Surján: Hiteles politikusokra van szükség!
A KDNP 75. évfordulója alkalmából tartott emlékülésen a párt tiszteletbeli elnöke jövőképet vázolt.
2019. november 1. 08:29

Egy hetvenöt éves születésnapon érdemes nemcsak a mögöttünk lévő, hanem az előttünk álló hetvenöt évre is gondolnunk, bár nem akarok úgy járni, mint az egyszeri káplán, aki aranymisés plébánosának egy újabb ötven esztendőt kívánt. „Nono” – mondta a plébános, „maga csak ne korlátozza a Gondviselést!”

Ezért elsőként egy visszapillantás, mégpedig 1989 áprilisára. Akkor jött a hír, hogy a Demokrata Néppárt három volt országgyűlési képviselője — Ugrin József, dr. Matheovics Ferenc és dr. Keresztes Sándor — elhatározták: fiatal erők bevonásával szervezőbizottságot alakítanak, és megkezdik a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezését. Miért nem a Barankovics-féle néven? A KDNP volt az eredeti, mondták. Nem is volt akkor erről vita. Később pártelnökként nagyon éreztem a felelősséget, hiszen a névhasználat miatt, ami hibát elkövetünk, rávetül magára a kereszténységre. Hiába magyarázzuk, hogy a kereszténydemokrácia egy szó, politikai termék, nem vallás. 

Ma újraéledt a vita: jogosan használjuk-e a keresztény jelzőt? A kérdés a rendszeresen bérmálkozóktól indult, ők próbáltak meg önérdekből éket verni a vallásos emberek és a kormányzó pártok közé. A migráció kezelése kapcsán például számonkérték a keresztény erkölcsöt, a szeretet parancsát politikusainkon. Eltorzított pápai nyilatkozatokkal bombáztak, s ez mélyen hívő keresztényeket is megzavart.

Azt kell tehát tennünk, amit az elmúlt 75 évben többször: különböztessük meg a politikai kereszténységet a keresztény politikától. A politikai kereszténység voltaképp bűn: keresztény jelszavakkal leöntött álságos politika, amit mélységesen elutasítunk. Ma, amikor a tényleges keresztények száma a társadalomnak csak egy töredéke, a politikai kereszténység értelmetlen, rövid távon is eredménytelen próbálkozás volna. Mi a keresztény politika? A kérdés felidézi a harmincas évek vitáját a katolikus irodalomról. „Ki a katolikus író?” - kérdezték Sík Sándortól. „Ki a katolikus suszter?” - kérdezett vissza, és felelt is: „aki jó cipőt csinál.”

Akkor lehet valaki jó katolikus - vagy terjesszük ki: jó keresztyén - politikus, ha jó, amit csinál. Ma annyira kifordult önmagából a nyugati világ, hogy egyetlen kiút látszik: visszatenni a keresztény értékeket oda, ahonnan a felvilágosodás kiűzte ‒ a mindennapi életünkbe, ideértve a közéletünket is. A vasárnapi kereszténység jámbor szokás, de nem Isten-ember kapcsolat. Legyünk büszkék, hogy a keresztény szó benne van pártunk nevében, legyünk büszkék, hogy az Isten szó ott van az alkotmányban, de éljünk és viselkedjünk is ennek megfelelően!

Egy másik emlék. Aznap, amikor a Fidesz eldöntötte, hogy kilép a Liberális Internacionáléból, és felvételét kéri az Európai Néppártba, este felhívtam Varga László bátyánkat, tudakolva, hogy mit szól a fejleményhez. „Amikor hazaértem, kibontottam a legjobb vörös boromat, és kétszeres adagot ittam meg az este.” Így köszöntött ránk a XXI. század. A Fidesz néppártosodása örvendetes, de új kihívást jelent. Soha nem volt lehetőség nyílt arra, hogy a kereszténydemokrata elgondolások ne csak a választási ígéretekben sorolódjanak, hanem meg is valósuljanak. Család- és gyermektámogatások, munkanélküliség kezelése, adósság rendezés, hit- és erkölcstan oktatás ‒ csak példaképp egy-két nagy falat a sorból.

A kihívás abban van, hogy az összehangolt parlamenti munka, a közös és egységes kormányzás mellett a társadalom nem érzékeli a KDNP önálló létét. Sokan hajszolnának bele minket egy marakodós, rossz házasságba a Fidesszel. Politikai ellenfeleinknek aranyat érne. Ennek nem ugrunk be, azonban többre van szükség. A KDNP legyen jelen a társadalomban, erősödő terepmunkával, helyi közösségek kialakításával. Olyan időszakban köszöntött ránk ez a 75. születésnap, amikor merészség a következő 75, de akár csak a következő 25 évre előre tekinteni. Mi ennek az oka? Van elméleti bázisunk, az egyház társadalmi tanítása, ami nemcsak létezik, hanem fejlődik is. Van tehát iránytű, és van feladat. Meggyengült viszont a társadalom fogadókészsége a keresztény gondolkodásra. Az élet tisztelete helyett a halál kultúrája terjed, nem töltöm az időt az önmagából kifordult világ botrányainak sorolásával.

A problémákkal a hagyományos kereszténydemokrácia úgy, ahogy azt a hajdan példamutató nagy nyugati pártok annakidején tették, ma nem tud megküzdeni. Addig követték a korszellemet, amíg először arculatukat vesztették, mára a szavazóikat. Európa és az egész ún. fejlett világ vagy észhez tér, vagy elpusztul. Robert Schuman óta tudjuk ezt, de európai testvérpártjaink jó része nem veszi figyelembe. A KDNP, ha be akarja tölteni hivatását, meg kell őrizze a szoros értelemben vett kereszténydemokrata voltát, és nyíltan vállalnia kell értékeit.

Ha a párt új nemzedéke hiteles emberekből áll, akkor lesz újabb hetvenöt év, aminek a reményében gratulálok mostani születésnapunkhoz. A párt volt elnökeként köszönettel tartozom a közösen eltöltött, olykor nehéz időkért. Jó mulatság, férfimunka volt. De a neheze még hátravan. Prohászkával mondom: „meglesz, gyerünk!”

Köszönöm a figyelmet!

Surján László

A szerző a Kereszténydemokrata Néppárt tiszteletbeli elnöke, az Európai Parlament korábbi alelnöke

gondola.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Ismét kiderült: a Momentum nemzetáruló!
    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke közleményben reagált az ellenzéki párt újabb nemzetárulására.
  • A migránskvóta fenyegetése fennmaradt
    Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagját, az ugyanis arra kényszerítheti Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek adott pénteki interjújában.
  • Rétvári: a köznevelés a természetvédelmet szolgálja
    Fontos, hogy a köznevelés a tanórákon kívül is a természetvédelmet szolgálja - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pénteken, a Pest megyei Zebegény településfásítási programjának megnyitóján.
MTI Hírfelhasználó