II. Vádak és remények…
Fidesz: miképpen kívánja folytatni Magyarország Kormánya a települések fejlesztésének támogatását? Jobbik: mikor lesz fontosabb az idegennél a magyar fiatal? MSZP: Azt miért nem írta meg levelében, hogy idén és jövőre is a nyugdíjasok hiteleznek a kormánynak, mivel a várható inflációnál alacsonyabb mértékben emelték/emelik a nyugdíjakat? LMP: mi célt szolgál a Budapest-Belgrád vasútvonal a Triesztben vásárolt terület után? Párbeszéd: Mit ad a költségvetési javaslat a bérből élőknek és nyugdíjasoknak üres ígéreteken kívül? Jobbik: a Magnitszkij-ügy margójára! MSZP: Sok hűhó semmiért, - hiába a sok "családbarát" intézkedés, mégsem születik több gyermek!
2019. november 8. 17:12

MOTTÓ: Fölöttébb kedvelt, főszereplést kínáló műfaj az interpelláció. A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és szabad hazudni, sértegetni, vádaskodni.  

Hűen a hagyományokhoz a mentelmi jog birtokában e héten is zengzetes interpellációk színesítették az Országgyűlés életét. Időnként folyamatos volt a zaj, az elnök csengetett, újra csengetett, a siker azonban egyik oldalon sem volt kétséges: minden párt hálásan megtapsolta és győztesként ünnepelte szószólóját!

Tudósításunkra kapcsolók, az érdemi mondandókkal párhuzamosan, a ”szolidabb” zajokkal, „beszólásokkal” is ”élőben” találkozhatnak. - Kellemes tallózást!

 

"Miképpen kívánja folytatni Magyarország Kormánya a települések fejlesztésének támogatását?”

BARCZA ATTILA, (Fidesz): - Miniszter Úr! Magyarország Kormánya az első kétharmados felhatalmazást követően hozzákezdett az ország újjáépítéséhez, ami a települési önkormányzatok életében is nagy változást hozott. A baloldali vezetés kezéből kikerült települések átadás-átvételekor szembesülnie kellett a kormánynak azzal a jelentős adósságállománnyal és költségvetési hiánnyal, amit a szociálliberális kormányzás nyolc éve okozott. Ez a kormánypárti vezetés alatt, 2010-2019 között a visszájára fordult, hiszen már a Fidesz-KDNP leköszönő budapesti kerületi polgármesterei is jelentős pénzügyi többlettel, összesen mintegy 93 milliárd forinttal adták át az önkormányzatokat az utódaiknak. 2010 után a kormány ezt a tíz kerületet 46 milliárd forint adósságtól szabadította meg, ebből 42 milliárd forint olyan városrészben keletkezett, ahol korábban baloldali városvezetés volt.

- Összehasonlításképpen az érintett tíz fővárosi kerület esetében a számlákon összesen 71,2 milliárd forint, állampapírban vagy lekötött betétben pedig további 21,5 milliárd forint van. Ebből a VIII. kerület vonatkozásában 7 plusz 6 milliárd forint, míg a II. kerület számláján 6 milliárd forint maradt. Ezzel szemben az eddig Karácsony Gergely vezette Zugló számláján szeptember elején mindösszesen 50 millió forint volt.

- A Fidesz-képviselők készen állnak az együttműködésre az új vezetőkkel minden olyan ügyben, amely a városrészek érdekét szolgálja, így már a rendezés jogát elnyert férfi kézilabda-Európa-bajnokság vagy az atlétikai világbajnokság esetében egyaránt. Mindezekre tekintettel kérdezem miniszter urat: miképpen kívánja folytatni Magyarország Kormánya a települések fejlesztésének támogatását? (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

***

ORBÁN BALÁZS, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Ahogy ön is említette, kilenc éve Budapest a szakadék szélén volt, nyakig az adósságban, a vezetők pedig könyökig az úgynevezett nokiás dobozokban! Mára megszűnt ez az adósságcsapda, és a sikeres magyar gazdaságpolitika, illetőleg az abból következő gazdasági növekedés révén több mint 70 százalékkal nőtt az iparűzésiadó-bevétele a városnak. Több mint 200 milliárd forintnyi adósságtól sikerült a várost megszabadítani; befejeződött a 4-es metró építése; megújult a 2-es metró; folyamatban van a 3-as metró felújítása; meghosszabbodott villamosvonalak, járművek, közparkok, egyetemi kampuszok vannak, és még hosszan lehetne sorolni az eredményeket. Megalakult a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa is. Mi a magunk részéről úgy tervezzük, hogy ez fenn is marad, és ez lesz az egyeztetések fóruma, úgy, ahogy az az előző századelőn volt a millenniumi városfejlesztések időszakában. Természetesen, ha az új városvezetés nem akarja ezt működtetni, akkor azt is el tudjuk fogadni.

- Képviselő Úr! A kormány a maga részéről ugyanolyan feltételeket biztosít Karácsony Gergely városvezetői munkájához, mint amilyenekkel Tarlós István munkáját segítette. A kormány a mindenkori főpolgármesterrel működik együtt! Mi azt gondoljuk, hogy Budapest nem lehet csatatér. A kormány nem akar háborúzni. Mi a békés építkezés pártján állunk, úgy, ahogy az elmúlt kilenc évben is annak a pártján álltunk.

- Az elmúlt kilenc évben a Budapesten befejezett városfejlesztések 1850 milliárd forintba kerültek, és most is rengeteg beruházás van tervezés és előkészítés alatt. Ezeket mind tételesen végig lehet beszélni, hogy mi az, amit a főváros támogat, és mi az, amit nem. Budapesten a kormány nem fog olyan városfejlesztéseket megvalósítani, amiket a városvezetés nem támogat! Jó példa erre, mondjuk, a Liget-projekt, ami az évszázad legnagyobb kulturális városfejlesztése; régi épületek újultak meg, zöldterületek gyarapodtak, játszóterek épültek. Három olyan beruházás van, amelynek az építése még nem kezdődött el, a tervezési pályázati szakaszon azonban túl vagyunk. Ezek jellemzően régi épületek, amelyeket új fénybe lehetne helyezni, illetőleg olyan elhanyagolt területek, amelyeket meg lehet újítani, és további zöldfelület növelésére is sor kerülhet. E három beruházás mellett számos érv szól, hogy miért érdemes ezeket megvalósítani.

- Képviselő Úr! A fővárosban óriási igény mutatkozik minőségi játszóterekre és az ifjúsági színjátszásra is. Mi azt gondoljuk, hogy az ellenzék most bebizonyíthatja, hogy képes valóra váltani mindazt, amit a kampányban ígértek. Szeretnénk, ha a Fővárosi Közgyűlés világosan állást foglalna arról, hogy milyen fejlesztéseket kíván megvalósítani, miket nem. Arra kérjük a főpolgármestert, hogy november 15-éig döntsenek a IX. kerületbe tervezett nagy kézilabdacsarnok és az atlétikai világbajnokságra épülő stadion jövőjéről. Amennyiben a főváros új vezetése nem támogatja ezeket a fejlesztéseket, akkor mi elállunk ezektől a fejlesztésektől, és a kormány eldönti, hogy mire használja a felszabaduló forrásokat.

