Orbán Viktor: Törökország nélkül nem lehet megállítani az Európa felé irányuló migrációt
Törökország stratégiai partnere Magyarországnak a biztonság és a migráció kérdésében is - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, miután tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
2019. november 7. 18:42

Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott közös nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta: a magyar külpolitikai gondolkodás abból indul ki, hogy Törökország nélkül nem lehet megállítani az Európába irányuló migrációt.

Így a budapesti megbeszélésen is áttekintették az ezzel összefüggő kérdéseket, és Magyarország elismerését fejezte ki Törökországnak, amely csak az idén eddig 350 ezer illegális határátlépőt tartóztatott fel - közölte a kormányfő. Hozzátette: ha Törökország ezt nem tette volna, ezek az emberek már mind itt lennének, Magyarország déli határának környékén.

A migrációval kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor kijelentette: Magyarország képes megvédeni határait, így akármerre is indulnak a migránsok, az biztos, hogy Magyarország határain nem léphet át egyetlen illegális migráns sem. A fizikai határvédelmi rendszer képes megvédeni a magyarokat az illegális migrációtól - közölte.

Azt is mondta: a cél az, hogy akik elhagyták szülőföldjüket, azok hazamehessenek, mert nem a bajt kell idehozni, Európába, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van.

Arról biztosította a török elnököt, hogy Magyarország súlyának megfelelően kész részt venni újjáépítési programokban Törökország szomszédságában, a biztonsági zónában.

Megismételte azt a nézetét, amely szerint Magyarország egy három nagyváros - Isztambul, Moszkva és Berlin - által kijelöltetett földrajzi térben található. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: néhány napja Budapesten járt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Heiko Maas német külügyminiszter, most pedig a török elnök. "Ez pontosan az a külpolitika, amelyet szeretnénk a jövőben is folytatni, a Magyarország számára meghatározó országokkal szoros együttműködésre törekszünk" - mondta.

A magyar-török együttműködés keretéről szólva Orbán Viktor felidézte: 2013-ban Ankarában kötöttek megállapodást Erdogan elnökkel arról, hogy létrehozzák a legfelsőbb szintű stratégiai tanácsot, és évente találkoznak.

Arról is beszélt, hogy mind Magyarország, mind Törökország NATO-tag, így katonai szövetségesek is, a két ország közötti hadiipari együttműködés pedig megindult, jó ütemben halad.

Szólt továbbá arról, hogy Magyarországnak és Törökországnak közös finanszírozású programjai vannak Afrikában: Kenyába orvosmissziót küldtek, és most küszöbön áll egy olyan program, amellyel vízügyi és egészségügyi segítséget nyújtanak majd Ghánának.

A magyar-török gazdasági együttműködésre kitérve Orbán Viktor közölte: jelenleg 3,1-3,2 milliárd euró körül van a két ország közötti kereskedelmi forgalom, amelyet 6 milliárd euróra szeretnének növelni.

Az energetikában ugyancsak stratégiai partnere Törökország Magyarországnak, amelynek az energetikai szuverenitáshoz szüksége van az Ankarával való együttműködésre is - fejtette ki. Jó hírnek nevezte, hogy hamarosan létrejön az a vezeték, amelyen keresztül Törökországból gáz érkezhet majd Közép-Európába.

Úgy számolnak - tette hozzá -, hogy Magyarországra 2021 végére jöhet gáz ezen az ágon.

A kormányfő felelevenítette, a napokban megtörtént a magyar gazdaságtörténet legnagyobb Magyarországon kívüli tőkebefektetése: a Mol nagy értékű üzletrészt vásárolt egy azeri gázmezőben és az ahhoz kapcsolódó, Törökországig futó csővezetékben. Megjegyezte, az ügylethez még szükséges a török versenyhivatal jóváhagyása.

Orbán Viktor végül megjegyezte: magyar állami ösztöndíjjal 150 török tanul ma Magyarországon, a szakmák közötti felosztásukban a török fél szabad kezet kap.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország nem ítélte el Törökországot észak-szíriai offenzívája miatt, Orbán Viktor egyrészt azt mondta: Magyarország mindig meg fogja adni a tiszteletet Törökországnak, és "ha Magyarországon valaki nem adja meg ezt a tiszteletet Törökországnak, nekem az a dolgom, hogy miniszterelnökként elnézést kérjek esetleg Törökországtól". "Mi nem törődünk abba bele, hogy gúnyolódni lehessen egy másik ország vezetőjén, egy másik országon" - hangsúlyozta.

Másrészt megismételte: Magyarország nem akarja, hogy déli határainál kelljen feltartóztatni több százezer embert, ezért "nekünk támogatni kell Törökországnak azokat a törekvéseit, hogy biztonsági zónákat hozzon létre a szomszédságában, és oda visszatelepítse" a migránsokat.

"Attól, hogy az EU tagjai vagyunk, nem veszek át rossz szokásokat. (...) Magyarország így tekint Törökországra is" - közölte.

Arra a felvetésre, hogy Várhelyi Olivér uniós biztosként a bővítés- és szomszédságpolitikai portfólióért felelhet majd, a miniszterelnök úgy fogalmazott: "az, hogy Magyarország vállalja a bővítés- és szomszédságpolitikai teendőket, jól mutatja, hogy nem a könnyű sikerért futunk". Ennél hálátlanabb portfólió ugyanis ma nincs az EU-ban - mondta -, de Magyarország úgy érzi, megfelelő érveket tud majd bemutatni a bővítés mellett. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy van egy uniós országcsoport, amely a bővítés teljes joganyagát megreformálná.

