Programok az ÉVOSZ-tól a kormánynak
Az építőipari cégek fele számolt be arról, hogy árbevételük az első félévben az előző év azonos időszakához képest emelkedett, és bizakodóan tekintenek a második félévre is, csupán harmaduk számít arra, hogy az csökkenni fog.
2019. november 5. 09:23

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérést végzett 400 cég megkérdezésével, a 2019. év eddig eltelt, illetve hátralévő időszakáról, milyen változásokat okoztak a piaci körülmények mindennapjaikban. A felmérésben résztvevő cégek fele számolt be arról, hogy árbevételük az első félévben az előző év azonos időszakához képest emelkedett, és bizakodóan tekintenek a második félévre is, csupán harmaduk számít arra, hogy az csökkenni fog. Koji László elnöknek tett föl kérdéseket a Gondola.

- Elnök úr, a vállalkozások árbevétel-arányos jövedelmezősége is javulást mutat az elmúlt időszakhoz képest, melynek értéke a legtöbb válaszadónál 5-7% között mozog. Ebben a szakmában ez mennyire megfelelő, milyen kockázatai lennének, ha a 10 százalékot szeretnék a cégek megközelíteni?

- Az építőiparban az árbevétel arányos jövedelmezőség a 3-20 % között szóródik. A felmérés 5-7%-kos értéke egy középérték. Vállalkozói oldalról szélesen értelmezhető a kockázata a jövedelmezőség javulásának. A jövedelmezőséget közgazdaságilag úgy értelmezzük, hogy adott árbevételt milyen költség szinten tudok elérni. A költségeket kellene csökkentenem pl. a jövedelmezőség javulásához. Az élőmunka költségét nem tudom, mert elmegy a dolgozó máshová dolgozni. A beruházásokra szükségem van, mert teljesen leépül a műszaki teljesítő képességem.

- A válaszadók szerződésállománya a korábbi időszakhoz képest nőtt, a cégek közel egyharmadának várakozásai szerint az év hátralévő részében megkötött új szerződések száma tovább fog növekedni. Ez a stabilitás hogyan változhat a világgazdasági növekedés várt lassulása miatt?

- A hatékonyságot kell javítani. Ez akkor következne be, ha az egy főre vetíthető hozzáadott érték növekedne. Persze vannak dolgozók, akik nem hajlandók a magasabb teljesítményre és ezeket a foglalkoztatottakat nehéz lecserélni, mert szakemberhiány van. A magasabb eredmény változatlan teljesítés mellett nehezen érhető el, mert a piac magasabb árat ugyanazért a teljesítményért már nem fogad el.

 

Illusztráció - hellovidek.hu

- A cégek gördülékeny üzletvitelét a 2019. évben leginkább továbbra is a szakemberhiány, a meglévő kapacitás korszerűtlensége, valamint az adminisztrációs terhek, a gazdasági szabályozás gyors változása és nehéz nyomon követése akadályozza. Hogyan tudjuk Ausztriából, Bajorországból visszacsábítani a munkaerőt?

- Csak a cégek 1/3-ánál növekszik a szerződés állomány, a többi csak várakozás. Jelenleg 10%-kal kisebb a rendelésállomány összességében, mint a 2018. év hasonló időszakában volt. Minden jel arra mutat, hogy a rendelésállomány az év hátralévő részében tovább csökkenhet. A választási ciklusok együtt járnak a beruházási ciklusokkal, ahol a ciklus elején kisebb a rendelési hajlandóság (Brüsszel és a hazai önkormányzatok is el vannak foglalva saját maguk megszervezésével), a lakosság és az ingatlanfejlesztők kivárnak, hogy hogyan véglegesítődik a szabályozási környezet, az elemzők pedig a gazdaság lassulásával riogatnak, ami kisebb építési-beruházási hajlandósággal jár együtt.

- A partnerek, vevők késedelmes fizetése is akadályt jelent a cégek mindennapi ügyvitelében – likviditási problémákat okozva. A válaszadók kintlévősége viszonylag magas, árbevételük közel 20%-a határidőn túli követelés. Ennek a gondnak az enyhítéséhez hogyan járulhat hozzá a jogállam?

- A vállalkozások kintlévőségei az egy évvel korábbihoz képest lényegesen magasabbak, és növekedett a ki nem fizetett rész aránya. A jogállamiság működése lassú, 2-3 év is kell egy-egy ítélethez. Minden szerződésbe kötelezővé kellene tenni egy „ kötelező mediációs” eljárást, mielőtt bírósághoz mehet bárki (békéltetés, fogyasztóvédelem, TSZSZ, stb.)

- A beruházások csökkenésének elkerüléséhez elengedhetetlen az országos építési-beruházási programok megvalósítása, illetve a kormányzat építési kereslet-kínálat kiegyenlítő szerepe. Az állam mellett mit tehet a piac?

- Az állam mellet az építésgazdaság vállalkozói szereplőinek ki kell dolgozni azokat a termékeket, amelyekre fel tudjuk hívni a potenciális vevő, befektető, megrendelő figyelmét. Például kész házak, lakópark-fejlesztési programok, hosszú távú építéssel együtt járó programok. Ilyet az ÉVOSZ körülbelül 12 – 15 darabot le tett a kormányzat asztalára is.

- Az új építésű lakóingatlanok 27%-os forgalmi adója oly mértékben megdrágítja a négyzetméterárakat, hogy azok értékesítése kétségessé válik. Az építőipar mennyire lát bele abba, hogy ezek a lakások magyar családoknak készülnek-e, vagy idegen stratégiai érdekeket szolgálnak?

- A 2018. évben a Budapesten átadott lakások 65%-át befektetők vették meg, és nem olyan emberek, akik életvitel szerűen szeretnének bennük lakni.

gondola
  • Reneszánszát éli a gyógynövénytermesztés Magyarországon
    A gyógynövények gyűjtésének, termesztésének és feldolgozásának több évszázados hagyományai vannak hazánkban. Az egészségtudatos életmód elterjedésével a gyógynövénykészítmények reneszánszukat élik.
  • Helyrehozzák hét évtized rombolását a budai Várban
    A kormány kinyilvánított célja, hogy a minisztériumok elsősorban állami tulajdonú ingatlanokban, a Parlamenthez és a Várhoz közel működjenek. Ennek nyomán költözött a miniszterelnök és hivatala a Sándor-palota mellé, s a Várban kap helyet a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium is. A kormányzati épületek megújításával, racionalizálásával párhuzamosan zajlik a budai Vár műemléki rekonstrukciója is.
  • Cseh Katalin alaposan túllőtt a célon
    Az elmúlt egy-két év fejleményei azt mutatják, hogy a Magyarország érdekeivel szemben megengedhetőnek vélt politikai eszközök is változnak.
MTI Hírfelhasználó