Problémás balliberális jelöltektől hemzseg az új Európai Bizottság
Miközben egyértelműen politikai indítatásból az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottságának (JURI) az előzetes meghallgatásán nem engedték át Trócsányi László magyar biztosjelöltet, addig korrupcióval és összeférhetetlenséggel gyanúsított bevándorláspárti, szélsőbaloldali múltú nyugat-európai politikusokat gond nélkül engednek át a szociáldemokrata, liberális és zöld EP-képviselők. Nagy részüknek ráadásul a következő meghallgatáson is komoly esélyük van átmenni, noha számos korrupciógyanús eset található a múltjukban, amelyeket vélhetően politikai indítatásból nem vizsgálnak az illetékes szakbizottságok. A problémás jelöltek közül kiemelkedik a svéd Ylva Johansson, a spanyol Josep Borrell, a francia Sylvie Goulard és a belga Didier Reynders.
2019. október 3. 23:25

Ylva Johansson svéd biztosjelölt

Ylva Johansson természetesen bevándorláspárti politikus. 2015-ben, a migrációs válság kezdetén azt mondta, hogy nem lát kapcsolatot a migráció és a bűnözési ráták növekedése között. 2016-ban a BBC-nek adott interjújában azt állította, hogy – a hivatalos statisztikákkal ellentétben – a nemi erőszakok száma csökken Svédországban, majd vehemensen védte hazája bevándorláspárti politikáját.

 

Az EU leendő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

Josep Borrell jelenlegi spanyol szocialista külügyminiszternek, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tisztség várományosának tulajdonítják, hogy a kereszténységre való utalás kimaradt az Európai Alkotmányszerződésből, illetve a Lisszaboni Szerződésből. Borrell 2003-ban, az Európai Konvent idején, az Ateisták és Szabadgondolkodók Szövetsége (UAL) honlapján publikált „Istent hagyjuk békén” című cikkében egyszerre érvelt az Istenre és a kereszténységre való utalás néppárti követelése, és Törökország uniós csatlakozásának kizárása ellen.

Borrell véleménye alapján, mégis, „ami a kereszténység alkotmányba való beemelésének legsúlyosabb következménye lenne, az Európa muzulmán világtól való elidegenítése.”

„Amennyiben Európa nemet mond Törökország csatlakozására, akármi is legyen ennek valós indoka, mindenki, de főként a muzulmán világ úgy tekintene Európára, mintha az egy keresztény klub lenne” – fűzte hozzá.

1999 májusában egyébként csalás gyanújával nyomozást indítottak két tisztviselővel szemben, akiket Borrell néhány évvel korábban a pénzügyminisztérium vezető posztjaira nevezett ki. Habár Borrellel szemben nem folyt nyomozás az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatban, ő mégis lemondott a spanyol miniszterelnök-jelöltségről, kijelentve, hogy nem akarja, hogy az ügy károsítsa pártjának esélyeit a közelgő helyi és általános választásokon.

A baloldali politikus ellen a firenzei Európai Egyetemi Intézet (EUI) egyik testülete indított vizsgálatot 2012 márciusában, hogy rektori tisztsége összeegyeztethető-e a spanyol Abengoa iparvállalat Nemzetközi Tanácsadó Testületében vállalt fizetett állásával, miközben az EUI statútuma kizárja, hogy a rektor rendelkezzen más fizetett állással is.

Borrell vétett az EUI statútuma ellen, amikor eltitkolta ezt a jövedelmét. Borrell, aki 2010 januárjától töltötte be az EUI rektori tisztét, a 2012-es tanév végén – még a vizsgálat lezárulása előtt – lemondott a megbízatásról, jóllehet, azt még további két évig tölthette volna be.

Borrell az olasz médiának úgy nyilatkozott, hogy „könnyelműen” járt el, amikor puszta „figyelmetlenségből” nem tájékoztatta az EUI-t az Abengoánál kapott fizetéséről.

Felmerül, hogy Borrell nem „könnyelműségből”, hanem pénzsóvárságból, saját egyéni érdekeit az EUI elé helyezve eltitkolta jövedelmét, és ezzel félrevezette a nagytekintélyű EUI-t.

Felmerül a jogos kérdés, hogy mit várhatunk egy a szabályokat ilyen könnyelműen követő és figyelmetlen embertől az EU külügyi főtisztviselőjeként?

2018 szeptemberében a Comisión Nacional del Mercado de Valores (CNMV) lezárta azt az eljárását, amit még 2017-ben indított meg Borell ellen bennfentes kereskedelem miatt. Borellnek 30.000 euró pénzbírságot kellett fizetnie.

Borrell úgy adta el az Abengoa iparvállalat saját tulajdonában álló részvényeit, hogy ugyanakkor a vállalat tanácsosa volt. Tagadta, hogy tanácsosként belső információkhoz jutott volna, de a bennfentes kereskedésre vonatkozó szabályok miatt a spanyol tőzsdehatóság (CNMV) 30.000 euró büntetést rótt ki rá.

Az Elnacional.cat című spanyol lap 2019 júliusában „Borrellgate” néven hozta nyilvánosságra, hogy Borrell a spanyol szocialista kormány külügyminisztereként a londoni, berni és berlini spanyol nagykövetségeken keresztül kémkedett a regionális katalán kormány külképviseletein folyó munka után, majd az ott születő jelentések alapján kezdeményezte a képviseletek bezáratását a Katalán Legfelsőbb Bíróságnál. Az ügyben a brit parlamentben is tiltakoztak, Hywel Williams (walesi nacionalista párt) szerint szégyenletes, hogy a spanyol kormány ügynökei kémkednek a brit parlament tagjai után.

