Fontos részleteket mondott a királynő a brexitről
A brit kormány szabadkereskedelmi kapcsolatrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után, és törvényt alkot az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak biztosításáról. Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kormányának új programját II. Erzsébet királynő ismertette hétfőn a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában.
2019. október 14. 16:28

A 93 esztendős uralkodó által felolvasott, 26 pontból álló törvényalkotási és cselekvési programnak nem a brexit, hanem elsősorban a bűnüldözés hatékonyságának javítása, az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztése és a környezetvédelem állt a középpontjában. A tervezet ismertetése azonban a brexithez kötődő pontokkal kezdődött, és első mondata szerint a kormánynak mindig is elsődleges fontosságú célkitűzése volt az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból a brexit október 31-i határnapján. London azonban a brexit után is olyan kapcsolatrendszerre törekszik az EU-val, amelynek alapja a szabadkereskedelem és a baráti együttműködés.

A tervezet szerint a majdani új brit bevándorlási törvény véget vet az EU-n belüli szabad mozgást előíró alapelv nagy-britanniai alkalmazásának. A brit kormány azonban változatlanul elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok, "akik oly sok mindennel járultak hozzá" az ország életéhez, a Brexit után is megőrizhessék tartózkodási jogosultságaikat. Az uralkodó által felolvasott program szerint az új törvénytervezet külön intézkedéseket tartalmaz e kötelezettségvállalás jogszabályi megerősítésére.

A brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért - vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. A tárca legfrissebb, múlt szerdán ismertetett statisztikája szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő 3,2 millió állampolgára közül szeptember végéig 1,86 millióan tették meg. A minisztérium közölte, hogy saját belső - a statisztikában egyelőre nem szereplő - nyilvántartása szerint a letelepedett státusért folyamodók száma azóta elérte a kétmilliót. A szeptember 30-i állapotot mutató lista élén a lengyelek állnak 347 300 folyamodvánnyal. A magyarok közül 53 600-an kértek tartós letelepedési engedélyt a múlt hónap végéig.

A királynő által hétfőn felolvasott kormányprogramban szereplő október 31-i brexitdátum tarthatóságát sokan kétségbe vonják.

Újabb halasztás jöhet

Hilary Benn, az alsóház brexitügyi bizottságának elnöke a programismertetés után a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy "szinte elkerülhetetlennek" tűnik számára a kilépés újbóli halasztása. A legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot képviselő Benn szerint a csütörtökön kezdődő EU-csúcson kialakulhatnak egy új brexitmegállapodás körvonalai, de valószínűleg a tényleges megállapodáshoz szükséges jogi megszövegezés nélkül. Hilary Benn volt a kezdeményezője annak szeptemberben elfogadott - a kormányzó Konzervatív Párt számos, a tory frakcióból azóta kizárt képviselője által is megszavazott - törvénynek, amelynek alapján ha október 19-ig, vagyis szombatig a brit törvényhozás nem járul hozzá egy új brexitmegállapodáshoz és a megállapodás nélküli brexithez sem, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal. Johnson az utóbbi hetekben többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó, és a brit EU-tagság október 31-én mindenképpen megszűnik, akár megállapodással, akár anélkül.

Folyamatosan hangoztatja ugyanakkor azt az álláspontját is, hogy a kormány tartja magát a megállapodás nélküli brexitet tiltó törvényhez. A brit miniszterelnök eddig nem részletezte, hogy ezt a nyilvánvaló ellentmondást miképp oldaná fel. A brit kormány e hónap elején terjesztette be brexitmegállapodási javaslatát az EU-nak, az előző miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is elvetett kilépési megállapodás alternatívájaként.

A javaslatról az EU részéről az elmúlt napokban óvatosan derűlátó nyilatkozatok hangzottak el, ám Michel Barnier, az Európai Bizottság brexit-főtárgyalója a hétvégén úgy tájékoztatta bennmaradó 27 tagország EU-nagyköveteit, hogy főleg a vámjogi kérdésekben továbbra is "széles a szakadék" a felek álláspontjai között.

MTI
Címkék:
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • A populista, akit Brüsszel szeret
    Brüsszel irtózik a populizmustól. A demokratákat sorra címkézi a populista jelzővel. De az infantilis populizmust, amelyet Brüsszel bábjai gyakorolnak, kedveli.
MTI Hírfelhasználó