Előre, budapesti srácok!
Olaszországban, Rómában egy csarnokban forradalmat éltek át azok, akik elmentek Orbán Viktor előadására. Minden kiderült egyetlen este alatt a jelenkor európai valóságáról.
2019. szeptember 24. 01:04

Olaszországban, Rómában egy csarnokban forradalmat éltek át azok, akik elmentek Orbán Viktor előadására. Minden kiderült egyetlen este alatt a jelenkor európai valóságáról, s az se volt véletlen, hogy a tömeg spontán énekelni kezdett egy ’56-os dalt. Nem udvarias taps volt, nem egy kedélyes este, amely során végighallgattak egy messzi földről jött idegent, miként látja a világot, hanem igazi lelki forradalom. Lehet így is csinálni a politikát, az emberekkel karöltve úgy, hogy nincs lényegi különbség a vezető elit és a nép között.

Márpedig Olaszországban jelenleg szakadék tátong a szavazók és az irányítók között a nagy trükköt követően, amióta a levitézlett baloldali Demokrata Párt és a teljes elittel szemben létrejött 5 Csillag Mozgalom összebútorozott. Az egyenlet kijött, a kormány felállt, csak éppen nincs olyan ember Olaszországban, aki egy lyukas garast feltenne arra, hogy egy év múlva is működik még a furcsa pár tandemje.

De ez valóban nem magyar ügy. Ez Olaszország problémája. Orbán Viktor se úgy ment el Rómába, hogy megmondja, hogyan kellene irányítani az országot. Egy magyar politikusnak meg kell tartania azt az egy lépés távolságot, amely a római estén nagyon jól érez­hető volt, azaz létezik politikai szövetség mellett személyes szimpátia is, ezek nem is titkosak, de a magyar miniszterelnök nem adott tanácsot az olaszoknak, hogyan kellene olasznak lenni, arról beszélt, hogy magyarnak lenni milyen. Luigi Di Maio, aki jelenleg épp külügyminiszter, visszautasította Orbán Viktor kijelentését, azt mondva, a magyar kormányfő az olasz határokkal „játssza a szuverenistát”. Pedig Magyarország kizárólag saját határaival törődik, hogy fennmaradhasson nemcsak a magyar Magyarország, de a szinte tetszhalott, hamar elfeledett schengeni rendszer is.

Az új olasz kormány Matteo Salvini belügyminiszter távozását követően szinte azonnal megnyitotta a kikötőket, s folytatta a legalábbis erkölcsileg kétséges, régi migránspolitikát. Amely során Luigi Di Maio játssza az emberbarátot Magyarország kontójára, s követeli, hogy a szolidáris európai nemzetek igenis osszák szét a migránsokat. Aztán a végcél Szófia, Koppenhága vagy Marseille lesz? Erre majd lesz valami jó kis algoritmus, a migránsok pedig nemcsak nyelvzsenik, de valószínűleg tényleg mindenhez tudnak alkalmazkodni, legyen az akár a klíma, akár az általános gazdasági helyzet, akár a munkalehetőségek. Emellett persze mind, egytől egyik kiváló ember, aki nem forgat a fejében semmi rosszat.

A távolabbi jövő azonban nem azoknak kedvez, akik egy napra előre gondolkodnak, és épp egy-egy bravúros trükkel megnyerik maguknak az aktuális estét.

Olaszország hazánk számára stratégiai partner, hiszen a migránsválság déli régiójának frontállama, így alapvető érdekünk egy stabil és erős római hatalom, amely a szenátusból és a népből áll, miként azokban a régi időkben. A népből, amely olyan embereket választ a szenátus tagjai közé, akikben megbízik, s akik utána mindent megtesznek a csizma hatvanmillió lakójának boldogulásáért. Ez az a modell, amely valóban él és élni hagy, amely az Európai Unió számára a jövőt jelentheti. Olaszországban pedig van erre fogadókészség, de máshol is, ahol azt látják, a liberális eszmék mindig csak papíron működnek jól, az emberi élet valósága nem olyan, mint ahogy a szépen hangzó, de használhatatlan elméletek leírják.

Előre, budapesti srácok, énekelte a tömeg, felállva a helyéről, meglepve a magyar kormányfőt is. Bizony, ha ’56-ban nem álltunk meg, most se szabad. Számítanak ránk.

Sitkei Levente

magyarnemzet.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • A jövőt illetően hinni kell az egy isteni örök igazságban
    A száz éve a Nagy-Trianon-palotában halálra ítélt Magyarország és magyar nemzet nemcsak él, hanem olyan teljesítményt tett le a világ asztalára egy évszázad alatt, amely Kövér László szerint jogos büszkeséggel tölthet el bennünket.
  • Legyőzni a máig kísértő Trianont
    A „merjünk kicsik lenni” korábbi politikáját a „merjünk magyarok lenni” testtartása váltotta fel.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
MTI Hírfelhasználó