- Képviselő Úr! Magyarország Kormánya nem tervez lemondani Budapestről, amelyre eddig is és ezután is úgy tekint, mint a nemzet fővárosára, és mint a budapestiek otthonára! Mi azt reméljük, hogy a megválasztott ellenzéki településvezetők is így gondolkodnak. Sajnos az első három hét tapasztalata nem ezt látszik alátámasztani, ők inkább saját boldogulásukkal és nem a város fejlesztésével vannak elfoglalva! A kormány azonban, bárhogy is alakuljon az ellenzéki habarékpárt sorsa, végig a budapestiek és a város oldalán áll!  (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

***

BARCZA ATTILA: - Államtitkár Úr! Nagyon fontosnak tartom, hogy a kormány tegyen meg mindent azért, hogy elkerülhető legyen bármelyik budapesti kerületben a felelőtlen gazdálkodás. Én azt látom néhány hét után, hogy az ellenzéki polgármesterek már több esetben korábbi felelőtlen kampányígéreteiket megváltoztatva bizonyos fejlesztések folytatását szorgalmazzák, de bízom abban, ahogy ön is említette, hogy a Fővárosi Közgyűlés ebben majd tiszta helyzetet teremt. És abban is bízom, hogy nem fog megismétlődni a 2010 előtti felelőtlen gazdálkodás a fővárosban. Válaszát elfogadom! (Taps a kormánypártok soraiban.)

"Mikor lesz fontosabb az idegennél a magyar fiatal?"

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): - Tisztelt Ház! Az egymást követő Fidesz-KDNP-kormányok talán legnagyobb bűne a magyarországi lakhatási krízis, válság eltagadása és a probléma rendezetlenül hagyása, aminek eredményeképpen ma már nem igazán találni olyan nagyvárost, ahol egy átlagos méretű lakás százezer forint alatt kibérelhető lenne! A probléma gyökere továbbra is a kínálati oldal szűkössége. Sajnos egyáltalán nem épül elegendő új építésű lakás, de bérlakás még annál is kevesebb, sőt a módszerváltás óta a bérlakások állománya tulajdonképpen fogyatkozik, folyamatosan apad. Azt látjuk ugyanakkor, hogy Budapesten és a nagyobb városokban, főleg a belső kerületekben százával vásárolják olyan külföldiek a lakásokat, akik nem feltétlenül emberbaráti céllal jelennek meg ezen a piacon.Kőkemény üzleti-befektetői céllal jelennek meg, jellemzően azért, hogy a külföldiek számára tegyék lakhatóvá méregdrágán ezeket az ingatlanokat. Így tovább szűkül a hazai albérleti piac, amely az egyszeri magyar fiatal, az egyszeri magyar egyetemista számára elérhetetlen!

- Magyarország Kormánya mit tett? Bevezetett egy Airbnb-szabályozást? Megfogta a problémát és felismerte azt, hogy százával vásárolnak külföldiek a belső kerületekben kerületenként lakásokat? Nem! Magyarország Kormánya nem tett semmit! Éppen ezért, bár ellenzékből ez nem divatos műfaj, mégis vállalván, a Jobbik különadót vetne ki azon külföldi hátterű ingatlanvásárlásokra, amelyek tipikusan azt az ingatlanállományt érintik, amelyek adott esetben magyar fiatalok számára lehetnének lakhatóvá tehetők. Természetesen kedvezményeket is megjelenítünk a beadványunkban: ha valaki 30 év alatti, hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgár számára adja ki a lakását, a Jobbik álláspontja szerint ezt adómentesen kell hogy megtehesse. Ugyanakkor a külföldi vásárlók tranzakcióira egy olyasfajta különadót vetnénk ki, amelynek bevételeit pántlikázott módon a Jobbik „Mi várunk” programja keretein belül bérlakásépítésre fordítanánk, és a piaci ár feléért-harmadáért kell lakhatóvá tenni ezen új építésű bérlakásokat azon magyar fiatalok számára, akiktől elvárjuk a magyar jövendőt, elvárjuk a demográfiai fordulatot.

- Államtitkár Úr! Tudom, ez a kormány is őket próbálja kapacitálni, de ha ilyen elvárásaik vannak, ezt alá kell támasztani tettekkel, életlehetőségeket kell biztosítani a magyar fiatalok számára, hogy itt maradjanak Magyarországon! S hogy ez mennyire fontos probléma, azt az önök sajtója is elismeri. Pont a napokban volt olvasható a Magyar Nemzetben, hogy terjed a milliós négyzetméterár, már kétszer annyi közterületen van egymillió forint fölött egy új építésű lakás vagy egy régebbi négyzetméterára, mint két évvel ezelőtt. Tegyenek hát végre valamit a probléma érdemi rendezése érdekében, mert eltagadni ezt a lakhatási kataklizmát, a magyar jövendőt veszélyeztető folyamatot bűnnel ér fel! (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

***

TÁLLAI ANDRÁS, (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A kormány számára mindig is a magyar fiatal volt fontosabb és az első, és ez ezután is így lesz, és ezt, úgy gondolom, hogy a kormány a gazdaságpolitikájával, társadalompolitikájával, otthonteremtési politikájával ezt teljes mértékben alátámasztja. Van egy dolog, amiben egyetértünk, amit elmondott az interpellációjában… (Z. Kárpát Dániel: Az már egy biztos alap!)…mégpedig az, hogy a magyar családok itthon tudják vállalni gyermekeiket, és a magyar gazdaságot erősítsék adófizetőként is, - ebben egyetértünk. (Z. Kárpát Dániel: Ebből már ki tudunk indulni.) De két dologban biztosan nem értünk egyet. Az egyik az, hogy ezt a társadalompolitikai célt, amiben egyetértünk, önök adóemeléssel szeretnék elérni. Ebben egészen bizonyosan nem értünk egyet, hiszen a Fidesz-KDNP-kormány nem az új adók, az adóemelések, hanem az adócsökkentések kormánya. Aztán abban sem értünk egyet, hogy a magyar embereket bérelt lakásba helyezzük el, más tulajdonába, legyen az önkormányzati tulajdon vagy állami tulajdon, vagy a Jobbik tulajdona. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) A magyar kormány azt szeretné, hogy a magyar családok saját lakásukban éljenek lehetőségük szerint, és ehhez teremtette meg a családi otthonteremtési kedvezmény rendszerét. Megismétlem: a lényege, hogy a magyar emberek, a magyar családok saját lakást tudjanak építeni, felújítani, bővíteni, és abban éljenek! Ez a rendszer már 117 ezer családot érintett meg, és mintegy 353 milliárd forint értékben vettek igénybe a családok az államtól kedvezményt.

- Sorolhatnánk a különféle kedvezményeket, ezek közül talán még egyet említenék meg: a babaváró támogatási konstrukció keretében minden 40 év alatti, házasságban élő szabadon vehet föl hitelt, amit akár lakásvásárlásra, -felújításra is fel tud használni. Október 31-ig 35 ezer kölcsönszerződés került megkötésre. De említhetném a falusi CSOK-ot is, ahol 14 milliárd forintot vettek már igénybe, és említhetek olyan intézkedéseket is, amelyek teljes mértékben arra utalnak, hogy az emberek átmeneti lakásproblémája megoldódjon. Ilyen például az állami támogatás, amit tízezer dolgozó, munkavállaló tudott már igénybe venni. De említhetném a munkásszállók kialakítását, fenntartását, a kollégiumi férőhelyek bővítését létrehozó programot is. Ezen túladókedvezménnyel is próbálja az állam segíteni a kínálati piac növekedését, hiszen 2018. január 1-jétől megszűnt az egészségügyi hozzájárulás a magánbérlemények kínálatának növekedése céljából. De említhetem a társaságiadó-kedvezmény rendszerét is. Mi támogatásokkal, adókedvezményekkel szeretnénk mindezen társadalompolitikai célokat elérni, ellentétben önökkel! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: - Nem tudom elfogadni az államtitkár úr válaszát, mert odáig sem jutott el, hogy elolvassa azt, amit én letettem a papírra. Értem én, hogy a munkatársai előkészítettek önnek egy kormányzati dicshimnuszt és propagandát zengő papirost, de én nem is beszéltem adóemelésről! Ön olyat vizionál, ami nincs itt! Mi egy olyan új típusú adó bevezetéséről beszéltünk, ami kizárólag az idegen, külföldi ingatlanvásárlókat terheli, a kedvezmények pedig kizárólag a magyar fiatalokat juttatják kedvezőbb élethelyzetbe. Olvassa el azt, amire válaszol!

- Államtitkár Úr! Szégyen és gyalázat, hogy az ön világából több millió magyar ember kimarad! Laktanyákról beszél, munkásszállók építéséről magyar fiatalok viszonylatában. Hát mi történik a laktanyákban és a munkásszállókban? Cirill betűs feliratok vannak kinn, államtitkár úr! Nem magyar fiatalok élnek ott, az önök munkásszállóiból kijövő Mexikói munkások tüntettek múlt héten is a magyarországi munkakörülmények miatt. Szóval, a magyar fiataloknak kellene helyet találni egy bérlakásrendszeren keresztül, önök ezt nem teszik, elszabotálják a problémát! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

Az Országgyűlés az államtitkári választ 119 igen szavazattal, 31 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

"Azt miért nem írta meg levelében, hogy idén és jövőre is a nyugdíjasok hiteleznek a kormánynak, mivel a várható inflációnál alacsonyabb mértékben emelték/emelik a nyugdíjakat?"

KORÓZS LAJOS. (MSZP): - Államtitkár Úr! A múlt évben is felhívtuk a figyelmet arra az anomáliára, amely, úgy néz ki, végigkísér itt bennünket a következő években is. Nyár végén a miniszterelnök úr levelet írt a magyar nyugdíjasoknak, amelyben arról szólt, hogy tulajdonképpen itt minden rendben van, a gazdaság teljesítménye megengedi, hogy Magyarországon nyugdíjprémiumot, illetve nyugdíj-kiegészítést fizessenek, csakhogy azt elfelejtette megírni a miniszterelnök úr, hogy azt a múlt évben is tudták, hogy magasabb lesz az infláció ebben az évben, mint amit a költségvetési törvény előírt. Ugyanebben a helyzetben vagyunk most is, mint a múlt évben; ismeretes, hogy a múlt évben elfogadott költségvetési törvény szerint 2,7 százalékos nyugdíjemelésre került sor, miközben az MNB előre prognosztizálta, a KSH pedig visszaigazolta, hogy mintegy 3,4 százalékos inflációval kell számolni. Tehát mindenki tudta, hogy 0,7 százalékkal magasabb az infláció egésze, mint amilyen nyugdíjemelést a nyugdíjasok kaptak. Magyarul: a nyugdíjasok egy éven keresztül finanszíroztak a kormánynak, de nem lesz a jobb a helyzet, ahogy látom, a következő évben sem.

- Már a költségvetési törvény tárgyalásakor lehetett látni, hiszen a Magyar Nemzeti Bank a saját honlapján nyilvánosságra hozta, hogy a jövő évben is mintegy 3,4 százalékos inflációt terveznek, nagy valószínűséggel ez be is fog következni, mégis 2,8 százalékos inflációval fogadták el a költségvetést, így értelemszerűen 2,8 százalékos nyugdíjemelésre fog január 1-jén sor kerülni. Éppen ebből adódóan most azt kérdezem államtitkár úrtól, hogy miután a parlament őszi ülésszakából közel másfél hónap még hátravan, lát e lehetőséget arra, hogy módosítsuk ezt a törvényi szabályozást? Fontosságára tekintettel megismétlem: államtitkár úr, lát e lehetőséget arra, hogy a 2,8 százalékkal szemben mintegy 3,4 százalékos nyugdíjemelésre kerüljön sor január 1-jével? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

***

TÁLLAI ANDRÁS, (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az ön interpellációja mindenképpen érdekes, de szerintem hiteltelen. De az is lehet, hogy még ennél is több, mondhatnám azt is, hogy hazug! (Felzúdulás, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Tudja, miért mondom ezt? Azért mondom, mert amikor ön kormánypárti képviselő volt, és arról kellett szavaznia, hogy a nyugdíjasok nyugdíját hogyan korrigálják, megtartják-e a vásárlóértéküket, reálértéküket, akkor ön az ellen szavazott, hogy ez ne legyen. Önök nyolc évig kormányoztak, abból hét éven át nem tudták biztosítani a nyugdíjak állandóságát, a vásárlóértékének a megtartását. Konkrét példát is tudok mondani, hiszen a kormányzásuk alatt 10 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke. - Képviselő Úr! Önök szüntették meg a 13. havi nyugdíjat is, és most ideáll ezzel a politikai háttérrel, ezzel a politikai múltjával, és azt kéri számon, hogy a Fidesz-KDNP-kormány teljesíti-e azt az ígéretét, amelynek a lényege az, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét meg kell tartani, a nyugdíjasoknak ugyanúgy kell részesülniük a gazdaság jó teljesítményéből, mint a gazdaság többi szereplőjének, a munkavállalóknak és a vállalkozóknak.

- Képviselő Úr! A kormány minden évben teljesítette azt, amire önök képtelenek voltak. Akkor is teljesítette, mikor nehéz volt a gazdaságnak, 2010-11-ben, -12-ben amikor még nem volt ennyire erős a magyar gazdaság. Hogy ezt számokkal is alátámasszam: 2010 és ’19 között a nyugdíjak 34,2 százalékkal nőttek!  Az ennél alacsonyabb infláció következtében a vásárlóértékük pedig 10 százalékkal növekedett a Fidesz kilenc éve alatt, ellentétben az önök kormányzásával!

