Mindent elkövetett a DK Trócsányi elgáncsolásáért
Továbbra sem világos, hogy az Európai Parlament jogi szakbizottsága mit lép az elutasított biztosjelöltek — így például Trócsányi László — ügyében. Az viszont egyértelmű, hogy a hazai ellenzéki pártok komoly kampányt folytattak a volt igazságügyi miniszter elgáncsolásáért.
2019. szeptember 28. 10:31

A magyar sajtóban is nagy visszhangot kapott az a levél, amelyet a Demokratikus Koalíció (DK) juttatott el az EP jogi szakbizottságához (JURI). A dokumentumban „autoriter rezsim építészeként” beszélnek a volt igazságügyi miniszterről, akit többek között a civil szervezetek „orosz módszerekkel történő ” ellehetetlenítőjeként, illetve Orbán Viktor „erkölcsileg megkérdőjelezhető” szövetségeseként emlegetnek. Trócsányi László (képünkön) – aki maga is megkapta a levelet Dobrev Kláráéktól – a négyoldalas dokumentum szerint azzal kellett „bizonyítsa hűségét”, hogy leépítette a magyar igazságszolgáltatást. A JURI-tagok a DK tolmácsolásában azt is megtudhatták, hogy Trócsányi ügyvédi irodája eurómilliókat szerzett az államtól igazságügyi miniszterként.

A jogi szakbizottság időközben nyilvánosságra került, indoklással ellátott levelében szinte pontosan ugyanezeket (a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenységében való részvételt, a társtulajdonos személyi tanácsadóvá való kinevezését, a Paks II atomerőmű kapcsán kötött, 2018-as szerződést, illetve Trócsányi állítólagos oroszországi kapcsolatait) rója fel az összeférhetetlenség okaként.

A szakbizottság hétfőn ül össze újra, hogy az elgáncsolt politikusok (a román Rovana Plumb sem kapott zöld jelzést a bizottságtól) ügyét tárgyalja. Tegnap már arról beszéltek Brüsszelben, hogy a JURI-képviselők nem látják értelmét a hétfői tárgyalásnak, mert szerintük már kimondták az „alkalmatlanságot”. David Sassoli EP-elnök ugyanakkor konkrét ajánlások megfogalmazását kérte a jogi-politikai testülettől. Precedensértékű ügyről van szó, a jelenleg is érvényes eljárási szabályok alapján ugyanis még sosem buktak el jelöltek a meghallgatások ezen szakaszában, zárt ajtók mögött.

Trócsányi László korábban jogi lépéseket ígért, szerinte esetében a tényeket teljesen nélkülöző, politikailag motivált döntés született.
Trócsányi László 2014 júniusától töltötte be az igazságügyi miniszteri posztot, 2014-től a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda sem a kormánytól, sem egyes minisztériumoktól munkadíjjal járó újabb megbízást nem vállalt – áll az ügyvédi iroda tegnap kiadott közleményében.

Azt is írják, hogy Trócsányi László 2007-től folyamatosan szünetelteti az ügyvédi tevékenységét, a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodától semmilyen jövedelmet nem vett föl, és 2018-ban a vagyonrészét névértéken kivonta. A „Nagy és Trócsányi” márkanevet maga az iroda védjegyeztette még 1993-ban a név tulajdonosaként. A Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda munkatársai, csakúgy, mint más neves szaktekintélyek nyújtottak tanácsadást többek között az Igazságügyi Minisztériumnak és Trócsányi Lászlónak is, de ezért az iroda munkatársai soha semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesültek – fejeződik be a közlemény.

Judi Tamara

Szemben a választókkal

A Trócsányi László megbuktatására irányuló akció nemcsak műbalhészagú, de komoly kérdéseket vet fel annak kapcsán is, hogy ki gyakorolja a főhatalmat: egy uniós testület vagy a tagállam, illetve annak választópolgárai – válaszolta kérdésünkre Szánthó Miklós, aki emlékeztetett: a Fidesz–KDNP már az EP-kampány kezdetekor deklarálta, azért Trócsányi vezeti a pártszövetség listáját, hogy választói felhatalmazás esetén utána őt jelöljék biztosnak. A kormánypártok pedig 53 százalékos támogatottságot értek el, ami a kontinensen a legmagasabb volt, tehát a magyar választók többsége arra szavazott, hogy Trócsányi legyen a magyar biztos, és a kormány ennek megfelelően őt is jelölte – húzta alá az Alapjogokért Központ igazgatója. – Az EP végső soron a kinyilvánított magyar választói akarattal megy most szembe, politikai értelemben súlyosan megkérdőjelezve így a népszuverenitáson nyugvó demokratikus felhatalmazás elvét – vélte az elemző.

magyarnemzet.hu
  • Orbán: Közép-Európa lesz Európa jövője
    Kellő szerénységgel, de 30 év teljesítményének önbizalmával és az európai helyzet ismeretében mondhatni, hogy 30 éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma már azt látni, hogy "mi vagyunk Európa jövője", és "készen is állunk erre a küldetésre" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Prágában a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen.
  • Híd épül a rendező pályaudvar felett
    Több fejlesztéssel erősíti az állami beruházó a körvasút Kelenföld és Ferencváros közötti szakaszát: a Déli összekötő híd bővítése mellett Ferencváros állomáson belül is feloldanak egy szűk keresztmetszetet, és ennek érdekében hidat építenek a vágányok fölött. A körvasúton jelentős S-Bahn-fejlesztéseket terveznek, így új megállót kap a Kopaszi-gát és a tervezett észak-csepeli városrész is.
  • Az aréna jelesre vizsgázott
    Megnyílt az új Puskás Ferenc Stadion, az ország legnagyobb sportlétesítménye. Két és fél év alatt épült fel és megfelel a mai kor minden követelményének. Több mint 67 ezer ülőhely van benne, de koncertek esetén akár nyolcvanezer embert is be tud majd fogadni.
MTI Hírfelhasználó