Semjén: A gyásznap csak március 15-ével és az 1867-es kiegyezéssel érthető számunkra
Semjén Zsolt szerint az október 6-i aradi gyász csak március 15-ével, az 1848-as forradalom kirobbanásának ünnepével, és a forradalom leverése utáni 1867-es kiegyezéssel együtt érthető.
2019. október 6. 22:21

Magyarország miniszterelnök-helyettese az aradi Szabadság-szobor mellett beszélt erről, a forradalom tábornokai kivégzésének a 170. évfordulóján. Kijelentette: Aradon lenni ünnep, Aradon lenni fájdalom, Aradon lenni kötelesség. Arad ugyanis örökre beírta magát a magyar történelembe.

Semjén Zsolt az aradi minorita rendház naplójába írt bejegyzést felolvasva idézte fel a 13 tábornok kivégzésének a történetét. Felidézte: az utolsónak felakasztott Vécsey Károly - nem lévén kitől elbúcsúznia - a már halott Damjanich János kezét csókolta meg, akivel korábban feszült volt a viszonya, mert másképpen ítélte meg a forradalmi helyzetet.

Kijelentette: a történelem szereplőinek a megítélése egy nemzeten belül sem egységes, másként vélekednek a magyar szabadságharcról az osztrákok, és más a román megítélés. "Hosszú idő és nagy türelem kell ahhoz, hogy az előítéletek enyhüljenek, és a valós történelem szóhoz jusson. Ez nehéz, de nem lehetetlen" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Koszorúk az aradi vértanúk nevei mellett, a kivégzésük 170. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Aradon, a vesztőhelyi obeliszknél a nemzeti gyásznapon, 2019. október 6-án. MTI/Czeglédi Zsolt

Hasonló gondolatokat osztott meg Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is az aradi Megbékélés parkját betöltő megemlékezőkkel. Felidézte, az aradi tábornokokat a megfélemlítés szándékával végezték ki, de e szándéknak nem sikerült érvényt szerezni.

"Nekünk, magyaroknak, rendre elbuknak szabadságharcaink, de meglehetősen sikeresek vagyunk a kiegyezésekben, a konszolidációkban" - állapította meg.

Felidézte: 30 évvel ezelőtt románok és magyarok egyszerre váltak szabadokká, de pár hónappal később, Marosvásárhelyen egymás torkának estek. "El tudjuk képzelni, hogy néhány év múlva szobor álljon Marosvásárhely főterén, a Fekete márciusra emlékezve?" - kérdezte, és hozzátette: eljön az idő, amikor ennek is emlékművet sikerül állítani. Ehhez csak tisztelet és bizalom kell - vélekedett.

A politikus szerint október 6. azt üzeni, hogy minden ellenségeskedés, a legcsúnyább megtorlás, az évszázados ellentétek dacára is lehet megegyezés, konszolidáció.

Az estébe nyúlt megemlékezést fáklyás felvonulás tette látványossá.

Az aradi október 6-i rendezvénysorozat délután a vértanúk vesztőhelyén koszorúzással kezdődött, majd az aradi belvárosi római katolikus templomban emlékező szentmisével folytatódott.

A szentmisén Pál József Csaba temesvári római katolikus püspök arról prédikált, hogy érdemes becsületes életet élni akkor is, amikor ez nem jelent előnyt, akkor is, amikor szenvedni kell ezért. Hozzátette: a hit nemcsak abban segít, hogy harcoljunk a szabadságunkért, hanem abban is, hogy a szabadságot biztosítsuk másnak, még akkor is ha ez nekünk látszólag semmi előnnyel nem jár.

Az aradi Megbékélés parkjában összegyűlt megemlékezők egy szabadtéri kiállításon ismerkedhettek a kivégzett tábornokok özvegyeinek történetével.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó