Magyar költészet Kolozsváron - László Noémi
Aki itt magyar iskolába jár, az biztosan nem megy el tudatlanul az itt élt művészek jelentős megvalósításai mellett – a kolozsváriak most is büszkék városuk kincseire, és továbbadják a vonatkozó tudást.
2019. november 5. 17:29

Petőfi Irodalmi Múzeum kreatív írásról szóló budapesti rendezvényén vett részt a közelmúltban László Noémi költő, a kolozsvári Helikon folyóirat vers- és műfordításrovatának vezetője. Őt kérdezte a Gondola.

- Szerkesztő asszony, a kreatív írás egyik művelője már Nobel-díjat is kapott – Kauzo Ishiguro –, azt jelenti-e ez, hogy ez az írásgyakorlat távlatosan is jelentős lesz az irodalomban, vagy inkább egyfajta pszichés öngyógyítás eszközeként szolgál?

- Ez, azt hiszem, minden esetben az író egyéniségének, tehetségének függvénye. Van, aki a Kreatív írás tanfolyamtól eljut a Nobel díjig, és van, aki nem jut el. De ha Nobelt nem is hoz, önvizsgálatot, egyféle belső rendet és letisztulást mindenképpen hoz az, ha kreatív írással komolyan foglalkozik valaki. Persze a tény, hogy a kreatív írás felől indult szerzőnek ítéltek már Nobel-díjat, nyilván eleve jelzi, hogy ez immár az íróvá válás bevált útjainak egyike.

- Sereg című versében írta: „barangolásaidból ez marad: / a gondolatod-alkotta anyag, / amely szavakban nem talál teret…” A vers megírása óta eltelt bő két évtizedben miképpen bővült a szavak alkotta tér?

- Hogy a szavak mennyire fedik, fedhetik le azt, ami van, amit érzünk, amit elképzelünk, az komoly filozófiai kérdés, amit ép ésszel én biztosan nem tudok megválaszolni. De a költőnek feladata, hogy ezt az ép ésszel fölfoghatatlan területet kutassa és a megfoghatatlan dolgokat szóban megjelenítse. Az igazi költő azért büszke magára, mert amivel foglalkozik, az a józanész felől vizsgálódva lehetetlenség. Az éltet bennünket, amiért egyesek lenéznek vagy kinevetnek. Az eltelt két évtizedben talán azt sikerült elérnem, hogy már kevesebben nevetnek rajtam azért, mert versírással töltöm az időt.

László Noémi - Dimény-Haszmann Árpád felvétele

- Fedezd föl saját kultúrád – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Kolozsvár magyar fiataljainak mi segít abban, hogy fölfedezzék a Mátyás király, Dávid Ferenc, Bocskai István, Bolyai János, Székely Bertalan, Szervátiusz Jenő, vagy éppen a Helikon volt
főszerkesztője, Bánffy Miklós alkotta kultúrát?

- A felsorolt alkotások nyilván Kolozsváron helyben elérhetők, és aki itt magyar iskolába jár, az biztosan nem megy el tudatlanul az itt élt művészek jelentős megvalósításai mellett – a kolozsváriak most is büszkék városuk kincseire, és továbbadják a vonatkozó tudást. De nyilván egyféle kíváncsiság is szükséges, mert az unatkozó, az érdektelen ember számára nem tárulnak föl a kincsek. Adj egy lelkes fölfedezőt, és megmutatom neki Kolozsvárt… és ez legkönnyebben augusztus derekán, a Kolozsvári magyar napok idején megvalósítható
 

gondola
  • Reneszánszát éli a gyógynövénytermesztés Magyarországon
    A gyógynövények gyűjtésének, termesztésének és feldolgozásának több évszázados hagyományai vannak hazánkban. Az egészségtudatos életmód elterjedésével a gyógynövénykészítmények reneszánszukat élik.
  • Helyrehozzák hét évtized rombolását a budai Várban
    A kormány kinyilvánított célja, hogy a minisztériumok elsősorban állami tulajdonú ingatlanokban, a Parlamenthez és a Várhoz közel működjenek. Ennek nyomán költözött a miniszterelnök és hivatala a Sándor-palota mellé, s a Várban kap helyet a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium is. A kormányzati épületek megújításával, racionalizálásával párhuzamosan zajlik a budai Vár műemléki rekonstrukciója is.
  • Cseh Katalin alaposan túllőtt a célon
    Az elmúlt egy-két év fejleményei azt mutatják, hogy a Magyarország érdekeivel szemben megengedhetőnek vélt politikai eszközök is változnak.
MTI Hírfelhasználó