Szabadságeszmények Közép-Európában
Szabadságeszmények Közép-Európában – Rákóczitól a Pesti Srácokig címmel rendezett konferenciát a Rákóczi Emlékév Testület és a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata.
2019. szeptember 19. 20:52

Latorcai János, a Parlament kereszténydemokrata alelnöke beszédet mond a „Szabadságeszmények Közép-Európában, Rákóczitól a Pesti Srácokig címmel rendezett konferencián az Országházban - Kép: kdnp.hu

II. Rákóczi Ferencet 315 éve választották Erdély fejedelmévé, ez adta az alkalmat arra, hogy az idei esztendő Rákóczi-emlékév legyen. A magyar törvényhozás egyhangúlag szavazta meg, hogy ezt a jubileumot az ország megünnepelje – rögzítette a tényt Gaal Gergely, a Rakóczi Emlékév Testület elnöke a Parlament Felsőházi termében 2019. szeptember 18-án.

 

Gaal Gergely, mögötte Lomnici Zoltán - Kép: kdnp.hu


Szabadságeszmények Közép-Európában – Rákóczitól a Pesti Srácokig címmel rendezett konferenciát a Rákóczi Emlékév Testület és a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata. A tanácskozás népes közönsége előtt Gaal Gergely testületi elnök elmondta, hogy az emlékévre vonatkozó törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, valamint Németh Szilárd miniszterhelyettes, továbbá Vejkey Imre, Nacsa Lőrinc, Hörcsik Richárd képviselők nyújtották be. A vitanapon is az egység volt jellemző, az ellenzéki képviselők ugyanúgy szorgalmazták az emlékév meghirdetését.

II. Rákóczi Ferenc alakja ma is integrálni tud: összeforrasztja a magyarokat, amiként három évszázaddal ezelőtt is jobbágyokat, nemeseket, főnemeseket, ruszinokat, tótokat, oláhokat, rácokat, krobótokat toborzott a Cum Deo Pro Patria et Libertate zászló alá. Mi, magyarok akkor sem tűrtük, hogy távoli központokban döntsenek rólunk és diktáljanak életünkben. Ezt az igényt testesítette meg Rákóczi, aki ma is hitvalló keresztény emberként áll Európa előtt a kontinens történelmében.

A tanácskozás levezetői tisztét Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke töltötte be. A neves jogtudós elmondta: noha ma elfogadjuk a Habsburg család emlékét, magát Rákóczit a XIX. század elejéig hazaárulónak minősítette a hivatalosság. Noha, Ferenc József császár, az Aradi Tizenhármak kivégeztetője elfogadott a nemzet emlékezetében, az első világháborúban elhunyt 660 ezer magyar katona és másfélmillió hadirokkant emlékét is föl kell idéznünk. Jól hangzik, ha egy Habsburg ma azt mondja, hogy „mi magyarok”, de a történelmi tények előtt nem hunyhatjuk be szemünket. Miként a szovjet hadsereg rémtetteit sem felejthetjük el, nem „csak” az 1944-45-ös cselekedeteket, hanem az 1956 novemberében kezdődő gyilkos hadjáratot sem – ezek borzalmait a családi emlékezet elevenen tartja.

Kelemen Csaba színművész korhű öltözetben mondta el – óriási hatást gyakorolva – Rákóczi kiáltványát, kimondva a korábban Balassi által, később Széchenyi, József Attila és sok más által fénybe állított „édes hazám” kifejezést. „Főnemes első ízben szólít benneteket így: Testvéreim” – hangzottak a fejedelem szavai a Felsőházi teremben. Maga Rákóczi tette világossá, hogy a kuruc hadseregben teljes a vallásszabadság, mondván: „Mindegy, ki hogyan vet, vagy vet-é kereszetet.” Rámutatva: „a szabadságot Isten adta, mint a levegőt.”

Élményt adott, hogy Nagy Csaba, Bartók-díjas tárogatóművész megénekeltette a jelen lévő kurucokat: talán a történelemben először hangzott el a Csinom Palkó a Felsőházi teremben.

