A Kárpátok védi a keresztény Európát
Nemcsak lehetőség, felelősséggel is jár a kelet-közép-európai térségben zajló integráció – véli Maciej Szyma­nowski lengyel hungarológus. A régiós együttműködés kutatója szerint adott a kulturális háttér az integrációra, ezért azonban a gyakorlatban is tenni kell. Nagy probléma például, hogy a térségünket összekötő úthálózat még mindig a szocia­lista múlt örökségét tükrözi.
2019. szeptember 16. 09:40

Merre tart Közép-Európa? Mely országok tartoznak hozzá? Mit gondolnak rólunk Nyugaton és Keleten? – egyre jobban foglalkoztatják ezek a kérdések térségünk értelmiségét, de különösen a lengyel közgondolkodásban vannak jelen. Legalábbis erre lehetett következtetni a szeptember elején megrendezett ­Krynica Gazdasági Fórumon hallottakból. A lengyel parlament alsóháza, a szejm által Kárpátok Európája címen rendezett konferenciasorozaton több beszélgetés során is szóba kerültek a térségünk jövőjét feszegető kérdések.

Ezzel a területtel foglalkozik Ma­ciej Szymanowski lengyel hungarológus, közíró is. A lengyelországi ­Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet igazgatója – aki egyébként folyékonyan beszél magyarul – úgy gondolja: adott a kulturális kapcsolat, a közös értékrend ahhoz, hogy a térség országai önállóbban nagyobb felelősséget vállaljanak a régió és egész Európa sorsáért.

– Az 1970-es években még sok vita zajlott arról, hogy Közép-Európa vagy Kelet-Európa vagyunk-e – mondta Szymanowski, ám szerinte azóta ez a kérdés eldőlt. Mint mondja, a visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – számít térségünk közepének, ugyanakkor a Kárpát-medencén belül több, egymást átfedő regionális együttműködés is elindult. – Ezen országok között számos kulturális kapcsolódási pont van. Ilyen a zene és a film, ami a térségben nagyon sok hasonlóságot mutat – mondja a hungarológus, de megjegyzi, már gyermekkorunkban egy közös kulturális háló vesz bennünket körül. Szymanowski szerint nagyban hasonlítanak a népmesék és a mesekönyvek történetei, amelyek a Kárpátokon belül ­hasonló értékrendet közvetítenek.

Az intézetigazgató szerint nem ért bennünket a Nyugat Fotó: MTI/Kovács Tamás

– Mindennek az alapja a keresztény kultúra. Már a kezdetekkor megismerkedünk a hét főbűnnel, a legfontosabb értékekkel – folytatta.
Frissebb, de szintén fontos kulturális kapocs a kommunista diktatúra idején szerzett közös tapasztalat. – Ezért nem értenek meg minket a nyugati népek, ott nincs meg ez a tapasztalat – folytatta.

Szerinte jó példa erre a Lengyelország és Nyugat-Európa között komoly konfliktust okozó genderkérdés. – Egy ilyen jelenségre a kommunista múlt ­miatt Lengyelországban érzékenyen reagálnak. Mérgező ideológia­ként értelmezik, ami próbálja befolyásolni az emberek gondolkodását – állítja Szymanowski. De a Nyugat-Európával szembeni kulturális különbség jele a migráció kezelésében feszülő konfliktus is. Térségünkben ugyanis erősebben él a kereszténység, ami gátolja a Nyugat-Euró­pában terjedő törekvést, miszerint a különböző kultúrákat uniformizálni kell.

– Különbséget kell tenni a kultúra két értelmezése között. Szép szokás, hogy tiszteljük a másik nép vagy nemzet művészetét. Viszont nem állíthatjuk, hogy minden kultúra egyenlő. Vannak kultúrák és vannak a nyugati civilizációt bomlasztó ellenkultúrák, amelyek például a neomarxista ideológián alapulnak – teszi hozzá a lengyel hungarológus.

Katolikus pap muszlimok körében Londonban. Másként viszonyulnak az emberi méltósághoz Fotó: REUTERS/Peter Nicholls

Szymanowski azt állítja, alapvető különbségek vannak a kereszténység és az iszlám között: ezek a vallások másként viszonyulnak az emberhez, az egyéni szabadsághoz és méltósághoz.

– A kereszténységben ugyanaz a méltóság illeti meg a férfit és a nőt, míg az iszlámban a nőnek másodlagos szerepe van – folytatta. Szymanowski ezért úgy véli, ugyanúgy felelőtlenség az Európán belüli különbségeket feloldani, ahogy egy idegen kultúrát integrálni is az.

– A kereszténységre, valamint Arisztotelész gondolkodására épülő európai kultúra a civilizációnk lényege, ez tesz minket erőssé – fogalmaz a szakértő. A Kárpátok Európájának, mindenekelőtt Közép-Európának felelőssége van abban, hogy a kereszténység megőrzésével az európai kultúra alapjait is védjük. A gyakorlatban ugyanakkor sokkal több a tennivaló. Hiába ugyanis a közös kulturális háttér, térségünk a gazdaság, az infra­struktúra szintjén továbbra sem integrálódott.

– Az országokat összekötő közúthálózat, a vasút, a határátkelőhelyek: ezek többsége még mindig a kommunista örökség része – mondta Szymanowski. Ez márpedig évtizedek óta hátráltatja az együttműködést. – Világos, hogy az Európai Uniónak nincs megfelelő kapacitása, hogy Kelet-Európával foglalkozzon – mondta kérdésünkre a lengyel szakember.

magyarnemzet.hu
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • A túlélés első szabálya
    Megszakad az az építkezés, ami Tarlós István nevéhez köthető. Karácsony győzelmi nyilatkozatainak voltak ugyan ígéretes részei, de jócskán ismételgette a tartalom nélküli, de érzelmeket felkorbácsoló szlogenjeit, például, hogy ezentúl zöld és szabad lesz a főváros.
  • Választási eredmények
    A vasárnapi önkormányzati választáson a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a következő eredmények születtek.
  • Fontos részleteket mondott a királynő a brexitről
    A brit kormány szabadkereskedelmi kapcsolatrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után, és törvényt alkot az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak biztosításáról.
MTI Hírfelhasználó