A kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája
A kérdés az, miként lehet megelőzni a válságot ott, ahol erre még van lehetőség, és hogyan lehet alkalmazkodni ott, ahol a vízválság már beköszöntött – hangsúlyozta az államfő.
2019. október 15. 12:52

A szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája, ez valójában „az emberiség drámája, a mi felelőtlenségünk logikus következménye” – mondta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó megnyitóján, kedden Budapesten.

Az államfő kiemelte: a mostani budapesti találkozón azért gyűltek össze, mert szeretnék megelőzni az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyeztető, az energiatermelést ellehetetlenítő, a városok fejlődését akadályozó, a gazdaság kiszámítható működését lehetetlenné tévő, az embereknek súlyos egészségügyi gondokat okozó vízválságot.

Hangsúlyozta: a tények egyszerre riasztóak és cselekvésre kényszerítőek. Hiszen már most is legalább 4 milliárd ember érzékeli a víz hiányát az év legalább egy hónapjában világszerte – közölte.

A köztársasági elnök felidézte: a legutóbbi szeptemberi csúcsértekezletre készített ENSZ-jelentés arra figyelmeztet, hogy 2030-ra a vízhiány miatt 700 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására. Az idén tavasszal készített Globális vízügyi fejlődési jelentésben pedig az áll, hogy a víz iránti igény a mai szinthez képest legalább további 20-30 százalékkal fog nőni 2050-ig – tette hozzá. Kiemelte: a kérdés tehát az, miként lehet megelőzni a válságot ott, ahol erre még van lehetőség, és hogyan lehet alkalmazkodni ott, ahol a vízválság már beköszöntött.

Áder János arról is beszélt, hogy Magyarországon az egy főre jutó éves vízmennyiség ugyan 11-szeresen múlja felül a vízszegénységi küszöböt, mégis az ország területének csaknem 10 százalékát fenyegeti az elsivatagosodás. Ezért a következő 15 évben a veszélyeztetett területeken több vízgazdálkodást javító beruházásra lesz szükség, mint a megelőző 30-50 évben. Úgy fogalmazott, a vízmegtartás, a csapadékvíz- és szennyvízhasznosítás, az öntözésfejlesztés időigényes és „sok adóforint kell hozzá”.

Az államfő szerint a klímaváltozás hatására az időjárás egyre szélsőségesebb lesz. Országaink jelentős részében már olyan változásokat mutat a csapadékjárás, amire az évtizedek vagy évszázadok alatt kiépített infrastruktúra nincs felkészítve – mutatott rá. Elmondta: Magyarországon is évről-évre a korábbi rekordokat megdöntő árvizek vonulnak le a folyókon.

Kifejtette: az elmúlt 200 évben ugyan 4200 kilométer védművet építettünk, de az extrém árvizek ellen ezek már nem nyújtanak elégséges védelmet. Második legnagyobb folyónkon, a Tiszán 11 szükségtározót kell építenünk, ennek segítségével egy méterrel tudjuk csökkenteni az árvizek szintjét – közölte.

Áder János köztársasági elnök, az esemény fővédnöke nyitóbeszédet mond a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 háromnapos konferencián Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Mint mondta, csak a korábban megépített töltések és ezek a tározók együttesen tudják megvédeni a folyó mentén élő csaknem másfél millió embert. „Sokba kerül, de sokkal nagyobb lenne a kár, amit így megelőzünk” – fogalmazott.

A köztársasági elnök kitért rá: a világ népessége olyan gyorsan növekszik, hogy a következő 30 évben nagyobb lesz a lélekszám gyarapodása, mint az ember megjelenésétől az első világháború kitöréséig terjedő sok tízezer év alatt összesen. Súlyos gondot jelent, hogy ott, ahol a leggyorsabban nő a népesség, a szennyvizek 80-90 százaléka tisztítatlanul jut vissza a természetbe, és ilyen mértékű szennyezéssel a természet már nem tud megbirkózni. „Sok helyütt nem az a legfőbb veszély, hogy elfogy a víz, hanem hogy használhatatlanná, ihatatlanná válik” – mondta. Hangsúlyozta: miközben „elszennyezzük vizeinket, rontjuk életesélyeinket, ellehetetlenítjük a korszerű mezőgazdasági és ipari termelést, elherdáljuk gyermekeink jövőjét”.

