Orbán Viktor: Törökország nélkül nem lehet megállítani az Európa felé irányuló migrációt
Törökország stratégiai partnere Magyarországnak a biztonság és a migráció kérdésében is - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, miután tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
2019. november 7. 18:42

Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott közös nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta: a magyar külpolitikai gondolkodás abból indul ki, hogy Törökország nélkül nem lehet megállítani az Európába irányuló migrációt.

Így a budapesti megbeszélésen is áttekintették az ezzel összefüggő kérdéseket, és Magyarország elismerését fejezte ki Törökországnak, amely csak az idén eddig 350 ezer illegális határátlépőt tartóztatott fel - közölte a kormányfő. Hozzátette: ha Törökország ezt nem tette volna, ezek az emberek már mind itt lennének, Magyarország déli határának környékén.

A migrációval kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor kijelentette: Magyarország képes megvédeni határait, így akármerre is indulnak a migránsok, az biztos, hogy Magyarország határain nem léphet át egyetlen illegális migráns sem. A fizikai határvédelmi rendszer képes megvédeni a magyarokat az illegális migrációtól - közölte.

Azt is mondta: a cél az, hogy akik elhagyták szülőföldjüket, azok hazamehessenek, mert nem a bajt kell idehozni, Európába, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van.

Arról biztosította a török elnököt, hogy Magyarország súlyának megfelelően kész részt venni újjáépítési programokban Törökország szomszédságában, a biztonsági zónában.

Megismételte azt a nézetét, amely szerint Magyarország egy három nagyváros - Isztambul, Moszkva és Berlin - által kijelöltetett földrajzi térben található. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: néhány napja Budapesten járt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Heiko Maas német külügyminiszter, most pedig a török elnök. "Ez pontosan az a külpolitika, amelyet szeretnénk a jövőben is folytatni, a Magyarország számára meghatározó országokkal szoros együttműködésre törekszünk" - mondta.

A magyar-török együttműködés keretéről szólva Orbán Viktor felidézte: 2013-ban Ankarában kötöttek megállapodást Erdogan elnökkel arról, hogy létrehozzák a legfelsőbb szintű stratégiai tanácsot, és évente találkoznak.

Arról is beszélt, hogy mind Magyarország, mind Törökország NATO-tag, így katonai szövetségesek is, a két ország közötti hadiipari együttműködés pedig megindult, jó ütemben halad.

Szólt továbbá arról, hogy Magyarországnak és Törökországnak közös finanszírozású programjai vannak Afrikában: Kenyába orvosmissziót küldtek, és most küszöbön áll egy olyan program, amellyel vízügyi és egészségügyi segítséget nyújtanak majd Ghánának.

A magyar-török gazdasági együttműködésre kitérve Orbán Viktor közölte: jelenleg 3,1-3,2 milliárd euró körül van a két ország közötti kereskedelmi forgalom, amelyet 6 milliárd euróra szeretnének növelni.

Az energetikában ugyancsak stratégiai partnere Törökország Magyarországnak, amelynek az energetikai szuverenitáshoz szüksége van az Ankarával való együttműködésre is - fejtette ki. Jó hírnek nevezte, hogy hamarosan létrejön az a vezeték, amelyen keresztül Törökországból gáz érkezhet majd Közép-Európába.

Úgy számolnak - tette hozzá -, hogy Magyarországra 2021 végére jöhet gáz ezen az ágon.

A kormányfő felelevenítette, a napokban megtörtént a magyar gazdaságtörténet legnagyobb Magyarországon kívüli tőkebefektetése: a Mol nagy értékű üzletrészt vásárolt egy azeri gázmezőben és az ahhoz kapcsolódó, Törökországig futó csővezetékben. Megjegyezte, az ügylethez még szükséges a török versenyhivatal jóváhagyása.

Orbán Viktor végül megjegyezte: magyar állami ösztöndíjjal 150 török tanul ma Magyarországon, a szakmák közötti felosztásukban a török fél szabad kezet kap.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország nem ítélte el Törökországot észak-szíriai offenzívája miatt, Orbán Viktor egyrészt azt mondta: Magyarország mindig meg fogja adni a tiszteletet Törökországnak, és "ha Magyarországon valaki nem adja meg ezt a tiszteletet Törökországnak, nekem az a dolgom, hogy miniszterelnökként elnézést kérjek esetleg Törökországtól". "Mi nem törődünk abba bele, hogy gúnyolódni lehessen egy másik ország vezetőjén, egy másik országon" - hangsúlyozta.

Másrészt megismételte: Magyarország nem akarja, hogy déli határainál kelljen feltartóztatni több százezer embert, ezért "nekünk támogatni kell Törökországnak azokat a törekvéseit, hogy biztonsági zónákat hozzon létre a szomszédságában, és oda visszatelepítse" a migránsokat.

"Attól, hogy az EU tagjai vagyunk, nem veszek át rossz szokásokat. (...) Magyarország így tekint Törökországra is" - közölte.

Arra a felvetésre, hogy Várhelyi Olivér uniós biztosként a bővítés- és szomszédságpolitikai portfólióért felelhet majd, a miniszterelnök úgy fogalmazott: "az, hogy Magyarország vállalja a bővítés- és szomszédságpolitikai teendőket, jól mutatja, hogy nem a könnyű sikerért futunk". Ennél hálátlanabb portfólió ugyanis ma nincs az EU-ban - mondta -, de Magyarország úgy érzi, megfelelő érveket tud majd bemutatni a bővítés mellett. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy van egy uniós országcsoport, amely a bővítés teljes joganyagát megreformálná.

