadja el az ún. nemelismertetési bizottság. A 2005. április 4-én hatályba lépett törvényi jogszabálynak nincs visszaható hatálya. Az utóbbi hónapokban ismét zajlottak az egyeztetések a törvény reformjáról annak érdekében, hogy még mélyebben kiszélesítsék az érintett személyek nemelismeréssel kapcsolatos jogait – miközben a médiában mind inkább igyekeznek általánosan elfogadtatni ezt a társadalmi jelenséget.

Bár alapesetben úgy tekinti a biológiatudomány, és az a társadalmilag széleskörben elterjedt nézet, hogy a természet csak kétféle (férfi/női) biológiai nemet (angolul sex) adhat az embernek, például New York államban már lehetőség nyílik 31 féle nemi identitás/státusz közüli választásra, és perelhető is az, aki nem tartja tiszteletben a választott nemet, és adott esetben az általa az érintett biológiai neme szerinti megjelölést használja. (Ehhez hasonló eset volt a nagy-britanniai példa is.)

A transzneműség fogalmát a születéskor megállapított társadalmi nemtől (angolul gender) és/vagy biológiai nemtől (sex) eltérő ön-identifikációként határozza meg a szakirodalom, vagyis ilyen esetben valaki saját elhatározása alapján tekinti magát valamilyen nemhez tartozónak. Ennek joga sem nagyon változtathat azonban azon a tényen, hogy a biológiai nem testileg meghatározott. A társadalmi nem az adott kultúrában társadalmilag konstruált, és ez mutathat eltéréseket az egyes országokban, illetve történetileg is változhat.

A fentiekből pedig az következik, hogy társadalmi nemmel, vagyis genderrel nem születik ember, annak érzékelése-tudata (hogy én férfi vagyok-e vagy nő) pszichológiai, nem pedig biológiai fogalom; a kialakuló szexualitás nem mereven ösztönirányított, amit jelez, hogy tinédzserkorban sok ember el is bizonytalanodik saját heteroszexuális vonzalmai kapcsán. Arra viszont már sokan felhívták a figyelmet, hogy a homoszexualitás kétségkívül létező (és társadalmi szemszögből nézve fontos, éppen ezért súlyán kezelendő) jelensége nem jelentheti a heteroszexualitás egészséges alternatíváját. A jelenség természetellenességének kérdése, illetve ennek kérdéses volta a mai napig tudományos vizsgálódás tárgya, mivel tény, hogy jelenléte a természetben (az állatvilágban) is megfigyelhető.

Visszatérve a transzgender elméletre: még ha el is fogadnánk azt az erősen vitatható alaptételt, hogy bárkinek jogában áll meghatározni saját nemi hovatartozását, irányultságát, pusztán annak jogi szankcionálása, hogy például valaki – a tudományos világ által ma túlnyomórészt elfogadottan – a hagyományos nemi megjelöléseket használja, a szabad diskurzus és véleményszabadság teljes megsemmisüléséhez vezet.

(Fotó: MTI/ Balogh Zoltán)

Magyarországon is megfigyelhető tendencia, hogy a média és az ún. influenszerek egy jelentős része – az állam és a történelmi egyházak ellenében – gyengíteni igyekszik a hagyományos férfi–női házasság intézményének társadalmi elfogadottságát, és a hagyományos értelemben vett család szerepét a felnövekvő nemzedékek nevelésében. Miközben ugyanakkor a tradicionális házasság kevésbé fontos a szemükben, magát a házasságot ódivatú intézménynek tekintik, a szexuális kisebbségek esetén mégis nagyon fontosnak érzik – és ezért hirdetik is minden lehetséges csatornán – a házasság intézményes lehetőségének megvitatását és végső soron annak bevezetését tartják kívánatosnak. Ilyen társadalmi közegben, és mindezzel párhuzamosan zajlik a transzgender-elmélet egyre elszántabb, néhol már kifejezetten agresszív promotálása különösen Nyugat-Európában, egyes országokban törvényalkotási folyamatok és bírósági eljárások révén is.

Mindez a tendencia azért válik különösen aggasztóvá, mert a hagyományos és ma a tudományos többség által elfogadottnak tekintett nézeteket képviselők mind komolyabb megpróbáltatásoknak lehetnek kitéve a jövőben. A probléma lényegét talán legtalálóbban a világhírű angol író, George Orwell fogalmazta meg a múlt század elején:

„A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik.”

Elméleti alapon igaza lehet azoknak, akik szerint ez a jogi-politikai-tudományos diskurzus most legfőképpen arról szól, hogy az alkotmányos államok nemcsak alkotmányukban felsorolt, minden embert megillető jogosítványként deklaráljanak olyan nélkülözhetetlen alapjogokat, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága, hanem hogy ezek érvényesítése történjen következetesen a gyakorlatban is.

Ifj. Lomnici Zoltán
 
alkotmányjogász
alaptorvenyblog.hu
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • Stadionavató - Uruguayi győzelem a nyitányon
    Hivatalosan is átadták a Puskás Arénát péntek este, a Magyarország-Uruguay barátságos válogatott labdarúgó-mérkőzés előtt. Válogatottunk 2:1-es vereséget szenvedett Uruguay együttesétől.
  • Orbán: tisztán magyar pártok tudják hatékonyan képviselni a Kárpát-medencei magyarságot
    A magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlakta területek gazdasági fejlesztéséről és a magyar közösségek önazonosságának megvédéséről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt a Magyar Állandó Értekezlet XVIII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkára.
  • Kövér: mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává
    Mi, magyarok, hiszünk abban, hogy mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián pénteken a Parlamentben.
MTI Hírfelhasználó