- Képviselő Úr! Szeretném önt megnyugtatni: a kormány az ígéretét, ahogy eddig, idén és jövőre is teljesíteni fogja. Az év elején betervezett fogyasztóiár-növekedés korrigálásra kerül. November hónapban két összeget kapnak a nyugdíjasok: nyugdíj-kiegészítést és nyugdíjprémiumot. Több mint 2 millió 150 ezer öregségi nyugdíjas és 400 ezer egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy is meg fogja kapni. A nyugdíjprémium a gazdaság jó teljesítményével, a nyugdíj-kiegészítés pedig az infláció korrekciójával függ össze. Az elfogadott törvény értelmében átlagosan 20 ezer forintos nyugdíjprémiumot és 11 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést kapnak a nyugdíjasok. Ezzel a kormányzati politikával az elmúlt kilenc évben a nyugdíjasoknak tett azon ígéret, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke, reálértéke megmaradjon, teljesült, és a 2020. költségvetési évben is ugyanígy, a törvény által elfogadott módon teljesülni fog, ellentétben az önök kormányzati idejével. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

KORÓZS LAJOS: - Államtitkár Úr! Mondja meg nekem, hogy ebben az interpellációban melyik tételmondat volt az, amelyik az előző 15, 20, 25, 30 évre vonatkozott. Egyetlenegy sem! Azt kérdeztem, mivel nyilvánvalóan látszik, hogy jövőre 3,4 százalékos inflációval tervezi a Nemzeti Bank az inflációs rátát, lát e lehetőséget arra, hogy a jövőre tervezett 2,8 százalékos nyugdíjemeléssel szemben legalább 3,4 százalékos nyugdíjemelés következzen be?! Igaz, ehhez módosítani kellene a költségvetési törvényt. Ennyit kérdeztem, maga pedig összevissza papolt mindenről! (Felzúdulás, közbekiáltások a kormánypárti padsorokból.)

- Államtitkár Úr! Én, a büszke szocialista, vállalom azt, hogy hét éven keresztül fizettünk 13. havi nyugdíjat, amit önök nem adtak vissza! (Zaj.   Az elnök csenget.) Az önök miniszterelnöke Egerben még 14. havi nyugdíjat is ígért a nyugdíjasoknak. Nem csak becsapta a nyugdíjasokat, hanem évente 12-13 ezer forintot vesz ki átlagban minden magyar nyugdíjas zsebéből azzal, hogy alultervezi az inflációt. Nem fogadom el a válaszát! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

***

Az Országgyűlés az államtitkári választ 119 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

"Mi célt szolgál a Budapest-Belgrád vasútvonal a Triesztben vásárolt terület után?"

 KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, (LMP): - Miniszter Úr!A Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának projektjét önök 2017-ben még azzal indokolták, hogy lehetőséget biztosít a pireuszi kikötő elérésére. Ugyanakkor ezzel ellentétes cselekvésnek látszik az, hogy nem oly rég megtudhattuk: a magyar kormány Olaszországban a trieszti kikötő területén területet vásárolt logisztikai bázis és kikötő létesítése céljából. Akkor miniszter úr azt nyilatkozta, hogy ez a bizonyos leendő trieszti kikötő minden magyarországi és hazai vállalkozás számára minden szállítási igényt kielégít majd. Ezek alapján nem érthető, hogy mi szükség van a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására? Szakemberek szerint ez a gigaprojekt minden elemmel, kiegészítő elemekkel, kamatokkal együtt megközelítheti majd az ezermilliárd forintot, úgyhogy nemcsak teljesen felesleges, a magyar nemzeti érdekek szempontjából értelmezhetetlen beruházás, de igen drága is. Tehát önmagában is, ha megnézzük, hogy konkrétan milyen elemekről van szó a vasútvonal felújítása tekintetében, akkor megmagyarázhatatlanul drágának tűnik ez a projekt.

- Konkrét kérdéseim a miniszter úrhoz: ha a Triesztben megvalósuló leendő kikötő minden szállítási igényt kielégít, akkor mi szükség van még a pireuszi kikötő elérését célzó vasúti fejlesztésre? Ha ekkora üzlet ez a bizonyos fejlesztés, akkor ezt miért a magyar adófizetőknek kell   kínai hitelből van finanszírozva megfizetni, miért nem valósítják meg a kínaiak ezt piaci alapon? Ezermilliárd forint közpénzt fognak mindennel együtt rákölteni erre a projektre, hol vannak ennek a megtérülési garanciái? Hol van írásba foglalva, hogy ez a beruházás majd a magyar emberek számára megtérülhet?

- Tudható és látható az a folyamat, hogy a kínaiak milyen módon építik ki a saját háttérbázisaikat és milyen fejlesztéseket hajtanak végre a trieszti kikötőben is éppen most, és egyre inkább úgy tűnik, hogy legalábbis Közép-Európa felé a kínaiak sokkal inkább a trieszti kikötőt tekintik majd egy dokkolási bázisnak az egyébként a már kezelésükben lévő pireuszi kikötő helyett. Mi a garanciája, hogy egyáltalán a kínaiak akarnak majd ezen a vasútvonalon szállítani? És még egy ilyen érdekesség, politikai érdekesség talán: ugye, az önökkel szövetséges Északi Liga és a Trieszt-Monfalcone kikötői hatóság vezetője is nagyon világosan lenyilatkozta, hogy látva a terveket, látva, hogy Trieszt egyre fontosabb bázissá válik, teljesen értelmetlen lesz ez a bizonyos balkáni szállítási útvonal! Miniszter úr, akkor ezek szerint már politikai szövetségeseiknek sem hisznek e projekt kapcsán? (Taps az LMP soraiból.)

***

SZIJJÁRTÓ PÉTER, (külgazdasági és külügyminiszter): - Frakcióvezető Úr! Valóban fontos kérdésről beszélünk, tekintettel arra, hogy Magyarország kicsi, de rendkívül nyitott gazdasággal rendelkező ország, így aztán a gazdasági teljesítményünket alapvetően határozzák meg a külső dimenziók. Így amikor külkereskedelemről és külgazdaságról beszélünk, akkor arról is beszélnünk kell, hogy nemcsak a világpolitika, hanem a világgazdaság is elképesztő átalakulásokon megy keresztül. Azt gondolom, hogy semmiképpen sem túlzás arról beszélni, hogy új világrend jött létre, és ezen belül is egy teljesen új világgazdasági korszakban találjuk magunkat. Mivel a magyar gazdaság egyik legfontosabb mérőszáma az, hogy az exportunk és a GDP-nk aránya most már 86,5 százaléknál van, ezért teljesen egyértelmű, hogy számunkra az áruk gyors eljuttatása a külpiacokra kulcskérdés. Mint ahogy az is kulcskérdés, hogy Magyarország földrajzi helyzetét végre ki tudjuk használni, és a közép-európai elhelyezkedésünkből valóban hasznunk származzon.

- Frakcióvezető Úr! Azt tudom önnek elmondani, hogy a trieszti és a pireuszi kikötők egyáltalán nem versenytársai vagy vetélytársai egymásnak, maximum egymás kiegészítőiként sorolhatók fel. Tekintettel arra, hogy a pireuszi kikötő a legnagyobb hajók fogadására alkalmas, így a Távol-Keletről is, a Szuezi-csatornán megérkezve a legrövidebb útvonalon nagy európai kikötőbe tudnak érkezni. Ilyen típusú hajókat Triesztben ugyanis nem tudnak fogadni. Pireuszban az élet egy kínai többségi tulajdonban lévő kikötőben zajlik. Az oda érkező nagy hajókról árukat a vagy szárazföldre rakják, és onnantól kezdve vonaton vagy adott esetben kamionokkal szállítják a kontinens belseje felé, vagy átrakják őket kisebb hajókra, és többek között a trieszti kikötőbe szállítják. Tehát ilyen módon a két kikötő nem versenytársa egymásnak.

