Már Győr is fölnézhet a legnagyobb magyarra
Széchenyi István olyan szimbolikus személyiség, akinek emléket állítani nem csak most időszerű, de mindenkor az lesz, míg magyarok élnek a világon.
2019. október 4. 17:20

Győrben először avattak egészalakos Széchenyi-szobrot, a mű a legnagyobb magyar nevét viselő egyetemen áll - pontosabban ül, hiszen ülő helyzetben örökíti meg a Hitel, Világ, Stádium, Hunnia íróját. Lebó Ferenc szobrásznak tett föl kérdéseket a Gondola.

- Mester, a becsületrül, az adott szó szentségirül a cselekedetek egyességirül 189 éve remekművet író kiválóságot bronzban megörökíteni miért időszerű ma itt, Közép-Európában?

- Széchenyi István olyan szimbolikus személyiség, akinek emléket állítani nem csak most időszerű, de mindenkor az lesz, míg magyarok élnek a világon. Ő tiltakozott, mikor Kossuth politikai számításból a legnagyobb magyarnak nevezte, de ezt a címet sosem lehet elvitatni tőle. A győri egyetem büszke rá, hogy az Ő nevét viselheti. Győr és az egyetem is, akárhogyan nézzük, az aranykorát éli. Kialakult egy kiváló egyetem, és mögötte ott van egy jó, kiváló város. Ez az egyetem nem csak tudást ad, hanem a frissen kikerülőknek biztos munkát, életpályát is biztosít.

- Épp Győrnél, a Napóleon elleni háborúban hajtott végre bravúros katonai hőstettet az akkor alig 18 éves főnemes. Vitézi erényeit miért érdemes emlékezetben tartanunk?

- Példaképekre mindig szükség volt és szükség van. Nem csak a harcmező, a mindennapi élet is hősöket kíván. Hősök azok is, akik tudásukkal előrébb viszik a nemzet ügyét, alkotásukkal hozzák vissza a régi fényt, de azok is, akik a mindennapi munkájukkal kenyeret adnak családoknak. Az áldozatos munkán kívül a helyzet teremti meg a hősöket, az a szív, az a lélek, amely mindig a helyén van. És itt jön be a nevelés, a példaadás szerepe, hogy ki mit hoz a családjából, milyen tudás és élményanyag az, amely példaként lebeg a szeme előtt élete folyamán. Nem csak az életet, ezeket a példákat is tovább kell örökíteni minden családban, minden nemzedéknek.

- Ma egyetem viseli nevét az első magyar közgazdasági könyv írójának. Az a tudás, amelyet ő német, francia, angol, olasz nyelven összegyűjtött, miért lehet ma is lenyűgöző a magyar fiataloknak?

- A szobrászat „lassú víz partot mos” műfaj. Egy alkotás különböző jelentésrétegekből áll, melyek úgy helyezkednek el mint a hagyma rétegződése. A rétegek feltárása függ életkortól, műveltségtől, beleérző képességtől, intuíciótól. A köztéri szobor 24 órás szolgálatban van, más arcait mutatja hajnali háromkor és késő délután, de minden percben és órában is. Az, hogy mit üzen, mit mond el számunkra, az a pillanatnyi lelkiállapotunktól is függ. Az elfogadott szobornak mindig klasszikus alapokról kell indulnia, erre rakódhatnak rá a plusz rétegek. A pillanatnyilag divatos, új rétegek 5-10 év múlva avulttá, érthetetlenné válhatnak, magukkal rántva az értékes rétegeket is. A szobor az avató beszédek után magára marad, mindent magának kell elmondania, - szerencsés esetben évszázadok, évezredek múlva is üzen, beszél az adott kor emberéhez. Figyelembe kell venni azt is, hogy ne legyen sérülékeny, „ meg tudja védeni magát” - de a körülötte mozgókban, (de ma már arra is kell ügyelni, hogy a rajta mászkálókban, ) gyerekekben se okozzon sérülést.

• a szobor megszólalhat
• információt adhat
• a szobor önálló téri forma, mely plaszticitásával, téri megjelenésével is élményt kell, hogy adjon
• környezetbe illesztés, a tükröződés kihasználása
• az üvegfalon tükröződhet, ide vetítve megmozdulhat
• fényjátékkal életre kelhet, különböző színekben
• idézetek kivetíthetőek, vagy a burkolatban jelenhetnek meg
• lámpa szimbolika, a tudás, a műveltség fénye
• a HITEL, VILÁG, STÁDIUM és más művei nem csak korának emberéhez szólnak
• alkalmas fotózkodásra, szoborszelfire, egy élmény megőrzésére
• kötődés kialakítása jelenlegi , régi és eljövendő hallgatókkal
• ez által az alkotás által is „széchényissé” legyenek a jelen és jövő győri egyetemi polgárai
• egyetemi jelképpé válhat.

Lebó Ferenc - szigetkozfestoje.eoldal.hu

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Ezt a kifejezést: édes hazám, Balassi után Rákóczi, Széchenyi, József Attila és sok más magyar kiválóság leírta. Szobrában benne rejlik-e ez az üzenet?

- "Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa, milyen keveset is tud." "People must study a great deal in order to realize just how little they know." Ezt a Széchenyi idézet véstük a kőpad ülőfelületére magyarul és angolul, hiszen az egyetemen nagyon sok külföldi hallgató is tanul. Széchenyi művei alapjai sok idézetgyűjteménynek, de nem csak idéznünk kellene Őt, hanem ezeket a gondolatait használni, s legfőképpen ezek szerint élni. „Éltem minden pillanatit hazánk előmenetelére, gyarapodására s nemesb kifejlésére fogom őszintén s leheletem megszűntéig szentelni.” „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma… Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat satöbbi teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja.
Jó néhány Széchenyi-ábrázolást megnéztem és ezeket igyekeztem egységbe gyúrni. Nem az arisztokratát, hanem polgárt, a haladó szellemű reformert szerettük volna ábrázolni. Arra törekedtünk, hogy egy olyan egyetemi jelképet alkossunk meg, amellyel az egyetem hallgatói vagy az ide érkező vendégek szívesen fotózkodnak. Nem egy magas talapzatra állított Széchenyit akartunk ábrázolni, hanem a köztünk élő embert, aki mellé letelepedhet bárki, mégis fölnézhet, feltekinthet rá.

gondola
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó