Rétvári: megismertetni a fiatalokkal az ország hőseit
Az 1956-os emlékévhez kapcsolódó pedagógus-továbbképzés záró rendezvényén Rétvári Bence azt mondta: a tanárok feladata annak közvetítése a diákoknak, hogy a nemzetben hinni kell, hiszen a mai diákokon múlik az ország jövője.
2019. október 4. 14:41

A nemzeti kishitűségre nem lehet jövőt építeni, a történelemoktatás felelőssége, hogy megismertesse a fiatalokkal az ország hőseit - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Balatonkenesén.

Az 1956-os emlékévhez kapcsolódó pedagógus-továbbképzés záró rendezvényén Rétvári Bence azt mondta: a tanárok feladata annak közvetítése a diákoknak, hogy a nemzetben hinni kell, hiszen a mai diákokon múlik az ország jövője.
   
Klebesberg Kuno egykori egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter gondolatait idézve az államtitkár arról beszélt: az iskola feladata a hazafias ember nevelése, aki kiáll a nemzet értékei mellett.
   
Azt mondta, a történelemtanároknak különösen nagy a felelősségük, mivel egyszerre tudást adnak át, világnézetet formálnak és személyiséget nevelnek.
   
Véleménye szerint lehetetlenség világnézeti semlegességre oktatni a gyermekeket és egy tanártól is "lehetetlenség elvárni a világnézeti semlegességet". Sokkal inkább olyan szemléletet kell közvetítenie, amelynek alapján elköteleződhet a fiatal.
   
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Rétvári Bence azt hangsúlyozta: az oktatás során tudatosítani kell, hogy csak közös erkölcsi alapon lehet másokkal együttműködni, és fontos annak ismerete, hogy az embernek nem pusztán jogai, hanem kötelezettségei is vannak.
   
Hangsúlyozni kell, hogy büszkék lehetünk az 56-os hősökre, továbbá azt is tudatosítani kell, hogy a magyar nép "nem azonosult egyetlen diktatúrával sem" - mondta az államtitkár.
   
A politikus a multikulturalizmussal szemben a nemzeti kultúra jelentőségét emelte ki.
   
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt mondta, hogy a történelemoktatáson "nemzetünk túlélése múlik".
   
1956 alapkérdésének nevezte, hogy mi vezetett egy nemzetet, amikor szembefordult egy világbirodalommal. A válasz erre az - mondta Schmidt Mária -, hogy 
1945 és 1955 között tűrhetetlen volt az élet Magyarországon, a nemzet megmaradása vált kérdésessé. Így az 1956-os forradalom a megmaradásért vívott szabadságharc volt.

 

Pesti srác - csaladhalo hu
   
A forradalom kiállt a nemzeti függetlenség és a szabad választások mellett, ugyanakkor - tette hozzá - fontos tanulsága, hogy "nem várhatunk mástól segítséget".
   
Az 1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások tükrében című képzést - amelyen 10 ezer pedagógus vett részt - 2016 szeptembere és 2019 októbere között tartották. A képzést az 1956-os Emlékbizottság támogatásával a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány indította.
 

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó