Európában egyedülálló rekreációs és kulturális tér lesz a Városligetben
Ahogy haladunk előre a Liget projekt megvalósításában, látni fogják az emberek, hogy amit ígértünk, azt teljesítettük: a Városliget gazdagodik, a zöldfelülete is bővül, az itt lévő régi épületek megújulnak, az újak pedig harmonikusan illeszkednek a környezetbe, így a megújult Liget mindenkinek többet és jobbat fog nyújtani, mint eddig, állítja Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, aki újabb öt évig vezeti a Szépművészeti Múzeumot.
2019. október 9. 11:37

Igazgatása óta, 2004-től kezdődően merőben új múzeumi szemlélet honosodott meg itthon a korábbihoz képest, amely országosan is meghatározó lett a múzeumpolitikában. Miért voltunk oly nagyon lemaradva a nyugati gondolkodástól?

A magyar múzeumok szemlélete pont fordítva alakult a rendszerváltozás után, mint ahogy az az összes többi kulturális ágazat esetében történt. A cenzúra megszűntével gyakorlatilag a kultúra valamennyi szegmense új virágzásba kezdett, a hazai múzeumi világban azonban ez elmaradt, sőt míg az 1980-as években évi 20 millió, a kilencvenes években évente már csak 10 millió látogató járt múzeumainkban. Ebben a tízmilliós csökkenésben az is benne volt, hogy óriási léptékben szélesedett a kulturális és szabadidős kínálat, egy a szocializmus idején nem tapasztalt verseny kezdődött az emberek figyelméért, idejéért, hogy hol és mire költik el a pénzüket. Ebben a új, piaci versenyben a kulturális intézmények is ringbe szálltak – egymással is versenyezve – a látogatókért. Ebben a versenyben a múzeumok a kilencvenes években igencsak lemaradtak, mert nagy többségük nem vagy csak részlegesen tudott megfelelni a szabadságból fakadó kihívásoknak. Tőlünk nyugatabbra már a hetvenes évektől egyre általánosabbá vált , hogy a múzeumok a korábbi akadémikus, kicsit poros, nemegyszer fennhéjázó intézményi attitűdjüket megváltoztatva, elkezdtek egyre inkább az emberek nyelvén beszélni, magukévá téve azt a hozzáállást, hogy a múzeum mindenkié, s nemcsak egy szűk, hozzáértő rétegé. Nálunk nagy késéssel kezdődött el ez a folyamat, de ma már szerencsére elmondhatjuk, hogy egyre jobban látogatóbarát intézményekké váltak, válnak a magyar múzeumok. A Szépművészeti Múzeum másfél évtizeddel ezelőtt ebben a folyamatban valóban úttörő szerepet vállalt.

Hogyan alakult a Szépművészeti Múzeum újbóli megnyitása óta a látogatók száma?

Közel egy éve, tavaly október végén nyílt meg újra a Szépművészeti Múzeum, történetének legnagyobb, legátfogóbb rekonstrukciója után.. Sokan most kimondottan a felújított terekért térnek be hozzánk, kiváltképp a korábban több mint hetven évig nem látogatható Román Csarnokra kíváncsiak. Az újranyitás óta túl vagyunk egy nagyon sikeres Leonardo (Leonardo da Vinci és a budapesti lovas) és Michelangelo (A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet) tárlaton, most október végén pedig megnyílik a Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora című kiállításunk, szóval visszatértünk a régi kerékvágásba, amely azt jelenti, hogy minden évben legalább két, nemzetközileg is jelentős nagykiállítást rendezünk a múzeumban. A rekonstrukcióval párhuzamosan az állandó tárlatainkat is megújítottuk, így a Régi Képtár éppen úgy vonzza a vendégeket, mint az egyiptomi, vagy az antik gyűjtemény. A Michelangelo kiállításunk 100 ezer feletti látogatószámot ért el és reményeink szerint a Rubens kiállítás is legalább ennyi látogatót fogad majd.. Az újranyitás óta eltelt majd egy év alatt így közel félmillióan voltak a múzeumban.

Milyen koncepció mentén vásárol kortársaktól a Magyar Nemzeti Galéria?

Noha a kortárs képzőművészet bemutatása és gyűjtése az országos múzeumok közül elsősorban Ludwig Múzeum feladata, kiállítóhelyként pedig a Műcsarnok a legfontosabb intézmény, lehetőségeink szerint mi magunk is folyamatosan igyekszünk kortárs művekkel is gyarapítani a gyűjteményt. S míg a korábbi időszakokban a Magyar Nemzeti Galéria sokáig egyáltalán rendezett kortárs képzőművészeti tárlatokat, addig az elmúlt években elkezdtünk bemutatni immár klasszikussá érett, kiemelkedő hazai és kortárs életműveket, s ezt a sorozatot a jövőben is folytatni fogjuk.

A pár hete átadott Komáromi Csillagerőd egy sokkal korábbi múzeumi szemléletet tükröz: nevezetesen amikor az európai képzőművészet nagyjait másolatokon keresztül prezentálták. Hogy lehet ma ezt vonzóvá tenni manapság?

A szobormásolatok élethű, „egy az egyben” másolatai a világhírű eredeti alkotásoknak. Ezeket a műveket a múzeum megnyitásának időszakában, az 1900-as évek elején , az európai trendeknek megfelelően rendelte meg az intézmény, de a második világháború után a szobormásolatok „kimentek a divatból”, raktárba kerültek és fokozatosan romlott az állapotuk. Jövő tavasszal, több mint száz évvel a másolatok állandó kiállításon való bemutatkozása után újra a látogatók elé kerülnek ezek a speciális műtárgyak, egyfajta „kulturális tanösvényként” átfogva a világ szobrászatának történetét az antikvitástól a reneszánszig, elsősorban művészetoktatási, közművelődési céllal. Így kettős értékmentés történt Komáromban, a Liget projektnek köszönhetően helyreállítottuk a rendkívül leromlott állapotú Csillagerőd épületét, ahol új otthonra lelnek az enyészettől megmenekített gipszszobrok.

Baán László: Egyre inkább látogatóbarát intézményekké válnak a magyar múzeumok Fotó: Teknős Miklós

Az átadások évébe értünk a Liget Projekt mentén. Mikor bukkan ki a föld alól a Néprajzi Múzeum, amelynek mélyépítési munkái már tartanak?

Daruk tucatja áll most a Dózsa György út mentén, hiszen nemcsak a Néprajzi Múzeum, de egy 800 férőhelyes mélygarázs is épül ott. Közben a Városligetben kicsit beljebb haladva, az egykori romos Hungexpo irodaházak helyén épülő Zene Háza is előrehaladott állapotban van. Két épület fog tehát egyszerre kinőni a földből a jövő tavaszig terjedő időszakban: a Néprajzi különleges, ívelt, dombszerű képződménye és a Zene Háza egyedi struktúrája. A magyar Napur építészeti iroda által tervezett, már most kiemelkedő nemzetközi díjakat nyert, a Városliget új kapujaként funkcionáló Néprajzi Múzeum és a világ leginnovatívabb építészének is nevezett japán Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Háza Budapest kortárs építészeti arculatának emblematikus, meghatározó elemei lesznek.

Csillapodni látszik ugyan, de még mindig tart a harc a Városliget zöldfelületének megőrzéséért.

Akik ismerik a Városliget megújításának valós terveit, pontosan tudják, hogy nincs veszélyben a Liget zöldfelülete: az nem csökkenni, hanem növekedni fog. A magukat ligetvédőknek nevező, számtalan egyéni motivációjú, még egy saját szabályos szervezetet létrehozni is képtelen, maroknyi csoport nem a Liget projekt valósága, hanem a saját maguk által arról kreált fantomok ellen folytat elkeseredett küzdelmet, amit néhányan – megítélésem szerint rövidlátó – politikai számításból karoltak fel. S ahogy az elkészült részprojektek átadásával egyre inkább világossá vált, hogy a valóság köszönőviszonyban sincs a militáns kritikusok által beharangozott Liget „pusztítással”, úgy fogyott el mögülük az a csekély támogatás is, amivel eddig bírtak. A tény az, hogy a Városliget területének egyharmada ma le van betonozva: ebből óriási felületeket törünk fel és adunk vissza a park zöldjének, az eddigi 60-ról 65 százalékra növelve a zöldfelület arányát a Ligetben. A teljes körű parkrekonstrukció révén pedig nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is jelentősen növekedni fog a városligeti zöldfelületeknek

Karácsony Gergely kampányában arról is szólt, hogy leállíttatja a Liget Projektet. Jogilag megteheti ezt?

Egy kampány sok mindenről szól, de leginkább arról, hogy kampány van. Most hétvégén majd kiderül, hogy a budapestiek kit emelnek a főpolgármesteri székbe és milyen többségű fővárosi közgyűlést választanak meg. Az eredmény nyilván sok mindenre kihatással lesz, de a vonatkozó törvény szerint a Liget projekt helyzete nem választásfüggő. Városliget kezelése a magyar állam hatásköre, a fővárosnak pedig építésszabályozási hatáskörei vannak. A Városliget építési szabályzatát a Fővárosi Közgyűlés már régóta elfogadta és ennek alapján a Liget Projekt érvényes építési engedélyekkel rendelkezik, amit a hatályos szabályozásnak megfelelően kaptunk meg. Nem kell attól tartani, hogy valamilyen szűkkeblű és rövidlátó politikai számítgatás miatt veszélybe kerülhet az elmúlt száz év legnagyobb és legnagyszerűbb hazai kulturális fejlesztése.

Manemcsak Magyarország, de az egész nyugati világ legnagyobb kulturális fejlesztése a Liget Projekt. Mikor térülhet meg ez a befektetés?

Általában nem szoktuk számon kérni egy kulturális fejlesztésen annak pénzügyi megtérülését, hiszen közmegegyezés szerint a társadalom számára nem feltétlenül anyagi formában jelenik meg egy-egy kulturális beruházás pozitív hatása. E tekintetben is különleges a Liget projekt: a saját történelmi hagyományai alapján, de 21. századi módon megújított Városliget elkészülte után, 2023-tól egy olyan új kulturális vonzerőt fog jelenteni az ország számára, amely az általa generált turisztikai többletbevételek révén nemzetgazdasági szinten várhatóan 15 éven belül megtéríti a ráfordított állami forrásokat. Ilyen összetettségű és minőségű városi kulturális-rekreációs tér nem lesz még egy Európában, amely leginkább a Liget leggyakoribb használóit, azaz minket, magyarokat fog szolgálni.

magyarnemzet.hu
  • Soros legyőzte Budapestet
    Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
MTI Hírfelhasználó