- A pireuszi kikötő kihasználtságáról fontos tudni: míg 2008-ban ez a kikötő 437 ezer konténernyi forgalmat bonyolított le, addig tavaly már 3,7 millió konténernyi forgalmat; ez 8,5-szeres növekedést jelent. Az Európai Unió és Kína kereskedelmi forgalmát tekintve is szembetűnő a növekedés: tavaly már 604 milliárd eurónyi kereskedelmi forgalom bonyolódott le az Európai Unió és Kína között; ez 7,5 százalékos növekedés.A legnagyobb európai gazdaságok, a németek 6, a franciák pedig 8 százalékos mértékben növelték a kereskedelmi forgalmukat Kínával a tavalyi esztendőben. Látható tehát, hogy a pireuszi kikötő forgalma - nem véletlenül és nem is rövidtávon - tovább fog növekedni. Kulcskérdés, hogy az oda érkező áruk melyik szárazföldi úton érik el Nyugat-Európát. Ebbe a versenybe többen is beneveztek. Beneveztünk mi is a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal felújításával, amelynek kapcsán a kivitelezési szerződés már megköttetett, a hiteltárgyalások a kínai eximbank és a Pénzügyminisztérium között azonban még zajlanak. A kivitelezési szerződések akkor emelkednek jogerőre, illetve lépnek hatályba, hogyha a hitelszerződés is megköttetik. Még egyszer szeretném aláhúzni: az erről szóló tárgyalások még zajlanak!  

- Frakcióvezető Úr! Összefoglalásként azt tudom önnek mondani: kétségtelenül egy kifejezetten fontos témát érintett. A magyar külgazdasági teljesítmény szempontjából mind a pireuszi kikötőből Nyugat-Európába vezető útvonal, mind pedig a trieszti kikötő rendkívüli fontosságú most is és lesz az elkövetkezendő időszakban is. Tehát ez nem vagy-vagy kérdés, hanem mindkét területen nekünk jelen kell lennünk! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

***

KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT: - Miniszter Úr! Önök közel ezermilliárdot fognak elkölteni erre a projektre, miközben ennek az összegnek a fele sem jut a hazai, rendkívül rossz állapotban lévő vidéki infrastruktúra fejlesztésére, például az alsóbbrendű utak fejlesztésére. Nos, ennek fényében a legfontosabb kérdésemre nem válaszolt: hol van a garancia? Elmondott különböző elveket, különböző célokat, különböző terveket, de ezermilliárd forint elköltésénél ez kevés. Megkülönböztetett felelősséggel tartoznak, hogy világos gazdasági számításokkal megalapozott írásbeli garanciát mutassanak fel arról, hogy ez a projekt a magyar adófizetők számára valaha az életben megtérül. Ilyen garanciát nem tudtak felmutatni, ön erre a kérdésre most sem válaszolt. És még egy adalék arról, hogy mennyire lesz releváns ez a szállítási útvonal. Hát, nem olyan régen olvashattuk a hírt, hogy ezen szállítási útvonalat érintő három országban közös döntéssel megszüntették a Belgrád-Szkopje és Szaloniki közötti vasúti személyszállítást, kihasználatlanság miatt. Úgy látszik, hogy ez a projekt a kínai érdekeken kívül semmilyen más érdeket nem szolgál, a magyar nemzeti érdekekkel is ellentétes. Mivel a miniszter úr a kérdéseimre érdemben nem reagált, ezért a válaszát természetesen nem tudom elfogadni! (Taps az LMP soraiból.)

***

Az Országgyűlés a miniszteri választ 120 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.

"Mit ad a költségvetési javaslat a bérből élőknek és nyugdíjasoknak üres ígéreteken kívül?"

TORDAI BENCE, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr!  Egy normális országban ilyenkor tárgyalnánk a költségvetést, de önök arra büszkék, hogy előbb fogadják el a jövő évi költségvetést, mint ahogy megismerhetnénk az előző évnek a tényszámait. Nemrég volt tárgyalás alatt a zárszámadási törvény, és ha most ősszel írnánk a 2020-as költségvetést, akkor például figyelemmel lehetnénk olyan dolgokra, hogy Magyarországon az egyik legmagasabb az infláció, száguldanak az élelmiszerárak, kilőttek a lakhatás költségei, és ennek megfelelően a nyugdíjasok vagy éppen a pályakezdő fiatalok nagyon nehezen tudják kigazdálkodni az előttük álló hónapot. De önök ezt is simán eltagadják, elhazudják! Példa az, hogy 2,7 százalék a nyugdíjemelés, miközben az áremelkedésről szóló hivatalos adat is 3,4 százalék. De azt is tudjuk, hogy ezt is csak különböző módszertani trükkökkel lehet elérni, mert a valóságos adat ennél is magasabb. Tehát hiába az önök propagandája, a nyugdíjak veszítenek a reálértékükből, ráadásul arra kényszerítik a magyar nyugdíjasokat, hogy hitelezzék az államháztartást!

-  Államtitkár Úr! Több százezer idős honfitársunk szegénységben vergődik az önök politikája miatt! De nőtt a szegénység mélysége is 2014-17 között, a rés 16,7-ről 24 százalék fölé nőtt, ami azért történt, mert a költségvetésben nem emelik a támogatásokat, - sőt, amit elvesznek a szegényektől, azt perverz módon a gazdagoknak adják oda! Egészen elképesztő ahogy „felszámolják” az úgynevezett segélyezési politikát, és a helyére a közmunka rendszerét állítják:a zárszámadásból tudjuk, hogy a 2018-ra tervezett 225 milliárdos közmunkaprogramra csak 170 milliárdot költöttek el végső soron. Ennek az eredménye az, hogy egyre mélyül a szegénység, egyre terjed az idősek között a szegénység. Az pedig, hogy önök miként becsülik meg a közalkalmazottakat, a közszolgálatban dolgozókat, azt mutatja, hogy a költségvetésben nagyon sok közalkalmazotti csoportnak a béremeléséről egy szó sincs, mint ahogy kilenc éve több százezer közmunkásnak, közszolgálatban dolgozónak sem emelték a fizetését.

-  Államtitkár Úr! Mindez az ország szégyene, az önök szégyene, és az a kérdés, hogy vajon eltérnek e valaha önök ettől a gyakorlattól? Vajon visszavezetik-e a közalkalmazotti bértáblát, vajon felemelik-e 60 ezerre az alapilletményt, ahogy azt évek óta követeljük, hogy végre azok, akik a köz szolgálatában dolgoznak, azok is a megérdemelt fizetést vihessék haza hó végén? (Taps a DK, az MSZP és az LMP soraiból.)

