Tarlós: soha nem látott ütemben fejlődik Budapest
Soha nem látott ütemben fejlődik Budapest, a magyar gazdaság motorja a főváros gazdaságstratégiájának elfogadása óta - mondta Tarlós István főpolgármester kedden a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 74. ünnepi küldöttgyűlésén, éves díjátadó rendezvényén, Budapesten.
2019. október 8. 14:02

Tarlós István főpolgármester, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje (b) a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 74. ünnepi küldöttgyűlésén, ahol átvette a Főváros Gazdaságáért Nagydíjat Nagy Elektől, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnökétől (j2) 2019. október 8-án. Jobbra Tóth Imre, a BKIK tiszteletbeli elnöke. MTI/Szigetváry Zsolt

Soha nem látott ütemben fejlődik Budapest, a magyar gazdaság motorja a főváros gazdaságstratégiájának elfogadása óta - mondta Tarlós István főpolgármester kedden a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 74. ünnepi küldöttgyűlésén, éves díjátadó rendezvényén, Budapesten.

A főpolgármester kiemelte, hogy a 2015-ben fogadták el a főváros gazdaságélénkítő és munkahelyteremtési stratégiáját, amelyben célként fogalmazódott meg az, hogy Budapest 2030-ra Közép-Európa vezető gazdasági térsége legyen. Tarlós István szerint az általános gazdasági fellendülés aligha tagadható a stratégia elfogadása óta eltelt időszakban, ezt adatokkal is alátámasztotta: 2010-ben sem Magyarországon, sem Budapesten nem volt GDP-növekedés (bruttó hazai termék), míg 2019 második negyedévében a magyar növekedés Európában az egyik legmagasabb, 5,1 százalék, és Budapesten termelik meg a magyar GDP mintegy 37 százalékát.
   
Hozzátette: 2010 júniusában a statisztikai adatok szerint 713 ezer budapesti lakos dolgozott, idén júniusban pedig 127 ezerrel több, 840 ezer.

Tavaly a 18 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátája a fővárosban 77 százalék volt, ami a legjelentősebb javulást mutatta a környező nagyvárosokhoz képest: 2010 félévkor a munkanélküliek száma Budapesten 70 ezer volt, a munkanélküliségi ráta pedig 9,1 százalék. Jelenleg több mint 50 ezerrel kevesebben, 19 700-an vannak csak munka nélkül, a ráta pedig 2,3 százalék - húzta alá.

Beszélt arról is, hogy a 2014-es budapesti területfejlesztési koncepció három szektort helyez előtérbe. Az egyik a tudás- és készségalapú gazdaságfejlesztés, az üzleti innovációban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása, a másik a zöldgazdaság meggyökereztetése, az energiatakarékosság, ezen belül a megújuló energiaforrások használata és innováció. Harmadikként a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználását nevezte meg.
   
A turizmus a város gazdaságának egyik nagyon fontos húzóereje, ezért fejlesztése kiemelt prioritást élvez - jegyezte meg.
   
Közölte, jelentős előrelépést mutatnak a Budapest vonzerejét vizsgáló felmérések az innovációt illetően. Idén tavasszal Budapest lett egy brüsszeli több százezres szavazáson a legjobb európai úticél, szintén idén az Economist tájékoztatása szerint Budapestet választották Kelet-Európa legélhetőbb fővárosának, miközben 20 helyet lépett elő az élhető városok ranglistáján 2010 óta - mondta.
   
Tavaly Budapest nyerte el az Európai Bizottság (EB) által alapított Startup Europe díj legjobb közigazgatásnak járó kategóriáját. Hozzátette, 2019-ben brit elemzők szerint a Brexit után Nagy-Britanniából elköltözni kívánó startupok között a legjobb európai nagyvárosnak Budapest számít, és egy szintén idei felmérés szerint a magyar főváros egyike a világ 100 leginnovatívabb városának - sorolta. Tarlós István hangsúlyozta, hogy Budapest teljesítménye az ország erősen centralizált jellege miatt magasan kitűnik, országon belüli súlya a magas népességkoncentrációval, a hozzá automatikusan párosuló minőségi humánerőforrással és a fejlődő műszaki és gazdasági infrastruktúra jelenlétével, illetve ezekből következően a magas hozzáadott értékű ágazatok fejlődésével magyarázható. Az Eurostat legfrissebb regionális, területei adatai szerint az agglomerációban, Budapesten és közvetlen környezetében mintegy 3 millió ember él - mondta, hozzátéve, hogy a közigazgatási határon belüli lakosságszám ismeretei szerint körülbelül 1 millió 780 ezret tesz ki. Magyarország népességének 18 százalékát adja Budapest lakossága és ez termeli meg az országos GDP 37 százalékát - mondta.
   
Kitért arra is, hogy Budapesten az egy főre jutó GDP 2017-ben az uniós átlag 141 százaléka volt, ezért a vállalkozások fejlesztésénél nem bővelkedik uniós forrásokban. A rendezvényen a BKIK díjakat adott át a budapestiekért kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak. A Főváros Gazdaságáért Nagydíjban Tarlós István főpolgármester részesült, a Főváros Gazdaságáért díjat Szatmáry Kristóf, országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség volt miniszteri biztosa, és Szabó András, a Resonator Vagyonkezelő Kft. cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője kapták. A BKIK Életműdíjat Simó Gabriella, a Stella Zrt. elnök-vezérigazgatója vette át.
 

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
MTI Hírfelhasználó