Szabó Ervin és a vörösterror
Tarlós István leköszönő főpolgármesternek címzett levele, amelyben sajnálatának adott hangot, amiért a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nevének megváltoztatására nem jutott idő. Sokunk bánata ez...
2019. október 27. 11:46

Néhány gondolat papírra vetésére késztetett Németh Szilárd ország­gyűlési képviselő Tarlós István leköszönő főpolgármesternek címzett levele, amelyben sajnálatának adott hangot, amiért a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nevének megváltoztatására nem jutott idő. Sokunk bánata ez, hiszen a rendszerváltozás óta számos társadalmi csoport követelte a Tisza István ellen merényletet szervező szélsőbaloldali pártmunkás kultuszának azonnali leállítását.

A kommunista tanok magyarországi terjesztésében kulcsszerepet játszó Szabó Ervin a Kun Béla fémjelezte proletárdiktatúra szellemi megalapozásával írta be nevét a magyar kultúrtörténetbe. Ennek fényében különösen szomorú, hogy a könyvtár átnevezése nem történt meg.

Egyetértek azzal, hogy ez a lehetőség az önkormányzati választás eredményeképpen (sok más lehetőséggel egyetemben) elúszott, amit sajnos az új városvezetők azóta tett nyilatkozatai is alátámasztanak. Elegendő csak arra gondolnunk, hogy a most megválasztott főpolgármester első munkanapja nem telhetett el anélkül, hogy ne sikerült volna lenáciznia Wass Albert írót.

Kép: welovebudapest.com

Éppen ezért nem is annyira meglepő, hogy Németh Szilárd teljességgel méltányolható véleménye olyan reakciót váltott ki a baloldalon, ami az ötvenes éveket idézi. A Demokratikus Koalíció például El a kezekkel Szabó Ervintől! című, Wass Albertet gyalázó és alig burkolt magyargyűlölettel átitatott közleményé­ben egyértelművé tette, nem fogják tűrni, hogy „a pacalos-pálinkás-pántlikás »kultúra« urai megpróbálják kitörölni Szabó Ervin nevét és emlékét a magyar kultúrtörténetből”. Pacalos-pálinkás-pántlikás kultúra – ízlelgessük csak e sokatmondó jelzős szerkezetet, mert jól kifejezi a haladó erők viszonyulását a magyar kultúrához.

Úgy tűnik, ez a valódi arcuk, amit sikerült újra felfedniük az önkormányzati választás után.

Németh Szilárd ugyanakkor azt is írja levelében, hogy ami késik, az nem múlik. E megállapítás vitán felül áll, és éppen ez a tulajdonképpeni indoka annak, amiért továbbra is időszerű a Szabó Ervin-ügy megnyugtató rendezése. A Magyar Patrióták Közössége évek óta küzd a kommunista diktatúra mai napig életben lévő önkényuralmi közterület- és intézményneveinek megváltoztatásáért.

Az áttörést épp az önkormányzati választások utánra reméltük, a választói akarat azonban ebből a szempontból több helyen is keresztülhúzta számításainkat, hiszen országszerte nem egy helyen léptek hivatalba olyan városvezetők, akik a bolsevik diktatúra áldozatainak fájdalmát semmibe véve ellenállnak e morális és törvényi kötelezettségüknek.

A jelenlegi hatalmi erőviszonyok közepette nyilvánvaló, hogy a Szabó Ervin Könyvtár átnevezésére a főváros részéről nem lesz fogadókészség. Mégsem törődhetünk bele abba, hogy Magyarország egyik legnagyobb kulturális intézménye újabb öt évig viselje a vörösterror nagy hívének, az első proletárdiktatúra szellemi megalapozójának nevét.

Kép: welovebudapest.com

A megoldás a jogalkotás terén keresendő. Szabó Ervin ugyanis elvileg 2013 óta nem lehetne sem közterület, sem közintézmény névadója. Akkor lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely kimondta: „Közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.” A törvénybe azonban bekerült, hogy kétség esetén a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell beszerezni, a tudományos testület pedig ahol lehetett, kisiklatta a jogalkotói akaratot. Tulajdonképpen ez a prózai oka annak, hogy a Szabó Ervinről elnevezett közterületek és közintézmények esetében nem lehet mulasztásos törvénysértést megállapítani.

A megfejtés tehát magától értetődik: törvénymódosításra van szükség, hogy ne az Akadémia állásfoglalása mondja ki a végső szót egy-egy önkényuralmi szereplő megítélésekor. A Magyar Patrióták Közössége idén áprilisban letett a kormány asztalára egy javaslatcsomagot, amiben ez a felvetés is szerepel.

A fővárosi könyvtárhálózatot a Tanácsköztársaság egyik első intézkedéseként nevezték el Szabó Ervinről. Bízom benne, hogy a közeljövőben sikerül megszerezni a megfelelő támogatást ahhoz, hogy ne késsen tovább az önkényuralmi elnevezéseket tilalmazó jogszabályok korrekciója. Nem tűrhetjük ugyanis, hogy a vörösterror névadási politikája érvényesüljön, és a közpénzből fenntartott fővárosi könyvtár egy tömeggyilkos eszme hírhedt uszítójának nevét viselje!

Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közössége elnöke

magyarnemzet.hu
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • Nemzeti stadiont kap a magyar labdarúgó válogatott
    Már csak két nap van hátra az újjászületett Puskás Ferenc Stadion megnyitásáig. Pénteken a Magyarország-Uruguay meccsel avatják fel az új, többfunkciós Puskás Arénát. Csaknem 68 ezer ember szurkol majd a nyitómérkőzésen, ahol egyúttal a 2018-ban visszavonult Gera Zoltánt is elbúcsúztatják, a Real Madrid pedig sztárvendégeket küld az ünnepélyes megnyitóra.
  • Karácsony mérlege: öt ígéretből nulla
    Karácsony Gergely egy hónapja, a választás előtti napon öt olyan vállalást tett, amelyet ígérete szerint hivatalba lépése első napján teljesíteni fog. A Fővárosi Közgyűlés november 5-i alakuló ülésén az öt intézkedésből egyet sem sikerült maradéktalanul végrehajtani, megvalósítani.
  • Gajda Péternek buknia kell
    Gajda Péter újraválasztott kispesti szocialista polgármesternek buknia kell, mert ennek az embernek a pozícióban tartása súlyosan veszélyezteti a közmorált és a közvagyont.
MTI Hírfelhasználó