A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan jelenlétében a magyar és a török fél több megállapodást írt alá: levéltári együttműködési megállapodást, postai együttműködési szándéknyilatkozatot, családügyi együttműködési szándéknyilatkozatot, oktatási, valamint kulturális megállapodást, közúti fuvarozási megállapodást, szándéknyilatkozatot a Stipendium Hungaricum program keretében történő együttműködésről, űrkutatási együttműködési szándéknyilatkozatot és egy diplomáciai együttműködési szándéknyilatkozatot. A 10. dokumentum egy politikai nyilatkozat volt, amelyet Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan írt alá.

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Recep Tayyip Erdogan török elnököt a Karmelita kolostorban 2019. november 7-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Török elnök: továbbra is ilyen jó kapcsolatokra van szükség Magyarországgal

Nagyon jók a magyar-török kapcsolatok, és a jövőben is ilyen jó együttműködésre van szükség - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön Budapesten.

A török elnök Orbán Viktor kormányfővel tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: csaknem 4 millió menekült tartózkodik Törökországban, közülük sokan mennének tovább Európába, de "az együttműködés miatt mi türelmesen feltartóztattuk ezt a tömeget". Biztonsági zónára van szükség, hogy visszaküldhessék őket a hazájukba - mondta. Hozzáfűzte: az ENSZ főtitkárával abban maradtak, hogy donorkonferenciát szerveznek Törökország terveinek megvalósításához.

Elmondta: Magyarország támogatja Törökországot a terrorizmus elleni küzdelemben, a NATO-ban szövetségesek, stratégiai partnerek. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi terrorizmus ellen csak úgy lehet küzdeni, ha a NATO-szövetségesek "nem állnak szóba terroristákkal".

Kijelentette: az Iszlám Állam harcosaival szemben Törökország lép fel a leghatározottabban, nem hátrál meg, továbbra is elszánt ebben a küzdelemben.

A török elnök azt is mondta, hogy nem kapták meg azt az összeget, amelyet az EU ígért a menekültek ellátására.

Kérdésre úgy vélekedett, gondoskodnak a menekültekről, de mindent Törökország sem bír el. Ha azt látják, hogy nincs megoldás, ki kell tárni a kapukat, és nyilvánvaló, hogy akkor merre indulnának meg az emberek - mondta.

Recep Tayyip Erdogan kitért arra: 6 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat határoztak meg célként, amely reális. Magyarország és Törökország képes ennek elérésére - mondta.

A török elnök közölte: nagyra értékelik, hogy Magyarország mindig támogatta Törökország EU-csatlakozását. Az unió az elmúlt időben nagyon elutasítóan kezelte Törökországot, és saját magának is sokat árt ezzel, hiszen Törökország tagságával az EU is nyerhetne - vélekedett. Hozzátette: a visegrádi csoporttal is jó Törökország kapcsolata, és ezt erősíteni szeretnék.

Kifejtette: a magyar-török felső szintű stratégiai tanács negyedik ülését rendezték meg most Budapesten, és a tárgyalásokon sok témát érintettek, amelyek a jövőre nagy hatással lehetnek. A témák között említette a politikai, biztonságpolitikai kérdéseket, a migrációt, a kereskedelmi, kulturális, az oktatási kapcsolatokat, valamint a közúti fuvarozást.

Megemlítette: 15 török üzletember is érkezett most ide, hogy megbeszéléseket folytassanak, az ankarai kormány minden támogatást megad az üzleti kapcsolatok építéséhez, és ugyanezt várják el Magyarországtól is.

Köszönetet mondott a támogatásért, hogy 2020 szeptemberében megkezdheti működését Budapesten a Maarif Alapítvány iskolája.

A török elnök arról is beszélt, hogy példaértékű együttműködést szeretnének kialakítani a közös történelmi és kulturális emlékek gondozásában. Emlékeztetett: a renovált Gül baba türbéjét tavaly avatták fel.

Recep Tayyip Erdogan azt is elmondta, hogy Magyarország megfigyelőként jelen van a Türk Tanácsban, a szervezet irodáját nemrég avatták fel Budapesten. Mindez azt segíti, hogy még jobb kapcsolatokat ápolhassanak Közép-Ázsiával - fűzte hozzá.

Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a jövő héten találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, Recep Tayyip Erdogan közölte: a kétoldalú kapcsolatokról, a térség helyzetéről, kereskedelmi kérdésekről lesz szó, a legfontosabb téma pedig a terrorizmus elleni harc lesz.

Áder János köztársasági elnök fogadja Recep Tayyip Erdogan török elnököt a Sándor-palotában 2019. november 7-én. MTI/Illyés Tibor
   

MTI
  • Orbán Viktor: Közép-Európa nehéz próbatételek előtt áll
    „Nehéz próbatétel előtt állunk, mert az előrejelzések szerint a nyugat-európai gazdaságokra hidegebb, borúsabb idők jönnek” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Pozsonyhoz tartozó Dévényben vasárnap.
  • Törvényben kellene előírni a politikusok számára a nemzeti minimumot
    Törvényben kellene előírni a politikusok számára a nemzeti minimumot, amelyhez magyar állampolgárok által megválasztott magyar politikusokként alkalmazkodniuk kell a nemzetközi politikai fórumokon - mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője vasárnap az M1 aktuális csatorna Szemtől szembe című műsorában.
  • Orbán: Közép-Európa lesz Európa jövője
    Kellő szerénységgel, de 30 év teljesítményének önbizalmával és az európai helyzet ismeretében mondhatni, hogy 30 éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma már azt látni, hogy "mi vagyunk Európa jövője", és "készen is állunk erre a küldetésre" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Prágában a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen.
MTI Hírfelhasználó