Országra szabott tárca
Szomorú napra ébredtek kedden a megélhetési huhogók: az előzetes fanyalgással ellentétben fontos, ráadásul szinte országunkra szabott posztot kapott Brüsszelben a magyar biztosjelölt.
2019. szeptember 11. 12:18

Szomorú napra ébredtek tegnap a megélhetési huhogók: az előzetes fanyalgással ellentétben fontos, ráadásul szinte országunkra szabott posztot kapott Brüsszelben a magyar biztosjelölt.

Trócsányi László az európai parlamenti meghallgatását követően az EU szomszédság- és bővítési politikájáért lehet felelős az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságban. A jogtudós-politikus 2004, azaz hazánk uniós tagsága óta az ötödik magyar biztos lesz, és eddig aligha kapott honfitársunk ennél fontosabb megbízást a Berlaymont-palotában.

A nyugat-balkáni országok, köztük a vajdasági magyarok otthonául szolgáló Szerbia EU-tagságának előkészítése, valamint a kárpátaljai magyarság szempontjából is kulcsfontosságú Ukrajnával való kapcsolat ápolása alapvető nemzetpolitikai érdek. Olyan területről van ráadásul szó, amelyben a nem mindig azonos hullámhosszon lévő Budapestnek és Brüsszelnek azonosak a szempontjai.

A Nyugat-Balkánról, illetve a keleti szomszédokról a magyar politikai elitnek hagyományosan komoly történelmi és diplomáciai tapasztalatai vannak. Nem világos, mennyivel lenne beljebb a magyar biztos mondjuk az „innováció és ifjúság” vagy a „környezet és óceánok” fantázianevű portfóliókkal. Tartunk tőle, Bácska, Bánát nekünk többet mond, mint a bálnák és planktonok világa.

Érdemes beleolvasni a neve mindkét összetevőjében tárgyi tévedést tartalmazó Demokratikus Koalíció hétfői, majd tegnapi sajtóközleményébe, és döbbenten szemlélni, amint felülkerekedik az ellendrukkerség, ez a torz lelki igény, hogy tegnap délre végül elbukjon a valóság csatamezején. Szeptember 9., hétfő: „A Demokratikus Koalíció EP-képviselői (…) levelet írtak Ursula von der Leyennek, amelyben arra kérték, ne engedje, hogy Trócsányi megkapja a szomszédságpolitikáért felelős biztosi pozíciót.

A DK örömmel nyugtázta, hogy a hírek szerint kérése értő fülekre talált, Trócsányi a legjobb esetben is csak a hagyományosan leggyengébb uniós biztosi pozíciót kaphatja a 28 közül, a nemzetközi segélyezésért felelőset. 28-ból a 28., utolsók közt is utolsó; ez a kimenetel tökéletesen illeszkedik Orbán Viktor EU-n belüli tekintélyéhez és befolyásához.” Szeptember 10., kedd. Kiderül, Trócsányi mégis megkapja a szomszédságpolitikát. A DK újrakalibrált közleménye szerint „Von der Leyennek nem volt más választása, mint hogy a leg­gyengébb biztosi posztok egyikét adja Orbán emberének.

Uniós bővítés nincs napirenden, ezért a bővítési biztosi poszt befolyása rendkívül csekély.” Mármost Szerbia – és részeként a vajdasági magyarság – célkitűzése, hogy 2025-ben csatlakozzék az EU-hoz. Azt állítani, hogy ez „nincs napirenden”, körülbelül olyan, mintha 1998-ban, Budapesten mondta volna nekünk ezt egy európai vezető. Kíváncsiak lennénk, milyen sikert aratna a DK ezzel Szabadka főterén. De szemlézhettük volna Ujhelyi Istvánt is, aki az „illiberális állam jogi főépítészeként” alkalmatlannak nevezi Trócsányit.

Feltesszük, fényesebben csillog a nap a szegedi egyetemnél álló Szent-Györgyi-szobron attól, hogy dr. Ujhelyinek is alma matere az ottani jogi kar, de talán nem Trócsányinak, a szegedi tanszékvezetőnek és dékánhelyettesnek, későbbi alkotmánybírónak, majd párizsi nagykövetnek kell magyarázkodnia, hogy elég pallérozott a jogban a brüsszeli poszt betöltéséhez.

Mondhatnánk, leperegnek a bírálatok a biztosjelöltről. Másfelől azonban vészjóslóan vetítik előre az európai parlamenti meghallgatások hangulatát. Márpedig nemcsak hazánk, de Európa érdeke, hogy a Von der Leyen vezette bizottság késedelem nélkül, novemberben leválthassa a migrációs válságban leszerepelt Juncker-testületet.

Szőcs László

Presztízsposzt Trócsányinak

Trócsányi László az EU bővítéséért és az uniós szomszédságpolitikáért felelős biztos lesz az Európai Bizottságban, ha eredményesen szerepel az európai parlamenti meghallgatásain. A presztízsértékű portfólió megszerzése siker Magyarország számára, ugyanis hazánk már évek óta ambicionálta, hogy megkaphassa a tárcát.

