A klímahisztéria tombol, csak alig tompítható
A Galilei-per óta tudjuk, mekkora tragédia a tudomány számára, ha ideológiai-politikai kérdést csinálnak belőle. Már pedig most éppen ez történik. A „klímaveszedelem” a politikai pártok csatározásának furkós botja lett.
2019. október 29. 09:28

Nyilvánosságra hozták 702 tudós és szakember EURÓPAI ÉGHAJLAT-NYILATKOZATÁT, amelyet az ENSZ-nek küldtek meg. Héjjas István professzornak tett föl kérdéseket a Gondola.

- Professzor úr, Antonio Guterresnek a tudósok azt írták, hogy a jelenlegi klímapolitika értelmetlen, és súlyosan aláássa a gazdasági rendszert. Jó lehet-e valamilyen rejtett szerveződésnek, ha a világgazdaság összeomlik?

- Nem vagyok sem közgazdász, sem politikus, de azt hiszem, nem lehet cél a teljes világgazdasági rendszer összeomlása. Az viszont cél lehet, hogy az egész világ gazdaságát egyetlen központból lehessen irányítani, ezért előnyös lehet összeomlasztani a gazdasági rendszer azon részét, amelyet olyan országok képviselnek, akik továbbra is meg szeretnék megőrizni a szuverenitásukat, ahelyett, hogy alávessék magukat egy „szuper-liberális” világkormánynak. Ebben az esetben a hatalom gyakorlásának és kiterjesztésének ősi módszerét lehet alkalmazni. Egyrészt félelmet kell kelteni az emberekben egy közeledő borzalmas veszély kilátásba helyezésével, másrészt rögtön rájuk is kell pirítani, hogy emberek, mind ezért ti vagytok a hibásak, ti vagytok a bűnösök.

- A 702 tudós úgy látja, a klímapolitika hibás modelleken nyugszik. Kik fogadhattak föl tudósokat – arra, hogy hamis modelleket barkácsoljanak?

- A kérdés nagyon összetett. Az utóbbi néhány százezer évben lezajlott melegedési és lehűlési időszakokban ugyanis valóban kimutatható korrelációs kapcsolat az éghajlat melegedése és a levegő széndioxid tartalmának növekedése között. Ennek alapján egyes tudósok jogosan feltételeztek oksági kapcsolatot. Az adatok elemzése alapján azonban kiderült, hogy a hőmérséklet emelkedése általában megelőzte, nem pedig követte a széndioxid szint növekedését, ezért a klímahívők összetévesztik (vagy szándékosan összemossák) az okot a következménnyel. Tágabb földtörténeti léptékben azonban már ilyen kapcsolat nem mutatható ki. 440 millió évvel ezelőtt például jégkorszak volt, miközben a levegő széndioxid tartalma körülbelül 0,4 % volt, ami tízszer akkora, mint most.

- A globális fölmelegedés nem fokozta a természeti katasztrófákat. De voltak ilyenek. És lesznek is. Hogyan enyhíthetjük ezeket a kivédhetetlen katasztrófákat a jövőben?

- Természeti katasztrófák mindig voltak és lesznek, ezeket az ember, bármilyen hatalmasnak érzi magát, általában nem tudja kivédeni. A természeti katasztrófák azonban nem váltak gyakoribbá. A régmúlt időkben például a földrengések legnagyobb része lakatlan területeken következett be, sok olyan helyen, ahol ma már milliós lakosságú nagyvárosok vannak. Tudomásul kell venni, hogy az emberiség létszáma az utóbbi egy-két évezred folyamán hatalmas mértékben megnövekedett, a bolygó „zsúfoltabb” lett, ezért egyre több ember kerülhet kapcsolatba ilyen katasztrófával, és – a média jóvoltából – a távol élő emberek is azonnal értesülhetnek ilyen eseményekről.

- A tudósok úgy sejtik, nincs okunk a pánikra és ijesztgetésre. A homályban megbúvó szervezői kör mit nyer azzal, hogy a társadalmak egy részét pánikba, ijedelembe taszítja?

- A Galilei-per óta tudjuk, mekkora tragédia a tudomány számára, ha ideológiai-politikai kérdést csinálnak belőle. Már pedig most éppen ez történik. A „klímaveszedelem” a politikai pártok csatározásának furkós botja lett. A legnagyobb hasznot a baloldali, neoliberális és zöld pártok tudják realizálni, azt hangoztatva, hogy a gonosz „klímaszkeptikusok” tönkre akarják tenni a bolygó élővilágát. Egy nyugat-európai országban például egy parlamenti képviselő asszony egyszer azt javasolta, hogy a klímatagadást ugyan olyan bűncselekménynek kellene tekinteni, mint a holokauszt tagadást, és börtönnel kellene büntetni. Sajnos találunk a „hivatalos” klímaideológia lelkes hívei között jóhiszemű konzervatív nemzeti érzésű politikusokat, sőt még tudósokat is, akik még ma sem látják, hogy mi rejlik mindezek mögött. Észre kell azonban azt is venni, hogy nem pusztán politikai-hatalmi érdekekről van szó, hiszen a „klímavédelem” ma már nagyon jó üzlet. Az ehhez kapcsolódó „zöld energia” iparág profitja vetekszik a gyógyszeriparéval, ráadásul kockázatmentesen, hiszen a profitot az adófizetők finanszírozzák a „pozitív diszkrimináció” elvét követő hatalmas állami támogatásokon keresztül. Ez azonban azt is jelenti, hogy a modern államok egyre inkább feladják a jelszóként ismételgetett „majd a piac mindent megold” neoliberális elvet.

