Prágában a Kohézió Barátai csoport kormányfői
A Kohézió Barátai csoport kormányfői találkozója Prágában került sorra.
Utoljára frissítve: 2019. november 5. 16:06
2019. november 5. 10:57

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő (j-b) a Kohézió Barátai csoport kormányfői találkozóját megelőző V4-es egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Prágában 2019. november 5-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Az Európai Unió kohéziós politikája folytatásának fontosságára hívja fel a figyelmet az a közös nyilatkozat, amelyet keddi prágai csúcstalálkozóján fogadott el 17 keleti és déli uniós tagállam képviselője.

Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte a csúcstalálkozón.
   
A kohéziós politika "az EU kulcsfontosságú eszköze, amely jelentősen és láthatóan hozzájárul a régiók és a tagállamok fejlettségének reális kiegyenlítéséhez" - olvasható a dokumentumban. A csúcstalálkozó résztvevői ezért úgy vélik, hogy kohéziós kiadások finanszírozását a 2021-2027-es időszakban is "meg kell tartani a 2014-2020-as időszak kiadásainak megfelelő szinten".
   
A nyilatkozat aláírói szerint a 2021-2027-es költségvetési időszakban nem szabad csökkenteni a Kohéziós Alapba szánt összeget, mert az veszélyeztetheti az Európai Unió belső piacának stabilitását. A Kohéziós Alapból fizetett támogatások elsődleges célja az EU nyugati és keleti tagállamai életszínvonalának fokozatos kiegyenlítése.
   
Az Európai Bizottság javaslata szerint az erre a célra fordított összegek 2021-2027-ben az előző költségvetési időszakhoz viszonyítva a GDP 1,11 százalékáról 1 százalékra csökkennének. A kiadáscsökkenés legfőbb oka Nagy-Britannia tervezett kilépése az Unióból, valamint az új uniós prioritások finanszírozásának szükségessége.
   
A prágai tanácskozás résztvevőinek az a véleménye, hogy egyensúlt kell kialakítani a hagyományos politikák, tehát a kohézió és a mezőgazdaság támogatása, valamint az új kihívások, például a biztonság és a határvédelem, között.
   
A Kohézió barátai csoport alapvető fontosságúnak tartja, hogy megszerzett költségvetési eszközöket az egyes tagállamok "saját belső országos és regionális prioritásai szerint használhassák fel".
   
Az eszközök nagysága és felhasználásuk feltételei a Kohézió barátai csoport tagjai számára "kulcsfontosságúak" az EU jövőbeni költségvetési időszakáról folytatott tárgyalásokon - áll a közös nyilatkozatban. A prágai fórumon résztvevő uniós tagállamok leszögezik, hogy a tárgyalásokon igyekezni fognak "igazságos és kompromisszumos" megoldást találni a fennálló problémákra.
   
"Nem értünk egyet a kohéziós támogatások csökkentésével. Meggyőződésünk, hogy a jövőbeni uniós költségvetésben több olyan tétel is van, ahol lehet spórolni, s ahol kevésbé hiányozna a pénz, mint a kohéziós politikában" - mondta Andrej Babis cseh kormányfő a találkozó utáni sajtótájékoztatón újságíróknak.

Babis-nyilatkozat
   
"A kohéziós támogatások lényegében beruházási pénzek, új utakra, iskolákra és más infrastruktúrára. Nyilvánvaló, hogy mi tudjuk a legjobban, hol kell befektetni. Ezért követelünk nagyobb beleszólást a koháziós pénzek felhasználásáról szóló döntésekbe" - fejtette ki Andrej Babis.
   
Az EU 2021-2027-es időszakának költségvetéséről várhatóan a jövő évben születik végleges döntés.
   
A prágai tanácskozáson Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia képviselői, valamint Günther Oettinger európai uniós biztos vett részt.
 

Mi igazságot akarunk

Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi "igazságot akarunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Prágában.

A kormányfő részt vesz a Kohézió barátai csúcstalálkozón, amelynek elején a visegrádi országok (V4 - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei egyeztetettek.

Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Andrej Babis cseh és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (j-b) a Kohézió Barátai csoport kormányfői találkozóját megelőző V4-es egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Prágában 2019. november 5-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
   
A V4-es megbeszélést követően Orbán Viktor kiemelte: az a tervezet, amelyet ma Európa-szerte vitatnak, a most távozó bizottság javaslata, és annak minden hibáját magán hordozza.
   
A miniszterelnök szerint ahhoz, hogy a költségvetés igazságos legyen, négy dolognak kell változnia: a rebate-ek (visszatérítések) rendszerét meg kell szüntetni, mert ha újraszámolják a rebate-eket is figyelembe véve, hogy melyik tagállam, mennyit fizet be a saját nemzeti össztermékéhez képest, teljesen igazságtalan képet kapunk.
   
Azt is figyelembe kell venni, hogy amit a közép-európaiak forrásként kapnak, annak nagy része visszamegy a nyugati tagállamokhoz, és ennek meg kell jelennie az előterjesztésben - közölte.
   
Orbán Viktor elmondta: az is igazságtalan, hogy a kohéziós forrásokat csökkenteni akarják úgy, hogy "minél szegényebb valaki, annál több pénzt vesznek el tőle, és minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet".
   
Úgy vélte, az is szükséges, hogy növeljék a rugalmasságot, a bizottsági javaslat "az ellenkező irányba halad", és ez a költségvetés egyre rugalmatlanabb lesz.
   
Hangsúlyozta: "ennek ellenére is optimisták vagyunk", mert a V4-ek nagy szerencséjére két volt pénzügyminiszter is van a visegrádi miniszterelnökök között.
   
Kérdésre válaszolva közölte: a kutatás-fejlesztés támogatásáról szóló Horizont program az egyik legigazságtalanabb, mert a forrásainak 95 százaléka a régi tagállamokhoz jut, és csak 5 százaléka kerül az újakhoz. "Itt valami nemzeti elemet be kell vezetni" - mondta.
   
Hasonló a helyzet a klímasemlegesség tekintetében is: kiszámolták, ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg ugyanennek a célnak az elérésére Hollandiában 0,5 százalékot - magyarázta.
   
Közölte: nyilvánvaló, hogy az általános gazdasági fejlettségi szint meghatározó abban, hogy milyen terhet jelent a karbonselmeges gazdaság elérése. Magyarország készen áll arra, hogy 2050-re karbonsemleges gazdasága legyen, de "szeretnénk látni ennek a finanszírozási forrását igazságos alapon a költségvetésben" - tette hozzá.
   
Orbán Viktor kijelentette: akármelyik pontján nyúlnak a költségvetéshez, "az a baj vele, hogy nem igazságos". "Mi egy fair és korrekt költségvetést szeretnénk" - fogalmazott.
   
Az EU bővítéséről a miniszterelnök elmondta: "mindannyian csalódottak vagyunk", hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal - Szerbiával és Montenegróval -, amelyekkel már megkezdték az egyeztetéseket, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést, és "a bővítés gondolata ne enyésszen el".
   
A Kohézió barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat és rendezze a vitákat.
   
A csoport tagjai először 2012-ben üléseztek Bukarestben.
   
A szervezők tájékoztatása szerint Prágába várják Bulgária, Észtország, Horvátország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia vezetőit, továbbá Ciprus, Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország, Spanyolország és Görögország képviselőit, valamint Günther Oettinger uniós biztost.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) a Kohézió Barátai csoport kormányfői találkozója előtt tartott V4-es egyeztetésen Prágában 2019. november 5-én. Balról Mateusz Morawiecki lengyel, háttal Peter Pellegrini szlovák kormányfő. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

Babis: elfogadhatatlan a kohéziós támogatások csökkentése

Elfogadhatatlan az Európai Bizottság javaslata, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben csökkentsék a Kohéziós Alapba szánt összegeket - jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök kedden Prágában a V4-ek kormányfőinek munkatalálkozója után tartott közös sajtóértekezleten.

A négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - miniszterelnökei a Kohézió barátai nevű, 17 európai uniós tagállamot tömörítő informális csoport prágai tanácskozása előtt tartottak munkaértekezletet.
   
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a következő költségvetési időszakban az eddigi 1,11 százalékról 1 százalékra csökkenjenek a kohéziós kiadások.
   
A cseh kormányfő rámutatott: a kohéziós politika célja, hogy a jövőben fokozatosan kiegyenlítődjenek az EU nyugati és keleti tagállamai életszínvonala közötti különbségek. "A csökkentés elfogadhatatlan. Ugyanakkor prioritásként kell kezelni, hogy a támogatási pénzeket értelmesen költhessük el. Lehetőséget kell kapnunk arra, hogy a beruházásokról önállóan, nemzeti szinten dönthessünk" - szögezte le Andrej Babis.
   
Peter Pellegrini szlovák kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a kohéziós politikában nem szabad a valóságtól elszakadt döntéseket hozni. "A valóság az, hogy az EU régi és új tagjai között továbbra is nagy fejlődésbeli különbségek vannak, ezeket csak a támogatások folytatásával lehet eltüntetni, ezért harcolni fogunk a kohéziós pénzek csökkentése ellen" - jelentette ki Pellegrini.
   
Lengyelország sem ért egyet az Európai Bizottság javaslatával, hogy csökkentsék a kohéziós politikára szánt összegeket - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A V4-es kormányfők nyilatkozataikban kiálltak az Európai Unió további bővítése mellett. Egybehangzóan azt állították, hogy az Európai Tanács döntése a csatlakozási tárgyalások elhalasztásáról a nyugat-balkáni államokkal hiba volt.
   
"A bővítés tulajdonképpen egy beruházás, nemcsak gazdasági, hanem biztonsági is. Ne feledjük, hogy ezek az országok fontos szerepet játszottak a korábbi migrációs hullám megállításában" - mutatott rá Pellegrini.
   
"Komoly aggodalmaim vannak azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó országok állampolgárainak lesz-e még kedvük megvalósítani azokat a nehéz reformokat, amelyeket a csatlakozás előtt az EU megkövetel, vagy pedig a jövőjüket végül is az Oroszországgal, Törökországgal, Kínával vagy az arab államokkal való együttműködésben fogják látni" - fejtette ki a szlovák kormányfő.
   
Andrej Babis közlése szerint a visegrádi kormányfők tárgyaltak a karbonsemlegességgel összefüggő problémákról, valamint az új Európai Bizottsággal való együttműködésről is.
   
"Brüsszellel folytatott együttműködésünkön van még mit javítani. Egyenrangúságra törekszünk" - mondta a lengyel miniszterelnök.
   
A négy visegrádi kormányfő munkaértekezlete után a prágai várban megkezdődött a Kohézió barátai csoport csúcstalálkozója. Az Európai Unió 17 keleti és déli országát tömörítő csoport várhatóan közös nyilatkozatot fogad el a következő uniós költségvetésről.
 

MTI
  • Reneszánszát éli a gyógynövénytermesztés Magyarországon
    A gyógynövények gyűjtésének, termesztésének és feldolgozásának több évszázados hagyományai vannak hazánkban. Az egészségtudatos életmód elterjedésével a gyógynövénykészítmények reneszánszukat élik.
  • Helyrehozzák hét évtized rombolását a budai Várban
    A kormány kinyilvánított célja, hogy a minisztériumok elsősorban állami tulajdonú ingatlanokban, a Parlamenthez és a Várhoz közel működjenek. Ennek nyomán költözött a miniszterelnök és hivatala a Sándor-palota mellé, s a Várban kap helyet a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium is. A kormányzati épületek megújításával, racionalizálásával párhuzamosan zajlik a budai Vár műemléki rekonstrukciója is.
  • Cseh Katalin alaposan túllőtt a célon
    Az elmúlt egy-két év fejleményei azt mutatják, hogy a Magyarország érdekeivel szemben megengedhetőnek vélt politikai eszközök is változnak.
MTI Hírfelhasználó