Áder János közölte: a magyarországi szennyvizeknek csak 20 százalékát tisztítottuk meg korábban, de ma már ez az arány 90 százalékos. „Az elköltött milliárdok megtérülnek, hiszen a lakosság ellátása, a korszerű mezőgazdasági művelés vagy a modern ipar tiszta víz nélkül elképzelhetetlen” – mutatott rá.

Azt mondta, most már ott tartunk, hogy „Magyarországot folyóink tisztább állapotban hagyják el, mint ahogy hozzánk érkeznek”. Hangoztatta: a vízválság megelőzéséhez vagy az alkalmazkodáshoz szükség lesz a 21. század technológiáira. A konferenciával párhuzamosan ezért egy olyan bemutatót is szerveztek, ahol a víz drámáira találni néhány magyar innovatív megoldást.

Az államfő közölte: a találkozó résztvevői azért jöttek Budapestre, hogy közös választ keressenek a vízválság kérdéseire, így arra, hogy milyen tudományos kutatásokat kell támogatni ahhoz, hogy elkerüljék a vízválságot, hogyan lehet a vízgazdálkodás jó példáit másutt is meghonosítani, milyen technológiaváltásra van szükség a víziparban, továbbá mindehhez milyen pénzügyi háttér biztosítható.

A háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozó kiemelt témája a globális vízválság megelőzése, ezen belül is a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz okozta problémák megoldása. A rendezvényre 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek, a több mint 30 miniszteri szintű küldöttség mellett nemzetközi szervezetek és multilaterális finanszírozási intézmények vezetői, valamint vízügyi szakértők tanácskoznak.

Áder János kezdeményezésére, az ENSZ szervezeteivel és a Víz Világtanáccsal együttműködve a kormány 2013 októberében rendezte meg először a Budapesti Víz Világtalálkozót.

Áder János: A vízválság mára valósággá vált

Mindaz, amiről hat éve, az első Budapesti Víz Világtalálkozón fenyegető jövőképként beszéltek, mára valósággá vált, a világ sok régiójában vízválsággal kell szembesülni – mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten.

Az államfő a Budapesti Víz Világtalálkozó alkalmából tartott közös sajtótájékoztatót Gadzsendra Szingh Sekavat indiai vízgazdálkodási miniszterrel.

Áder János hangsúlyozta: a legnagyobb dilemma, amelyet az országoknak meg kell oldaniuk, hogy miként tudnak egyre kevesebb termőföldön egyre több embert ellátni: ennek kulcskérdése a megfelelő mennyiségű és minőségű víz.

Az indiai vízgazdálkodási miniszter kiemelte: egyre aggasztóbb a helyzet, ezért mindenkinek össze kell fogni, a kormányoknak, a tudósoknak, az üzleti világnak és a civileknek, hogy megpróbálják leküzdeni ezt a komoly fenyegetést, a vízválságot.

MTI
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • Gyorsan le kell győzni a gender-ideológiát
    Orbán Viktor „éles eszű, vicces, briliáns és teljesen magabiztos”, egyáltalán nem olyan, ahogy a nyugati média ábrázolja – írja az American Conservative című lapban Rod Dreher amerikai újságíró, a budapesti Danube Institute vendége, aki külföldi újságírók és kutatók kis csoportjának tagjaként csütörtökön részt vett egy beszélgetésen a magyar kormányfővel. Hozzáteszi: Orbán két órát töltött velük, és még a legkeményebb kérdésekre is tartalmasan válaszolt.
  • Dokumentumfilm Batthyány-Strattmann László életéről
    Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök, az esemény másik fővédnöke arról beszélt, hogy "ezekben a nehéz időkben" külön köszönetet érdemelnek azok, akik egy olyan embernek, mint Batthyány-Strattmann László, nemcsak az emlékét őrzik, hanem az életét és példáját is hozzáférhetővé teszik a mai társadalom számára.
  • Hazánk első szuperszonikus kutatórakétája
    Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön - közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
MTI Hírfelhasználó