***

TÁLLAI ANDRÁS, (pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr!Hhalandzsázott. Csak arról nem beszélt, milyen programjuk, gazdaságpolitikai programjuk volt. Akkor most én felidézem, hogyan is félti vagybántja önt a magyar emberek jövedelmeés az, hogy a nyugdíjak értéke megmarad vagy nem marad. Először is: ha önökön múlik, 30 százalékos személyi jövedelemadót vezettek volna be. Ez le van írva a programjukban. Harminc százalékos jövedelemadóval nehéz lenne az emberek nettó jövedelmét, annak vásárlóértékét most megtartani. A következő fontos rész az önök programjából: 19 százalékos társasági adót vezetnének vissza! Ez azt jelenti, hogy a cégeknek nem maradna fejlesztésre, és nem tudnák finanszírozni azt a béremelést, ami például ebben az első félévben nettó értékben több mint 10 százalékkal növekedett.

- Egyébként gratulálok azért is hogy nulla százalékos párt adja ma Budapest főváros főpolgármesterét, ez óriási teljesítmény az önök részéről, köszönjék…(Tordai Bence: A választóknak!  Vadai Ágnes: Kinek?)… a szövetségeseiknek és emlékezzenek: Karácsony úr mit jelentett ki a kampányban? Azt hogy adót vezet be a fővárosban…(Tordai Bence: Tiborcz-adót! A ti oligarchátok adóját!)… olyan vagyonadót, amelynek senki nem tudja a határát, a mértékét. (Tordai Bence: 500 millió!) Az a dolog lényege, hogy önök, ha hatalomhoz jutnak, semmi más nem jut eszükbe, mint az, hogy adót kell emelni, az embereket meg kell adóztatni! (Tordai Bence: A gazdagokat! A felső egy százalékot!) Mindig is ez volt egyébként a baloldalnak, az önök szövetségeseinek, jóbarátjuknak a politikája, és természetesen most már a Párbeszéd is átvette ezt.

- Ami pedig a Fidesz-kormány bér- és jövedelempolitikáját illeti: ebben semmi szégyenkeznivaló nincs! A költségvetés különféle életpályamodelleket vezetett be, amelyeket éveken keresztül tud több lépcsőben az érintettek részére eljuttatni. Így van ez a pedagógusbérek esetében, a rendvédelmi dolgozók esetében, az egészségügyben, a szociális ágazatban és az egyéb területeken is. Ami a jövő évi bérfejlesztést illeti, a költségvetés ezt biztosítja egyrészt a céltartalékban, másrészt külön nevesítetten az egészségügy területén. Ennek konkrét mértékéről a törvény felhatalmazása alapján a kormány fog dönteni. Arról is biztosítani tudom a képviselő urat, hogy 2020-ban ugyanúgy folytatódik a jövedelemnövekmény a közszférában, mint ahogy az az elmúlt években megtörtént! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

TORDAI BENCE: - Ez az államtitkári válasz minősíthetetlen volt! Egy szabályszerű interpellációra vártam volna valami érdemi választ. Az volt a kérdés, hogy a Fidesz miért egy perverz társadalompolitikát valósít meg, miért a szegényektől vesz el, és miért a gazdagokat kedvezményezi? (Zaj.   Az elnök csenget.Igen, büszkén vállalom, hogy a Párbeszéd zöld baloldali párt, büszkén vállalom, hogy a felső egy százalékot és a nagyvállalatokat meg akarjuk adóztatni, büszkén vállalom, hogy be akarjuk vezetni az alapjövedelmet, amivel a magyar emberek négyötöde jobban jár! Az, hogy önök kizárólag azt tudják elképzelni, hogy a maguk szupergazdag baráti körének hogy lehet újabb és újabb kedvezményeket nyújtani, meg a maguk lobbistáinak és kijáróembereinek, akik a nagyvállalatok érdekeit képviselik, hogyan lehet újabb és újabb kedvezményeket nyújtani, az nem jelenti azt, hogy a baloldalnak is ez az útja. Ez az önök útja, és szégyellhetik magukat érte!A választ nem fogadom el! (Kunhalmi Ágnes: Bravó!  Taps a Párbeszéd és az MSZP soraiban.)

***

Az Országgyűlés az államtitkári választ 122 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

”A Magnitszkij-ügy margójára!"

VARGA-DAMM ANDREA, (Jobbik): - Miniszter Úr! Vélhetően sem önnek, sem a parlament tagjainak nem kell bemutatnunk az orosz Szergej Magnyitszkij néhai ügyvéd és adótanácsadó tragédiáját. 2008-ban feltárta az orosz állami költségvetés megcsapolásából származó bűncselekmény-sorozatot, amely az orosz Hermitage Capital vagyonkezelőhöz kötődött. Ennek az volt a jutalma, hogy ezzel a csalással az orosz hatóságok őt magát vádolták meg, börtönbe vetették, és az egészségügyi ellátatlanság, valamint bántalmazás miatt 2009 novemberében elhunyt. Ezt követően nemzetközi szervezetek alakultak arra, hogy feltárják a valóságot, amelynek során egyértelművé vált, hogy Oroszországban állami szinten adó-visszaigénylésekből dollárszázmilliókat tudtak az ügy kedvezményezettjei szerezni.

- A munka során elkészült az úgynevezett Magnyitszkij-lista, amely akkor több mint 60 olyan személyt tüntetett fel, akik részt vehetek a Hermitage Capital alaphoz köthető csalássorozatban és Magnyitszkij bebörtönzésében és halálában. 2012-ben az Egyesült Államok képviselőháza elfogadta az úgynevezett Magnitsky Actet, amelyben vízum- és pénzügyi szankciókat írt elő az orosz tisztségviselőkkel szemben, akik részt vettek ennek a csalássorozatnak a kivitelezésében és leplezésében. 2012 júliusában az EBESZ Parlamenti Közgyűlése határozatot fogadott el, amelyben felszólította az összes EBESZ-tagállamot vízumszankciók bevezetésére és a Magnyitszkij által feltárt csalássorozatból származó vagyonok befagyasztására. 2014 januárjában az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elfogadta a „Szergej Magnyitszkij gyilkosának felelősség alóli mentesség megtagadása” című határozatot, majd 2014 áprilisában az Európai Parlament ajánlást adott ki a Miniszterek Tanácsa számára, hogy korlátozza a Magnyitszkij-ügyben érintett 32 személy beutazását az EU-országokba. 2015. december 17-én az Egyesült Államok szenátusa elfogadta a „jogállamiságért felelősséget” törvényt, amelynek indíttatása ezen ügyből fakadt. 2016-ban az Egyesült Államok 39 orosz állampolgárt szankcionált ezen ügyben való közreműködésük miatt. Ezeket a neveket meg tudják találni a szankciók alkalmazását nyilvántartó szervezet weboldalán. A 2016-os határozatokat követően Kanadában, Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Lettországban, Hollandiában vízumszankciókat vezettek be, és a felelős személyek vagyonának zárolását rendelték el. Azóta hónapról hónapra egy-egy újabb ország alkalmazza ezeket a következményeket olyan orosz személyekkel szemben, akiknek személye egyértelműen, beazonosíthatóan kötődött a Szergej Magnyitszkij által feltárt csalássorozathoz és az ő halálához.