Borrell egy alkalommal kijelentette, hogy Amerikában nincsenek integrációs problémák, mert „nem történt más, csak megöltek négy indiánt”. Ennek kapcsán felvethető, hogy külügyi főképviselőként vajon hasonló empátiával fog-e fellépni a világ más részein tapasztalt emberi jogsértések kapcsán.

Sylvie Goulard francia biztosjelölt

A macronista francia politikus ellen jelenleg vizsgálat folyik, azt firtatva, vajon EP-képviselőként előírásszerűen gazdálkodott-e a rendelkezésére álló asszisztensi kerettel.

A gyanú alapján, fiktív munkavállalót alkalmazott EP-képviselőként, emiatt ki kellett lépnie a francia kormányból 2017-ben, lemondva hadügyminiszteri tisztségéről.

A Le Point szeptember 6-i cikke szerint Goulard 45.000 eurót visszafizetett az EP-nek a fiktív foglalkoztatási ügy kapcsán. Azonban ezt az összeget nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ezért Franciaországban vizsgálat folyik az ügyében.

Az ügy lényege az, hogy Goulard 2009-ben helyi asszisztensként alkalmazta Stéphane Thérou-t, majd 2013-ban, amikor Goulard választókerületet váltott, nem volt rá tovább szüksége, de felmondás helyett több hónapon át tovább foglalkoztatta, miközben tényleges munkát nem végzett. Azáltal, hogy visszafizette az EP-nek az összeget, implicite elismerte a fiktív alkalmazást.

Didier Reynders belga biztosjelölt

2011-ben az ENSZ elrendelte, hogy Kadhafi líbiai diktátor egyes közeli emberinek és szervezeteinek külföldön tartott pénze befagyasztásra kerüljön.

Az összeg eltűnt (több százmillió euróról lehet szó), valószínűleg más számlákra lett átvezetve.

Didier Reynders akkor épp pénzügyminiszter volt a belga kormányban, néhány hónap múlva pedig külügyminiszter lett.

Felmerül annak a gyanúja, hogy líbiai milicistákhoz került a pénz vagy azoknak egy része, akik embercsempészetben és más jellegű csempészetben vettek részt.

2012-ben már külügyminiszterként a belga liberális politikus magánlátogatás keretében elment Nayef bin Fawwaz Al Sha’lan szaúdi herceghez, akit a francia bíróság 2007-ben tíz év börtönre ítélt két tonna kokain diplomáciai repülőgéppel történő kereskedelméért. Mivel a két állam között nincs kiadatási egyezmény, ezért a vádlott nem jutott börtönbe. Jelenleg a szaúdi herceg az Interpol egyik legkeresettebb bűnözője. Reynders – miután kiderült a találkozó – azt állította, fogalma sem volt, hogy ilyen múltja van az embernek.

Más vádak is felmerültek a liberális biztosjelölttel szemben.

Ahogy az Origo beszámolt róla, egy volt belga titkosszolga, Nicolas Ullens szerint Didier Reynders kenőpénzeket fogadott el kongói illetőségű személyektől, 2009 és 2011 között, amikor is ő pénzügyminiszter volt.

A brüsszeli szövetségi kormány 2009-ben, Kinshasában, a Kongói Demokratikus Köztársaság (volt belga gyarmat) fővárosában elhatározta egy új nagykövetség építését.

A diplomáciai képviselet építésében olyan kongói vállalatok is részt vettek, amelyek hátterében, tulajdonosi minőségben egy volt elnökjelölt, illetve egy fegyverkereskedő állt.

A gyanú alapján, a mostani liberális biztosjelölt az építkezési projektben való részvételért cserébe a fegyverkereskedőtől és az elnökjelölttől fogadhatott el kenőpénzt, továbbá kétes hírű helyi köröktől törvénytelen módon nem túl értékes műtárgyakat szerzett meg, amelyeket aztán fantomvállalatokon keresztül drágán adott el, így sikerült kifehérítenie a megvesztegetésből kapott pénzeket.

A Reuters brit hírügynökség szerint a volt titkosszolga feljelentése nyomán Didier Reynders kongói ügyében a legfőbb ügyészség vizsgálódik.

Nicolas Ullens tegnapi beadványa nemcsak a liberális biztosjelölt 2009-2011 közötti kongói korrupciógyanús ügyeit tartalmazza, hanem újabb bizonyítékok alapján líbiai és kazahsztáni szállak is szerepelnek benne. A dokumentumban 18, 2009 és 2015 között keletkezett titkosszolgálati jelentés szerepel a Reuters információi alapján.

A brit hírügynökség szerint valamennyi jelentés pénzmosással függ össze, és Didier Reyndersen kívül más akkori kormányzati tisztségviselők is érintettek lehetnek ezekben az ügyekben.

További részleteket az origo.hu-n olvashatnak.

magyarnemzet.hu - origo.hu
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcson
    A bővítésről folytatott, éjszakába nyúló eszmecsere nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az EU azt akarja, hogy tiszteljék, neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait.
  • Karácsonynak lesz stop, nem a stadionoknak
    A Városliget megújítását jelentő Liget Budapest projekt mellett várhatóan a nagy sportvilágversenyekhez kapcsolódó létesítményfejlesztéseket sem fogja tudni leállítani Karácsony Gergely, mert nincs rá jogi lehetőség. A megválasztott új főpolgármester tegnap mégis kijelentette, élni fog vétójogával a sportberuházások terén.
  • A németek háromnegyede nem mer nyilvánosan politizálni
    A beengedett másfél millió migráns és a romló gazdasági helyzet miatt nagy a nyomás a német eliten, akik a „bennszülötteknek” kedvező politika helyett inkább növelik a nyomást az eltérő véleményekre.
MTI Hírfelhasználó