Professzor Doktor Tóth Ferenc történész Egy magyar származású francia konzul és a görög szabadságharc címmel tartott előadást. Grégoire de Keösseck, vagyis Kőszeghy Gergely alakját idézte fel: ő a magyar emigráció közösségében már Rodostóban született, és betöltötte az emigráció vezetői tisztét, egyben francia konzul is volt. Életéről francia levéltári forrás – a Nantes-i gyűjtemény – szól. Nagy tudású ember volt, görög feleségétől számos gyermeke született, fontos jelentéseket írt a konstantinápolyi francia követségnek. Különös rokonszenvvel figyelte a görög szabadságharc helyi fejleményeit Rodostóban, az akkori több etnikumú, stratégiai jelentőségű városban. Alakja Thaly Kálmán írásaiban is feltűnik. Lényeges, hogy 1816-ban szultáni leirat erősíti meg, hogy a magyar emigráció megtarthatja a Rákóczi idejében szerzett birtokát és ingatlanjait – köztük egy katolikus kápolnát. Kőszeghy beszámol az oszmán hadsereg kegyetlenkedéseiről – a levágott orrokról és fülekről -, és arról is, hogy az egyiptomi hadsereg érkezésekor a helyi lakosság akkor látott először zsiráfot.

Dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke izgalmas fejtegetésben érzékeltette a szabadság értelmezésének változásait. Rámutatott, hogy mi magyarok a szabadságot mindig a hazával hoztuk összefüggésbe – Istennel a hazáért és a szabadságért, vallotta maga Rákóczi, Petőfi azt jelezte, hí a haza, hogy eldöntsük, rabok legyünk-e vagy szabadok -, nálunk a nemzeti függetlenség a szabadság mércéje. Ma is – Keleten és Nyugaton egyaránt – vitatott, hogy a többségi akarat hogyan korlátozható egy demokráciában. Lényeges, hogy a szabadság, a jog mindig felelősséggel jár együtt.

Lengyel történész remekét is megismerhette a közönség: Adam Szabelski tanulmányát Dr. Takács László történész olvasta fel, a mű címe: II. Rákóczi Ferenc Lengyelországban. Az elemzés rámutat, hogy a fiatal Rákóczi 1701 novemberében szökik meg Bécsújhelyről, néhány nap múlva már Krakkóban van. Az ottani zsidó negyedben bújik meg, hogy Bécs besúgói ne találhassanak rá. Bercsényi Miklós gróffal kívánt kapcsolatba lépni, ez idővel sikerült is. „Egy bűnös vallomásai” című esszéjében írja le a fejedelem az akkori történéseket. Magyarországról két parasztruhába öltözött nemes keresi meg, és hívja haza, hogy vezesse a Bécs elleni szabadságharcot, amely kisebb akciókkal már megkezdődött. Rákóczi zászlókat küldött a kurucokhoz, s kérte, legyenek türelemmel. „Minden igaz magyarhoz” címmel kiáltványt írt, és 1703 júniusában átlépte a határt. Ezer lelkes ember várta, és őt magát is életre szólóan föllelkesítették.

A következő lengyelországi útját 1711 februárjától írja le a lengyel historikus. Rákóczi ott tudja meg, hogy Károlyi Sándor közben itthon letette a fegyvert. Noha teljes kegyelmet foglaltatott írásban, háromezer magyar Lengyelországba emigrált. Ezután a fejedelem két évet élt lengyel földön nagy pénzügyi nehézségek között. Danckában – Gdanskban – töltötte napjait, s kereste a kapcsolatokat többek közt az orosz cárral, I. Péterrel. Segítője Elżbieta Sieniawska hercegnő volt, vele a viszonya sok feszültséggel volt terhes. A hercegnővel egy birtokvitája is kipattant, amint ez rendeződött, Rákóczi elhagyta Lengyelországot.