- Nincs olyan nemzetközi konferencia, nincs olyan nemzetközi szervezet tanácskozása, amely valamely témáját ne ennek az ügynek szentelné, én magam is, a legutolsó NATO Parlamenti Közgyűlésen a bizottságunk egyik fontos témája volt, és hónapról hónapra az országok csatlakoznak ehhez, hiszen egy rendkívül komoly és veszélyes bűnszervezetről van szó. 2018 végén a magyar kormány megállapodást írt alá az Orosz Beruházási Bank magyarországi székhelye alapításáról, amelyben vállaltuk, hogy ezen bankhoz érkező minden alkalmazott adó- és járulékmentességet kap, diplomáciai mentességet élveznek. (Taps a Jobbik soraiban.)

***

SZIJJÁRTÓ PÉTER, (külgazdasági és külügyminiszter): - Képviselő Asszony! Ön korrektül tájékoztatta a magyar Országgyűlést és a nyilvánosságot. Az Egyesült Államok az elmúlt években valóban számos új jogalapot teremtett külföldi államok vagy más országok állampolgárainak vagy entitásainak szankcionálására. Ezek közül az egyik jogszabály az ön által itt említett törvény, amely 2012-től ad lehetőséget az Egyesült Államoknak más országok polgárainak vagy entitásainak szankcionálására. Tipikusan orosz kormánytisztviselők ellen használják ezt egyébként. 2016-ban az Egyesült Államok kongresszusa módosította egyébként ezt a jogszabályt, így ennek megfelelő formában van jelenleg érvényben, és az ezen listán szereplő személyek és entitások körét évről évre felül is szokták vizsgálni.

- Képviselő Asszony! Természetesen az Egyesült Államok által meghozott ezen jogszabály jogszabályi kötelezettséget más országok számára nem keletkeztet. Magyarországra az ENSZ, illetve az Európai Unió szankciós rezsimjei bírnak kötelező hatállyal. Mindezzel együtt az úgynevezett Magnit-program alatt szereplő 54 magánszemély közül a magyar konzuli információs rendszerben egyetlenegy személy sem szerepel. Tehát velük kapcsolatban a konzuli információs rendszerben adat nem keletkezett.

- Képviselő Asszony! Szeretném tájékoztatni, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank olyan bank, amelynek összesen kilenc ország a tulajdonosa. A kilenc ország többsége – öt tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak is. És ez az öt EU- és NATO-tag jelesül Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia és Bulgária összességében 52,1 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkezik a bankon belül. Tehát a négy nem EU- és NATO-tag  Oroszország, Mongólia, Vietnam és Kuba   kisebbségben van, a szavazatokból, illetve a tulajdonosi szerkezetből 47,9 százalékkal rendelkeznek.

- Szeretném még egyszer aláhúzni: a Nemzetközi Beruházási Bank egy többségében EU- és NATO-tagállamok által birtokolt bank! Ráadásul a Nemzetközi Beruházási Banknak a Magyarországra, jelesül Budapestre költözött globális központja pontosan olyan kiváltságokkal és mentességekkel rendelkezik, mint a Budapesten működő, szerencsére egyébként meglehetősen nagy számú nemzetközi szervezet. Tehát hozzájuk képest semmifajta pluszjogosultsággal nem rendelkeznek.

- Képviselő Asszony! Szeretném önt tájékoztatni arról is, hogy a NATO-tagországok, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vonatkozó szolgálataival is napi kapcsolatban vagyunk annak érdekében, hogy a Nemzetközi Beruházási Bankhoz érkező munkavállalók adatai kapcsán elmondhassák a véleményüket. Eddig még nem találkoztunk olyan esettel, amely akár Magyarország, akár a NATO biztonságára nézvést fenyegetést tartalmazott volna! Szeretném tehát aláhúzni még egyszer: a kapcsolat a NATO-tagországok szolgálataival folyamatos, és kizárólag olyan döntést hozunk, amely Magyarország gazdasági és biztonsági érdekeivel egybevág! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

VARGA-DAMM ANDREA: Ritka pillanat lesz a Házban, mert a választ kénytelen vagyok elfogadni! (Moraj a Fidesz soraiban. Az elnök csenget.) Nem tehetek mást, tekintettel arra, hogy ez az ügy és ez az ügycsomag nem önmagában egy kormánypártot vagy ellenzéket, hanem az egész országunkat, és országunk hitelességét érinti. Természetesen nem akarok senkit megsérteni, de azt gondolom, hogy kicsit sokat jár Putyin elnök úr Magyarországra! Ezek a rendszeres és egyébként indokot nem találó tárgyalások és látogatások bizony felvetik azt egy ellenzéki képviselőben vagy egy ellenzéki pártban, hogy ezek a látogatások olyan viszonyokhoz is kötődhetnek, amelyekben nem lenne jó, ha hazánk részt venne. Ezért is fontos az ilyen ügyeket napirenden tartani ezért is kértem: oszlassák el az ellenzék azon véleményét, hogy Putyin elnök úr nem kizárólagosan diplomáciai okból érkezik Magyarországra, hanem sokkal inkább üzleti oldala van ennek a kapcsolatnak! (Taps a Jobbik soraiban.)

"Sok hűhó semmiért, - hiába a sok "családbarát" intézkedés, mégsem születik több gyermek!”

KORÓZS LAJOS, (MSZP): - Képviselőtársaim! Évek óta halljuk, hogy milyen demográfiai problémákat old meg a kormány egy-egy intézkedésével; sajtótájékoztatók, bejelentések egymás után következnek ezekben az ügyekben, ugyanakkor, ha megvizsgáljuk a statisztikákat, akkor nem ennyire szép ez a leányzó, amelynek a fekvését vizsgálnunk kell. (Zaj.   Az elnök csenget.) Sajnos, már jó ideje arról szólnak a népesedéssel kapcsolatos hírek, hogy tovább fogy a magyar lakosság, kevesebb gyermek születik, mint korábban, leginkább a Nyugat-Dunántúlon, illetve a Dunántúl déli részén születik sokkal, de sokkal kevesebb gyermek. Itt az elérhető statisztikai adatok azt mutatják, hogy mintegy 11 százalékkal csökkent egy év távlatában a megszületett gyerekek száma. Évtizedes mélyponton van ez az arányszám.

- Képviselőtársaim! A kormány által sokszor emlegetett és növelni kívánt teljes termékenységi arányszám 1,41 százalék volt. Az előző években 1,45-tel lehetett számolni, de úgy látszik, hogy megtorpanni látszik ez a kedvező folyamat, és inkább stagnál, vagy lehet, hogy már vissza is fordult! Az adatokat nézve láthatóan nem sokat érnek a kormány családvédelmi akciótervei. Kiszámítható családpolitikára lenne szükség, nem pedig egy-két-három évig tartó támogatásokra!