Magyar sikert hozott az Európai Bizottság portfólióinak kiosztása. Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnök hazánk jelöltjét, Trócsányi Lászlót a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztosnak jelölte tegnap. Magyar tag ennyire presztízsértékű szakterület felett eddig még nem diszponált az uniós végrehajtó testületben. Navracsics Tibor az elmúlt öt évben az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelt, elődje, Andor László pedig a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos volt. Korábban pedig olyan uniós tárcák tartoztak a magyar bizottsági taghoz, mint a közösségi adó- és vámügyek, illetve a regionális politika. – Ez Magyarország számára és számomra nagy megtiszteltetés, és mindent megteszek annak érdekében, hogy a velem szemben támasztott elvárásoknak teljes mértékben eleget tegyek – reagált tegnap a jelölésre Trócsányi, aki korábban egyébként épp a bővítési és szomszédságpolitikát, valamint a nemzetközi együttműködés és fejlesztés kérdéskörét nevezte meg a szakmai tapasztalatainak is megfelelő tárcákként. Von der Leyen többek között azt ajánlotta a volt igaz­ságügyi miniszter figyelmébe: a tagjelölt országok számára fenn kell tartani a csatlakozás perspektíváját, Albániá­val és Észak-Macedóniával a bizottsági ígéreteknek megfelelően meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, illetve fel kell gyorsítani a strukturális és intézményi reformokat a szakterület égisze alá tartozó államokban. Mint írta, a majdani bővítési biztosnak a Törökországgal való kapcsolatok fenntartásán is dolgoznia kell.

Mindezekből is kitűnik, a bővítési portfólió nem kis felelősséggel jár. Trócsányit egyébként még tegnap reggel is a humanitárius segélyezési és katasztrófavédelmi tárcával kapcsolatban emlegették, a hazai sajtó balliberális része pedig ennek kapcsán arról írt: ezúttal sem sikerül Orbán Viktor terve, hogy Magyarország a bővítési és szomszédságpolitikai portfólióval gazdagodjon. A miniszterelnök már az előző, 2014–19-es ciklusban, Navracsics Tibor jelölésekor is ezt a szakterületet nézte ki hazánknak.

Erős bizottsággal állt elő Ursula von der Leyen Fotó: Reuters

A Von der Leyen-bizottságban nemcsak Magyarországnak, de számos déli és kelet-közép-európai államnak is kulcs­szerep juthat. Horvátország, Szlovákia és Csehország egyaránt delegálhat bizottsági alelnököt, Spanyolország biztosa a kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztot kapta, míg a görög Margarítisz Szkínász korábbi szóvivő pedig – szintén a testület egyik alelnökeként – az „európai életmód védelméért” fog felelni. Utóbbi portfólió foglalja magában a migráció kérdéskörét. Az elnevezés hallatán a liberális–zöld oldalról máris bírálták Von der Leyent, mondván: a még hivatalba sem lépett elnök máris megfélemlítő és sértő retorikát alkalmaz a nem az ezen a kontinensen születettekkel szemben. A zöldügyek szintén hangsúlyt kapnak a testület munkaprogramjában: a holland Frans Timmermans első alelnökként nem csak az éghajlat-politikáért lesz felelős, de az összes „zöld” kérdést koordinálja majd. Szintén meglepetésként hatott Brüsszelben, hogy Olaszország most első alkalommal megkapta a gazdasági portfóliót. Paolo Gentiloni biztosjelölt tegnap amiatt kapott kritikákat, mert olasz miniszterelnökként ő sem tudta kordában tartani az ország hatalmas államadósságát.

Judi Tamara (Brüsszel)

magyarnemzet.hu
  • Áder János: Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat
    Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat, ebben fontos szerepet játszik a paksi atomerőmű új blokkjának felépítése, a közlekedés zöldítése, az ipari termelés átalakítása és a folyamatos erdőtelepítés - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott előadásában.
  • Vádemelés Salvini ellen egy NGO-hajó feltartóztatása miatt
    Személyi szabadság korlátozása és hivatali kötelezettség elmulasztása címén a szicíliai Agrigento ügyészsége vádemelést kezdeményezett Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter, a Liga vezetője ellen az Open Arms civilhajó feltartóztatásáért, amely augusztusban 164 személlyel a fedélzetén 19 napig nem köthetett ki Olaszországban - jelentette az olasz sajtó kedden.
  • "Orbán hatékonyan száll szembe a képmutató uniós elittel"
    Keményen kritizálta a felálló új Európai Bizottságot, a magyar jelöltet azonban támogatta Jaak Madison, aki az idén tavasszal felállt, hárompárti tallinni kormánykoalícióhoz tartozó Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) európai parlamenti képviselője.
MTI Hírfelhasználó