Bayer Zsolt: Kérés a miniszterelnökhöz
Akkor lennénk jó európaiak, ha kétharmados győzelmünk után haladéktalanul felkérnénk az ellenfeleinket kormányalakításra.
2019. szeptember 30. 13:11

A nagy erők megmozdultak, s mi, magyarok kezdjük már pontosan látni, mikor is lennénk jó „európaiak” a brüsszeli Főnénik szerint. Akkor lennénk jó európaiak, ha kétharmados győzelmünk után haladéktalanul felkérnénk az ellenfeleinket kormányalakításra, a miniszterelnöki pozíciót átadnánk egy Brüsszel vagy Soros kijelölte civil szervezet vezetőjének, és ellentmondást nem tűrő hangon kijelentenénk, hogy nekünk semmi, de semmi elképzelésünk sincsen országunk jövőjéről.

S mindezek végeztével lobotómiát (a homloklebeny megsemmisítése, amely jelentős személyiségváltozást vagy szellemi leépülést eredményez) végeztetnénk el magunkon, a Száll a kakukk fészkére Indiánja pedig arra kapna felhatalmazást, hogy csak azt a rácsot rombolja le, amelyik az idegenek beözönlése ellen véd bennünket.

Az a mi „jó európaiságunk” és „demokrataságunk” záloga.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ha lehet, még egy kicsit halogatnánk ezt a döntést, még egy kicsit töprengünk rajta, szeretnénk-e a brüsszeli Főnénik és egyéb nemzet- és Európa-vesztők szája íze szerint demokraták és európaiak lenni. Kicsit várnánk még a lobotómiával.

Ellenben határozottan megkérjük miniszterelnök urat, hogy a ma hozzánk látogató finn miniszterelnöknek tegyen már fel a nevünkben is néhány kérdést. Például ezeket:

1. Nem veszélyezteti-e a finn jogállamiságot, hogy Finnországban nincs alkotmánybíróság, hanem a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el a normakontrollt?
2. Mi a helyzet a számi kisebbséggel? Rendjén van-e, hogy a finn Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság olyan döntést hozott, amely sértette a számik önrendelkezési jogát?
3. Az előzővel szoros összefüggésben: miért van Finnországban elkülönült közigazgatási bíróság, ha Magyarország ellen eljárást indítottak azért, mert vissza akartuk állítani a közigazgatási bíráskodást, amely egyébként a magyar közjogi hagyományok szerves része volt, és a kommunisták szüntették meg?
4. Nem aggályos-e, hogy Finnországban a bírákat az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, továbbá a bíróságok központi igazgatása az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik? Nem sérti ez a hatalmi ágak szétválasztásának elvét?
5. Mit szól ahhoz, hogy az EU 2019-es igazságügyi eredménytáblája szerint a magyar igazságszolgáltatás hatékonyabb és progresszívabb, mint a finn?
6. Nem érzi-e aggályosnak, hogy európai összehasonlításban Finnországban kiemelkedően magas a rasszista indíttatású, a kapcsolaton belüli és a nők elleni erőszakos cselekmények száma?
7. Nem ad-e okot aggodalomra ön szerint az, hogy a finn média a pluralizmusa és tulajdonosi hátterének átláthatósága szempontjából meglehetősen kritikus állapotban van, miképpen ugyanilyen kritikus állapotban van a szerkesztői szabadság, amelyet a tulajdonos tetszése szerint befolyásolhat? Mit szól ahhoz, hogy csak a Sanoma-portfólió egyedül eléri és befolyásolja a finn lakosság kilencvenöt százalékát?

Kérjük tehát a magyar miniszterelnököt, hogy ezeket a kérdéseket vitassa meg finn kollégájával. Leginkább azért, mert a döntéseink előtt tudni akarjuk, csak nekünk kell-e lobotómiát végeztetni magunkon, hogy jó európaiak lehessünk, vagy ez mások számára is előírás?

Köszönöm Miniszterelnök Úr segítségét!

Bayer Zsolt

Magyar Nemzet
  • Deák: Gyurcsány politikai strómanja Karácsony
    Belsős információk alapján ma már sok baloldali politikus megbánta, hogy belementek az előválasztásba, hiszen egy sima aláírásgyűjtéssel is megcsinálhatták volna az adatgyűjtést, nem kellett volna ekkora felhajtás hozzá – mondta a Magyar Hírlapnak Deák Dániel politikai elemző.
  • Még mindig nyomoz a NAV a Momentumnál
    A mai napig nem sikerült tisztáznia magát a Momentumnak, amellyel szemben a NAV még 2019 telén indított nyomozást költségvetési csalás gyanújával. A párt a 2018-as kampányra kapott több mint ötszázmillió forintos állami támogatással, azaz közpénzzel nem tudott elszámolni.
  • Államfőnk a családok védelméről beszélgetett a pápával
    A köztársasági elnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában zajlott beszélgetésről elmondta, ez volt az ötödik alkalom, hogy találkozott a szentatyával, és a harmadik olyan találkozó, ahol hosszabb tárgyalást tudtak folytatni.
MTI Hírfelhasználó