A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan jelenlétében a magyar és a török fél több megállapodást írt alá: levéltári együttműködési megállapodást, postai együttműködési szándéknyilatkozatot, családügyi együttműködési szándéknyilatkozatot, oktatási, valamint kulturális megállapodást, közúti fuvarozási megállapodást, szándéknyilatkozatot a Stipendium Hungaricum program keretében történő együttműködésről, űrkutatási együttműködési szándéknyilatkozatot és egy diplomáciai együttműködési szándéknyilatkozatot. A 10. dokumentum egy politikai nyilatkozat volt, amelyet Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan írt alá.

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Recep Tayyip Erdogan török elnököt a Karmelita kolostorban 2019. november 7-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Török elnök: továbbra is ilyen jó kapcsolatokra van szükség Magyarországgal

Nagyon jók a magyar-török kapcsolatok, és a jövőben is ilyen jó együttműködésre van szükség - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön Budapesten.

A török elnök Orbán Viktor kormányfővel tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: csaknem 4 millió menekült tartózkodik Törökországban, közülük sokan mennének tovább Európába, de "az együttműködés miatt mi türelmesen feltartóztattuk ezt a tömeget". Biztonsági zónára van szükség, hogy visszaküldhessék őket a hazájukba - mondta. Hozzáfűzte: az ENSZ főtitkárával abban maradtak, hogy donorkonferenciát szerveznek Törökország terveinek megvalósításához.

Elmondta: Magyarország támogatja Törökországot a terrorizmus elleni küzdelemben, a NATO-ban szövetségesek, stratégiai partnerek. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi terrorizmus ellen csak úgy lehet küzdeni, ha a NATO-szövetségesek "nem állnak szóba terroristákkal".

Kijelentette: az Iszlám Állam harcosaival szemben Törökország lép fel a leghatározottabban, nem hátrál meg, továbbra is elszánt ebben a küzdelemben.

A török elnök azt is mondta, hogy nem kapták meg azt az összeget, amelyet az EU ígért a menekültek ellátására.

Kérdésre úgy vélekedett, gondoskodnak a menekültekről, de mindent Törökország sem bír el. Ha azt látják, hogy nincs megoldás, ki kell tárni a kapukat, és nyilvánvaló, hogy akkor merre indulnának meg az emberek - mondta.

Recep Tayyip Erdogan kitért arra: 6 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat határoztak meg célként, amely reális. Magyarország és Törökország képes ennek elérésére - mondta.

A török elnök közölte: nagyra értékelik, hogy Magyarország mindig támogatta Törökország EU-csatlakozását. Az unió az elmúlt időben nagyon elutasítóan kezelte Törökországot, és saját magának is sokat árt ezzel, hiszen Törökország tagságával az EU is nyerhetne - vélekedett. Hozzátette: a visegrádi csoporttal is jó Törökország kapcsolata, és ezt erősíteni szeretnék.

Kifejtette: a magyar-török felső szintű stratégiai tanács negyedik ülését rendezték meg most Budapesten, és a tárgyalásokon sok témát érintettek, amelyek a jövőre nagy hatással lehetnek. A témák között említette a politikai, biztonságpolitikai kérdéseket, a migrációt, a kereskedelmi, kulturális, az oktatási kapcsolatokat, valamint a közúti fuvarozást.

Megemlítette: 15 török üzletember is érkezett most ide, hogy megbeszéléseket folytassanak, az ankarai kormány minden támogatást megad az üzleti kapcsolatok építéséhez, és ugyanezt várják el Magyarországtól is.

Köszönetet mondott a támogatásért, hogy 2020 szeptemberében megkezdheti működését Budapesten a Maarif Alapítvány iskolája.

A török elnök arról is beszélt, hogy példaértékű együttműködést szeretnének kialakítani a közös történelmi és kulturális emlékek gondozásában. Emlékeztetett: a renovált Gül baba türbéjét tavaly avatták fel.

Recep Tayyip Erdogan azt is elmondta, hogy Magyarország megfigyelőként jelen van a Türk Tanácsban, a szervezet irodáját nemrég avatták fel Budapesten. Mindez azt segíti, hogy még jobb kapcsolatokat ápolhassanak Közép-Ázsiával - fűzte hozzá.

Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a jövő héten találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, Recep Tayyip Erdogan közölte: a kétoldalú kapcsolatokról, a térség helyzetéről, kereskedelmi kérdésekről lesz szó, a legfontosabb téma pedig a terrorizmus elleni harc lesz.

Áder János köztársasági elnök fogadja Recep Tayyip Erdogan török elnököt a Sándor-palotában 2019. november 7-én. MTI/Illyés Tibor
   

MTI
  • Globália hasznos idiótája
    Háború van, ahol minden ellenséges támadásra csak a sokkal nagyobb erejű ellencsapás lehet a válasz.
  • A rákbetegeken is nyerészkedett az EU korrupcióval vádolt egészségügyi biztosa
    Beszámolók szerint az oltások hátterében az Európai Unió egyik legnagyobb korrupciós botránya bontakozik ki, melynek középpontjában az uniós egészségügyi biztos áll. Sztella Kiriakídiszt és családját nem először érik hasonló vádak, évekkel korábban egy bank mögé bújva privatizálták az összes onkológiai kezelést Ciprus szigetén.
  • Karácsony már többször is állított valótlanságot a doktorijáról
    Egyszer már megköszönte Karácsony Gergely, hogy lapunk felhívta a figyelmét arra, hogy tévesen szerepel az önéletrajzában a doktori fokozat megszerzése. Karácsony akkor tévedéssel magyarázta az esetet, valamint azzal, hogy félreérthetően volt megfogalmazva a bemutatkozása. A baloldal miniszterelnöki versenyére tegnap bejelentkező Karácsony tanulmányai kapcsán Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora elmondta: Karácsony minden támogatást megkapott a képzés elvégzéséhez, azonban nem tudott élni a lehetőséggel.
MTI Hírfelhasználó