- Képviselőtársaim! A népességcsökkenés már évtizedekkel ezelőtt elkezdődött, ezért is egyre kevesebb a szülőképes korú nő. Ezt tetézi, hogy a kivándorlás miatt sokan már nem Magyarországon szülik meg a gyermeküket, egyes kutatások szerint Angliában, illetve más célországban élő magyar családok között jóval magasabb a termékenység, mint idehaza, tehát több gyermeket vállalnak a kint élő magyarok, mint az itthon maradók. Nyilvánvalóan ez összefügg azzal is, hogy itthon milyenek a körülmények, milyen a bérek, az egészségügyi ellátás és az oktatás színvonala. Egyértelmű, ahol biztosabbak a megélhetést szolgáló támogatások, keresetek szintje, és ahol jobb az egészségügyi ellátás, vagy ahol többet nyújt az oktatási rendszer, ott szívesebben vállalnak a szülők több gyermeket. Nálunk ez nem így van, és azt hiszem, ezt nem kell különösebben magyarázni. Éppen ezért kérdezem: miért elsősorban a jobb helyzetű családokat támogatják nagyobb mértékben, miért mondanak le a szegénységben élő gyerekekről és családjaikról? Miért nem teszik szélesebb körben elérhetővé az otthonteremtést segítő támogatásokat a bérből és fizetésből élők számára? (Taps az MSZP soraiban.)

***

NOVÁK KATALIN, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Azt hiszem, szerencséje van azért, mert itt a kormányzati padsorokban nem szoktunk szexizmust kiáltani akkor, amikor bizonyos kifejezések elhangzanak, bár már lehet, hogy indokolt lett volna, amikor a leányzó fekvéséről beszélt a családtámogatások vonatkozásában. Ezt természetesen nem teszem meg, szerencséje van! (Zaj az MSZP és a DK soraiban.) De nemcsak önnek van szerencséje, hanem szerencséjük van a magyar választóknak is, hiszen nem különböző véleményeket kell hogy ütköztessenek egymással és az alapján kell hogy meghozzák a döntésüket, hanem tényeket és teljesítményt tudnak egymással szembeállítani. Szembe tudják állítani az önök kormányzati teljesítményét a mi kormányzati teljesítményünkkel. Tegyük most meg ezért mi is!

- Képviselő Úr! Ön az imént azt mondta az interpellációjában, hogy büszke szocialistaként így meg úgy tekint az önök teljesítményére. Kérdem én öntől: büszke szocialistaként tekint-e arra, hogy önök elvették a gyes harmadik évét a kormányzásuk alatt, büszke szocialistaként tekint-e magára akkor, amikor a gyedre való jogosultság feltételét fél évről egy évre emelték. Büszke szocialistaként tekint-e magára akkor, amikor megszüntették az egy- és kétgyerekes családok adókedvezményét, a háromgyerekesekét pedig lecsökkentették? Büszke-e arra, hogy az önök kormányai alatt a devizahitelek csapdájába taszították magyar családok százezreit? Büszke-e a rezsiemelésekre, adóemelésekre, amelyeket végrehajtottak?  Ezt a teljesítményt állíthatjuk szembe a mostani kormány teljesítményével, és az eredményeket is. Ugyanis 2011-re az önök kormányzását követően valóban drámai mélypontra csökkent a gyermekvállalási kedv Magyarországon, és ez nem független az előző évek kormányzati teljesítményétől sem. Örülök annak, hogy mára felismerték a népességfogyás problémáját, örülök annak, hogy ma már önök is fontosnak tartják a családtámogatásokat, bár ezt most már nem a kormányzás felelőssége mellett teszik. Mi viszont a kormányzás felelőssége mellett tettük ezt 2010 óta: akkor mondtuk azt, hogy meg kell állítani a népességfogyást, és igyekeztünk azóta ezt tevékenyen megvalósítani. (Zaj, közbeszólások, az elnök csenget.)

- Képviselő Úr! Visszavezettük a gyes harmadik évét, bevezettük a gyed extrát, most már hat hónapos kisbaba mellett is vissza lehet térni a munkaerőpiacra, és ezt nem büntetjük, mint korábban. Közel kétszeresére emelkedett a gyed maximuma, bevezettük a családi adókedvezményt, a CSOK-ot, vagy éppen július 1-jétől a családvédelmi akciótervet is. 2020-ban két és félszer annyit fordítunk a családok támogatására, mint amekkora összeg 2010-ben a költségvetésben szerepelt. A termékenységi mutató ma 21 százalékkal magasabb, mint amekkora az önök idejében volt, közel 90 ezerrel több gyermek született. A legfrissebb demográfiai adatok szerint negyven éve nem kötöttek annyi házasságot, mint idén augusztusban. A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő gyermekek száma pedig 40 százalékkal csökkent az önök idejéhez képest. Tehát bizakodók lehetünk a jövőre nézve is!

- Képviselő Úr! Büszke vagyok arra, hogy alapvető filozófiai különbség van a megközelítésünkben. Igen, mi nem segélyt szeretnénk adni az embereknek, hanem munkalehetőséget, és szerintem sértő azt mondani, hogy a szegény emberek nem szeretnének dolgozni. Igenis a szegény emberek is szeretnének dolgozni, s dolgoznak is. Éppen ezért mi a családtámogatásokat a munkához kötjük, s éppen ezért van az, hogy ma Magyarországon a minimálbér mellett is igénybe vehető a CSOK, a minimálbér mellett is felvehető a babaváró támogatás. Tehát nem igaz az az állítása, hogy a szegény családokat kizárnánk a családtámogatásokból. Kérem, hogy ne vegye el annak a több mint százezer családnak az örömét, akik ezekben a családtámogatásokban részesülni tudnak! (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

KORÓZS LAJOS: - Mégiscsak jó műfaj ezt az interpelláció, most már mindent értek, államtitkár asszony. A magyar fiatalok összeházasodnak, majd húznak Angliába, a feleségek pedig szülnek három gyereket Londonban! Ha minden ilyen frankó, ha minden ennyire rendben van, akkor tessék már nekem megmondani, hogy mégis miért nem születik több gyerek? Köszönöm, de nem fogadom el a válaszát! (Taps az MSZP soraiban.)

***

Az Országgyűlés az államtitkári választ 132 igen szavazattal, 47 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. 

Bartha Szabó József
  • Orbán Viktor: Közép-Európa nehéz próbatételek előtt áll
    „Nehéz próbatétel előtt állunk, mert az előrejelzések szerint a nyugat-európai gazdaságokra hidegebb, borúsabb idők jönnek” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Pozsonyhoz tartozó Dévényben vasárnap.
  • Törvényben kellene előírni a politikusok számára a nemzeti minimumot
    Törvényben kellene előírni a politikusok számára a nemzeti minimumot, amelyhez magyar állampolgárok által megválasztott magyar politikusokként alkalmazkodniuk kell a nemzetközi politikai fórumokon - mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője vasárnap az M1 aktuális csatorna Szemtől szembe című műsorában.
  • Orbán: Közép-Európa lesz Európa jövője
    Kellő szerénységgel, de 30 év teljesítményének önbizalmával és az európai helyzet ismeretében mondhatni, hogy 30 éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma már azt látni, hogy "mi vagyunk Európa jövője", és "készen is állunk erre a küldetésre" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Prágában a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen.
MTI Hírfelhasználó