A határnyitásra emlékeztek a Bundestagban
A németek soha nem felejtik el a magyarok 1989-ben tanúsított bátorságát, amellyel hozzájárultak Németország egységének helyreállításához - hangsúlyozta Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke kedden Berlinben.
Utoljára frissítve: 2019. szeptember 10. 15:44
2019. szeptember 10. 12:51

A Bundestag őszi ülésszakát megnyitó beszédében Wolfgang Schäuble a magyarországi határnyitás 30. évfordulójáról megemlékezve kiemelte, hogy az egykori keleti blokk kommunista uralom alá vetett népei 1989-ben békés forradalmakkal kivívták szabadságukat és függetlenségüket.

Ezeknek a népeknek köszönhető a második világháború végén tartott jaltai konferencián kialakított világrend meghaladása, és "nekik köszönjük nem utolsó sorban államiságunk egységét is" - mondta a Bundestag elnöke.

Aláhúzta, hogy a magyar-osztrák határ 1989. szeptember 10-i megnyitása az NDK-s menekültek előtt "új dinamikát indított el", aminek révén "két hónappal később ledőlt a berlini fal, a hidegháború jelképe".

Rámutatott, hogy a határ megnyitása idején csak Budapesten 30 ezer, az egész országban pedig 200 ezer keletnémet menekült tartózkodott, várva a lehetőséget, hogy távozhasson Ausztriába.

Wolfgang Schäuble külön köszöntötte a dísztribünön helyet foglaló magyar küldöttséget, amelyet Kövér László, az Országgyűlés elnöke vezet, és a Magyar-Német Ifjúsági Fórum tagjait, akik kedden kétnapos tanácskozást kezdenek a német fővárosban.

Kiemelte, hogy nagy szükség van az ilyen kezdeményezésekre, hiszen mindenkinek, de különösen a fiataloknak "tovább kell vinniük, és az alapjaiban átalakuló világban élettel kell megtölteniük a háború örökségeként született egyesült Európa gondolatát".

Mint mondta, állandó párbeszédre van szükség az eltérő történelmi tapasztalatokkal rendelkező, más-más kulturális hatások révén formálódott, és a jövővel szemben is eltérő elvárásokat támasztó népek között.

Ebben a szoros kapcsolatban "nem muszáj mindig egyetértenünk, de meg kell őriznünk kíváncsiságunkat egymás iránt és tisztelettel kell fordulniuk egymáshoz" - húzta alá a Bundestag elnöke.

Wolfgang Schäuble a parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében azt is felidézte, hogy a náci Németország 80 éve, 1939 szeptemberében rontott rá Lengyelországra.

Lengyelország szenvedte meg a leghosszabb ideig a német megszállást és a nácik terrorját, és az ország lerohanásával kezdődött meg a második világháború, amely egy "lerombolt földrészt és máig fájó sebeket hagyott maga után" - emelte ki a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, hozzátéve: a világégés legfontosabb tanulsága, hogy meg kell őrizni a békét, az emberi kapcsolatokat pedig a másik szabadsága, függetlensége és méltósága iránti tiszteletnek kell meghatároznia.

A magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából számos megemlékezést, rendezvényt tartanak a német fővárosban. Kövér László és Wolfgang Schäuble kedden közösen virágot helyeznek el a magyar-német barátság tiszteletére és a határnyitás emlékére a Bundestag épülete, a Reichstag falára 1991-ben felfüggesztett emléktáblánál, és este szintén együtt vesznek részt a berlini magyar nagykövetség ünnepi megemlékezésén.

A magyar kormány harminc éve, 1989. szeptember 10-én jelentette be, hogy egyoldalúan felfüggeszt egy 1969-ben kötött magyar-NDK megállapodást, miszerint a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti okmányuk. Ezzel elhárult a jogi akadálya annak, hogy a Magyarországon veszteglő NDK-s menekültek átkeljenek Ausztriába, és onnan elérjék menekülésük célországát, az akkori NSZK-t.

