Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcson
A bővítésről folytatott, éjszakába nyúló eszmecsere nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az EU azt akarja, hogy tiszteljék, neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait.
Utoljára frissítve: 2019. október 18. 19:03
2019. október 18. 11:17

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) Emmanuel Macron francia elnökkel beszélget az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján, 2019. október 18-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök (középen j) Angela Merkel német kancellárral (középen b) beszélget az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján, 2019. október 18-án. Középen Andrej Babis cseh miniszterelnök. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Von der Leyennel és a néppárttal is egyeztetett Orbán Viktor Brüsszelben

Az EU-csúcs margóján Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnökkel is találkozott – tudta meg a Magyar Nemzet. Magyarország továbbra is egyetlen biztosjelölttel rendelkezik, aki Várhelyi Olivér EU-hoz akkreditált magyar nagykövet.

A hét elején az Európai Bizottság részéről közölték, hogy valamennyi biztossal még nem rendelkező tagországtól (Magyarország, Franciaország és Románia) két új aspiránst – egy férfit, illetve egy nőt – várnak. Míg hazánk hajthatatlannak tűnik a kérdésben, Von der Leyen nagy nyomást helyezett Romániára annak érdekében, hogy az ország női jelölttel álljon elő.

Időközben az Európai Néppárt részéről pedig azt közölték: a magyar miniszterelnök Brüsszelben a Fidesz néppárti tagságát vizsgáló testülettel egyeztetett. A magyar kormánypárt március óta felfüggesztett néppárti tagsággal működik. Orbán Viktor legutóbb júniusban találkozott a vizsgálóbizottság tagjaival – Herman van Rompuyjel, Hans-Gert Pötteringgel, illetve Wolfgang Schüssellel.

Judi Tamara (Brüsszel), Magyar Nemzet

 

Tusk a bővítés mellett

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Tájékoztatása szerint a bővítés kérdéséről már a 2020 májusában tervezett zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt döntés születhet.
    
A két érintett ország nem hibás azért, hogy a tárgyalások megkezdéséről nem volt egyetértés az uniós tagállamok között. A két ország készen áll, de van néhány uniós tagállam, amely sajnos még nincs kész az újabb bővítési folyamat megkezdésére - mondta.
    
"Nem kételkedem abban, hogy mind Észak-Macedónia, mind Albánia egy napon tagja lesz az Európai Uniónak" - mondta Tusk.
    
Aláhúzta, csalódottságuk érthető, ugyanis elvégezték a feladatukat, az Európai Unió azonban nem.
    
"Azt kérem macedón és albán barátainktól, ne adják fel az uniós csatlakozásba vetett reményüket" - tette hozzá.
    
Az unió hétéves, 2021-től érvényes keretköltségvetésével összefüggésben annyit árult el, hogy a "rendkívül fontos megbeszélés" a következő hónapokban folytatódik.
    
Az október 9-én indult szíriai török offenzíváról, valamint az Egyesült Államok és Törökország között létrejött tűzszüneti megállapodásról kijelentette, az nem valódi tűzszünet, nem vehető komolyan, nem olyan, amire az EU számított - mondta. Tusk az Európai Tanács nevében ismételten felszólította Ankarát, hogy végérvényesen állítsa le a kurd erők elleni katonai támadásait.
    
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón súlyos történelmi hibának nevezte a tagállamok vezetőinek pénteki döntését arról, hogy az EU ne kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.
    
"Nagyon szomorú vagyok amiatt, hogy bizottsági elnöki megbízatásom utolsó EU-csúcsa ilyen kimenetelű vitával záródott" - mondta.
    
A bővítésről folytatott, éjszakába nyúló eszmecsere nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az EU azt akarja, hogy tiszteljék, neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait - húzta alá.
    
A közös uniós költségvetéssel összefüggésben elmondta, nincs előrelépés az elfogadni kívánt szöveget illetően, és nem számít arra sem, hogy decemberig döntés születhet róla.
    
Szavai szerint az EU-tagállamok csak régi, jól ismert álláspontjukat ismételték, új elemek nem kerültek elő. Az EU kötelessége gyors döntést hozni a kérdésben, ellenkező esetben akár kétéves késedelmet is szenvedhet az uniós programok finanszírozása - tette hozzá Juncker.
    
Emmanuel Macron francia államfő "őrültségnek" nevezte Törökország északkelet-szíriai katonai offenzíváját. Sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a következő hetekben négyoldalú találkozót tartanak Angela Merkel német kancellár, Boris Johnson brit kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök részvételével, s addig is szoros kapcsolatban lesznek a felek egymással és Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
    
Kijelentette továbbá, hogy a Közel-Kelet stratégiai fontossággal bír Európa számára, önálló katonai képességeket kellene kiépíteni a térségben.
    
Angela Merkel német kancellár sajnálatosnak nevezte, hogy most sem sikerült megállapodni Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Sajtóértekezletén elmondta, hogy nem tartotta volna helyesnek különválasztani a két nyugat-balkáni ország előrehaladását az integrációs folyamatban.
    
Hozzátette, nem csak Franciaország ellenezte a lépést, több más ország is ezen az állásponton volt.
    
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a csúcson elfogadott zárónyilatkozat Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásairól szóló fejezetével összefüggésben hangsúlyozta, mindkét ország és polgáraik óriási erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy teljesítsék a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket.
    
Ha mások eleget tesznek az EU követelményeinek, az uniónak is kötelessége tartania magát adott szavához - tette hozzá az EP elnöke.
    
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök arról számolt be, hogy az EU kompenzációs intézkedéseken dolgozik az amerikai kereskedelmi szankciók által sújtott szektorok gazdasági veszteségeinek mérséklése céljából.

MTI, magyarnemzet.hu
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • A populista, akit Brüsszel szeret
    Brüsszel irtózik a populizmustól. A demokratákat sorra címkézi a populista jelzővel. De az infantilis populizmust, amelyet Brüsszel bábjai gyakorolnak, kedveli.
MTI Hírfelhasználó