Máthé Áron történész Szabadságharcosok 1956-ban: a magyar nép vezér néküli forradalmárai címmel tartott előadást. Stephen Vizinczey Érett asszonyok dicsérete című könyvéből idézett: Vizinczey Kálozon született, és 23 évesen vett részt a forradalomban. Egy ponton leírta: már tudta, hogy a szabadságharc elveszett, de mégis kúszott, küzdött, „Zrínyi és Dózsa tartotta a lelket bennem” – emlékezett vissza Amerikában, amikor könyvét írta. Szerinte a magyar népnek a nemzeti történelem a vallása. „Minden magyarban van valami királyi” – idézte a mondást.

Máthé szerint ez a két falfirka tette világossá a lényeget: “Ruiszkik haza” és “Halál az Ávóra.” A nemzeti függetlenség követelése, és a kommunistáktól való megszabadulás volt a fő cél.

Nem igaz, hogy “kis októberi forradalom” volt, ahogyan a baloldal ezt igyekezett egykor elhitetni. Maga Tito is kifejezte, “szörnyű ellenállásnak” minősítve a szabadságharcot, hogy a kommunizmus nem egyeztethető össze a nemzeti érzülettel. Lényeges, hogy Nagy Imrét lehurrogták, amikor elvtársaknak szólította a Kossuth téri tömeget. Igenis, szabadságharc volt ’56 – rögzítette Máthé Áron. November 4. után nem ért véget a küzdelem: a fegyveres ellenállás még hetekig tartott. Nem volt szükség vezérlő csillagra, a felkelők vezér nélkül is egységesen cselekedtek. Ők már tudták, hogy a létező szocializmus nem működik, működő szocializmus nem működik.

A Szabadságeszmények Közép-Európában, Rákóczitól a Pesti Srácokig címmel rendezett konferencia az Országházban - Kép: kdnp.hu


Harangozó Imre néprajzkutató A veszedelmtől óvó asztal... Rákóczi és a ruszinok címmel tartott előadást. A fejedelem a leghűségesebb nemzet névvel illette a ruszinságot. A ruszinok is megőrizték Rákóczi elmékét: alakját sok formában örökítették meg – mind a mai napig.

Dr. Tamási Edit muzeológus A Rákócziak öt nemzedéke – Zemplénből Erdély fejedelmi székébe címmel mondta el előadását. A magyar politika egysége a Lajtától a Berecki-havasokig érzékelhető volt a hősi időkben.

Dr. Mészáros Kálmán történész A szabadság ára: özvegyek és árvák a Rákóczi-szabasgáharcban című előadása érzékeltette, hogy erős családok nélkül, a szeretet nemes kötelékei nélkül a szabadságharc elképzelhetetlen.

Dr. Diószegi György Antal művelődéskutató II. Rákóczi Ferenc görög köreinek egyetemes jelentőségét taglalta. A tudós egy eddig a közvélemény előtt ismeretlen témát tárt a közönség elé, érzékeltetve, hogy a fejedelem a nemzetek közötti integrálódást is segíti évszázadokkal földi pályájáról való távozása után.

A vezérlő fejedelem sorsát átható istenhite a mai magyaroknak is megszívlelendő: „Ha helyénvaló az alattvaló alázata a király jelenlétében, hogyne volna az a teremtménynek az ő teremtője színe előtt?” – vallotta.
  

gondola
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • Választási eredmények
    A vasárnapi önkormányzati választáson a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a következő eredmények születtek.
  • Fontos részleteket mondott a királynő a brexitről
    A brit kormány szabadkereskedelmi kapcsolatrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után, és törvényt alkot az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak biztosításáról.
  • A Borkai-ügy a legrosszabbkor jött a kormánypártoknak
    A Borkai-ügy a legrosszabbkor jött a kormányoldalnak, Budapesten és a nagyvárosokban e miatt estek vissza, ebből le kell vonni a konzekvenciákat – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1 műsorában hétfő reggel.
MTI Hírfelhasználó