Boross Péter: 1956 a magyar megmaradás titka
Az 1956-os forradalom és szabadságharc a titka annak, hogy miért maradt meg a magyarság Európában - jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök kedden Budapesten, a Műegyetem előtti 56-os emlékműnél rendezett ünnepségen.
2019. október 22. 16:41

Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) épülete előtti 1956-os Műegyetemi emlékműnél 2019. október 22-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Boross Péter volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke úgy fogalmazott: "1956 a magyarázat arra, hogy milyen belső, lelki tényezők vezérlik ezt a nemzetet, amikor idegen áramlatok, vagy érdekek, vagy hatalmak akarnak eluralkodni rajta."

   
Az ünnepségen jelen lévő 56-os forradalmárokat megszólítva közölte: az idősek kötelessége, hogy "ezt a tudatot átplántálják a következő generációkba".
   
Véleménye szerint ez azért is szükséges, "mert ártó szellemek keringenek körülöttünk most is".
   
"Az egész európai civilizáció kezd olyan változásokkal terhelődni, ami nem lehet a mi sorsunk" - mondta Boross Péter.
   
Hozzátette: következő generációknak tudniuk kell, hogy az elődök parancsát teljesítik akkor, ha a haza, a nemzet szabadsága veszélybe kerül. Október 23. a magyar becsület és a magyar szabadság napja, és annak biztosítéka, hogy "a történelem bármilyen viharai közepette is ez az ország és nemzet - megcsonkítva, megbüntetve, igazságtalan ítélkezés alá vonva - de mégis létezik".
   
Boross Péter kitért arra is, hogy (a második világháború kimenetelét végérvényesen eldöntő) normandiai partraszállás évfordulójának "nyugati ünnepségén" nagyon sok olyan ország mutatta magát győztesnek, amely "egy puskalövés nélkül átadta országát", és kollaborált éveken keresztül a "kegyetlen, vérgőzös, hitleri uralommal".
     
Magyarországról szólva azt mondta: "amink van, azt magunk harcoltuk ki, azért magunk küzdöttünk meg". Úgy folytatta: ez volt 1956. október 23. és a vele kezdődő "csodás tizenegy nap". Akkor "ez a nemzet saját ösztöneire, lelki tényezőire hallgatva, spontán módon, minden konspiratív mozzanat nélkül az utcán termett, és 24 óra alatt (.) újjáteremtette önmagát" - hangoztatta.
   
Megfogalmazása szerint nehéz utólag megmagyarázni azt a lelkesedést és lángot, amit haza- és nemzetszeretet kiváltott "mindnyájunkból, akik részesei lettünk a (.) megmozdulásoknak".
   
Szavait Boross Péter azzal zárta, hogy főhajtás illeti az 1956-ot kiharcoló generációt, és mélységes, kétszeres főhajtás illeti azok emlékét, akik az életüket áldozták a szabadságharcban.

Az eseményen mások mellett 1956-os szervezetek vezetői képviselői néma főhajtással tisztelegtek a forradalmárok emléke előtt.

Egy résztvevő a forradalom jelképével, a lyukas zászlóval a kezében az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) épülete előtti 1956-os Műegyetemi emlékműnél 2019. október 22-én. MTI/Koszticsák Szilárd
   
A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 8. rész
    A budapesti Nemzeti Színház Buda vagy Pest erejéből sohasem jöhetett volna létre. Déryné, aki koronatanú ebben a kérdésben, igazat mond, amikor azt állítja, hogy a magyar színjátszást Kolozsvár teremtette meg és Kassa nevelte föl, - a magyar színi kultúrának ez a két Nándorfehérvára - írja nagyszerű tanulmányában Hevesi Sándor dramaturg, rendező és színigazgató, a magyar színház egykori megújítója. Ez alkalommal a színháztörténetet idézzük, mert ez is összefügg Trianonnal.
  • A magyar kormány válságkezelésből is jelesre vizsgázott
    Jó hír számunkra, hogy a magyar nemzeti Kormány elsők között volt, akik időben meghozták a megfelelő döntéseket, elkerülve a máshol tapasztalható tragikus forgatókönyveket, így reményeink szerint a válságból való kilábalás gyors lehet.
  • Fiatal tunéziai bűnözők indultak meg Európába
    Újra a tunéziai bűnszervezetek irányítják a migrációt, ezért fiatal, büntetett előéletű migránsok érkeznek az összeroppanás szélén lévő Olaszországba.
MTI Hírfelhasználó