Az intézkedés 1989. szeptember 11-én nulla órakor lépett hatályba. Három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig pedig összesen mintegy 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. A magyar döntés lavinát indított el; két hónap sem kellett hozzá, és november 9-én ledöntötték a berlini falat, ami mintegy előrevetítette a kelet-európai kommunista rendszerek küszöbön álló összeomlását. Így a határnyitással Magyarország ütötte az első rést a berlini falon, amely Európát évtizedeken keresztül a szabadság és az elnyomás övezetére osztotta.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (első sor b4) a határnyitás 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen a német szövetségi parlamentben, a Bundestagban 2019. szeptember 10-én. Mellette Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke (b5), Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára (első sor j2), Hiller István alelnök, az Országgyűlés szocialista párti alelnöke (j), Györkös Péter, Magyarország berlini nagykövete (b3), Sárdi Péter, az Országgyűlés Hivatala külügyi igazgatója (b2) és Ritter Imre német nemzetiségi országgyűlési képviselő (b). MTI/Illyés Tibor

Kövér: a magyar függetlenség és a német egység szervesen összekapcsolódik

Magyarország függetlensége és Németország egysége szervesen összekapcsolódik, és az egységes, demokratikus és erős Európa jövőjének különleges alkotóelemét képezi, ez a harminc éve történt magyarországi határnyitás máig szóló üzenete - emelte ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke azon a koszorúzáson, amelyet az 1989. szeptember 10-i határnyitás emlékére tartottak kedden Berlinben, a német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) berlini épületének falán kifüggesztett emléktáblánál.

Kövér László hangsúlyozta: magyarok és németek "cselekvő barátsága" nélkül Európa "nemcsak szegényebb, hanem erőtlenebb is lenne", ezért meg kell őrizni ezt a barátságot.

Az Országgyűlés elnöke hozzátette: egyedülálló, hogy a német és a magyar demokrácia "otthonát" jelentő két épületen, a budapesti Országgyűlés és a berlini Bundestag falán egy-egy azonos feliratú tábla emlékezteti a képviselőket és a látogatókat arra, hogy "mit tettünk mi, magyarok és németek barátságunk bizonyítékaként az egységért, a függetlenségért és a demokráciáért".

A megemlékezés másik szónoka, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök aláhúzta, hogy Magyarország történelme "a nép szabadságszeretetének példáival van tele", és ilyen példa az 1989-es határnyitás is, amellyel a magyarok "nagylelkűen és bátran" döntő lökést adtak a német egység helyreállításának folyamatához.

Ezt a szabadságszeretetet és bátorságot jelzi, hogy a magyarok annak ellenére is megnyitották Ausztriával közös határukat a keletnémet menekültek előtt, hogy 80 ezer szovjet katona tartotta megszállás alatt a hazájukat - emelte ki a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Az emléktáblán német és magyar nyelven az a felirat olvasható, hogy 1989. szeptember 10. - A magyar és a német nép barátságának jelképeként, az egységes Németországért, a független Magyarországért, a demokratikus Európáért.

A 90-szer 150 centiméteres bronz emléktáblát a határnyitás második évfordulóján, 1991. szeptember 10-én leplezte le Rita Süssmuth és Szabad György, a Bundestag és az Országgyűlés akkori elnöke.

Az emléktábla a magyarok iránti megkülönböztetett tiszteletet kifejeződése, ezt jelzi az is, hogy a Bundestag falán kívül csupán két emléktábla van, az egyik a magyarországi határnyitás, a másik a Szolidaritás lengyel szakszervezetnek a demokráciáért és a szabadságért folytatott küzdelme, és a német újraegyesítéshez adott lengyel hozzájárulás előtt tiszteleg.

 

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (elöl j) és Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament, a Bundestag elnöke az 1989. szeptember 10-i határnyitás alkalmából a Bundestag külső falán elhelyezett emléktáblánál, ahol koszorút helyeztek el 2019. szeptember 10-én. Kövér László a határnyitás 30. évfordulóján rendezett ünnepi ülésen vett részt a Bundestagban. A háttérben jobbról Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára (j), Csöbör Katalin, a Fidesz országgyűlési képviselője (j2), Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke (b6), Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke (b5), Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke (b4) és Csenger-Zalán Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke (b3). MTI/Illyés Tibor

MTI
MTI Hírfelhasználó