- Állítólag a több CO2 a légkörben kíméli a Földet és a természetet. Van-e egyáltalán teendője az emberiségnek a CO2 körül?

- A CO2 állítólag környezetszennyező, sőt mérgező anyag. Nos, ha ez igaz, sürgősen be kellene tiltani a széndioxiddal dúsított italokat, mint például a sör, a pezsgő, a szódavíz, és a coca-cola. Valamikor az iskolában azt tanultuk, hogy az ember oxigénben dús levegőt lélegez be, és széndioxidban dús levegőt lélegez ki. A növények viszont éppen fordítva lélegeznek, kivonják a levegőből a széndioxidot, kibocsátják az oxigént, a hátramaradó szénből pedig, víz és egyéb anyagok hozzáadásával, felhasználva a napsugárzás energiáját, szénhidrátokat és más szerves vegyületeket, emberek és állatok táplálására alkalmas élelmiszereket állítanak elő. Ha sikerülne az atmoszférát tökéletesen „dekarbonizálni”, kivonva belőle a széndioxidot, minden élet elpusztulna a Földön. Az ember által kilégzett levegő széndioxid tartalma körülbelül 4%, ami 100-szor nagyobb, mint a beszívott levegő széndioxid tartalma. És mégis, ezzel az állítólag mérgező gázkeverékkel szájon át történő lélegeztetéssel életre lehet kelteni egy baleseti sérültet. A széndioxidot gyógyászati célra is alkalmazzák, példa rá a széndioxidos gyógy-termálfürdők kedvező terápiás tapasztalata. Örüljünk neki, ha több széndioxid lesz a levegőben, javulhatnak a mezőgazdasági terméshozamok, kevesebb ember fog éhezni a Földön.

- A 702 tudós leírja: a politikának figyelembe kell vennie a tudományos és gazdasági realitásokat. Mekkora az esély arra, hogy a valódi tudomány kiszabadítsa a politikát a valószínűleg korrupcióval kialakított gondolkodási béklyóból?

- Erre sajnos nincs sok esély. A kérdés akkor fog megoldódni, ha lesznek olyan nagyhatalmi érdekek, amelyek számára előnyös lehet az éghajlat melegedése, és a magasabb CO2 szint. És már vannak is ilyen jelek. Az északi sarkvidéken a jégtakaró olvadása miatt egyre inkább hajózhatóvá válik Oroszország és Kanada északi partvidéke, ez harmadára rövidítheti a hajózási útvonalak hosszát a távol-keleti és nyugat-európai térség között. Hatalmas lehet ennek a katonai jelentősége is. Az is kiderült, hogy az olvadás hatására a sarkkörön túl hatalmas mennyiségű kőolaj, földgáz, nemesfém, színesfém, és ritka földfém készleteket lehet majd kibányászni. Ennek legnagyobb nyertese Oroszország lehet. Nem csekély a jelentősége az amerikai palagáz kitermelésnek is, amelyben az érdekek már ma is ütköznek a „hivatalos” klímaideológiával. Valamikor az 50-es, 60-as években még a klímatudósok közeledő jégkorszakot jósoltak, számos tudós javasolta a széndioxid kibocsátás növelését. Jöhet még olyan idő, amikor ez lesz az irányadó követelmény. Ámde ez ugyanolyan tudománytalan lesz, mint a mostani klímahisztéria. Bele kell törődni, hogy egyes szakterületeken a „tudományos igazságokat” egyre inkább a politikusok fogják eldönteni, ebben az egyre „szabadabb és liberálisabb” világban.

- A civil kurázsival megáldott tudósok javaslatot tettek egy találkozóra az éghajlat-változást másképpen megítélő felek között 2020 első időszakában. A klímarealisták reális esélyt látnak-e arra, hogy a korrupcióval megfizetett és zsarolhatóvá tett áltudósokat valódi tudósokkal egy asztalhoz ültessenek?

- Magyarországon is történt több kezdeményezés nyilvános tudományos TV vitára, azonban egyetlen TV csatorna sem volt hajlandó még csak tárgyalni sem ilyesmiről. Jellemző, hogy amikor a Reális Zöldek Klub elnöke – több sikertelen kapcsolat felvételi kísérlet után – térti vevényes ajánlott levélben tett ilyen javaslatot egy konzervatív nemzeti szellemiségű TV csatorna szerkesztőségének, a levelét olvasatlanul és felbontatlanul küldték vissza a feladóhoz. Az agymosás a politikai jobboldalon is változatlan intenzitással folytatódik.

gondola
  • Gulyás: második gazdaságvédelmi akciótervet kíván a kormány elfogadni
    Várhatóan öt százalék körül alakul a magyar gazdaság idei növekedése - mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
  • A hősök nem halhatnak meg
    Meghalt az Öregisten, és mi öltük meg – állapítja meg Nietzsche a 19. század végén. Lassan meghalnak a hőseink is, és mi hagyjuk lemészárolni őket, ha engedünk a liberálfasizmus végtelen terjeszkedésének, ha tétlenül nézzük a szabadosság antikultúrájának hegemóniáját az ifjúság körében. Pesszimista kultúrdiagnózis a nyugati létforma jövőjéről.
  • Reneszánszát éli a gyógynövénytermesztés Magyarországon
    A gyógynövények gyűjtésének, termesztésének és feldolgozásának több évszázados hagyományai vannak hazánkban. Az egészségtudatos életmód elterjedésével a gyógynövénykészítmények reneszánszukat élik.
MTI Hírfelhasználó