A berlini fal leomlott, de a kettéosztottság nem szűnt meg teljesen
A berlini fal leomlása 1989. november 9-én a legújabbkori európai történelem egyik legfontosabb eseménye volt. A fal lebontása az újraegységesülő Németország és a szovjet rendszerű szocializmus bukásának szimbóluma lett. Azonban több kutatás is azt bizonyítja, hogy bár a fal leomlott, ma is érzékelhető a különbség Németország nyugati és keleti régióiban.
2019. november 8. 23:08

Szögesdróttal választották el 1961. augusztus 13-án Berlin keleti és nyugati felét. Ezzel tárgyiasult leglátványosabban Winston Churcill fultoni vasfüggöny szimbóluma a hidegháborúban. A kerítésépítést a Walter Ulbricht vezette Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága rendelte el, de az építkezést és a védelmét a későbbi német pártvezér, Erich Honecker irányította.

Honecker egy csöndes puccs után 1971-től kemény kézzel irányította 1989. október 18-i lemondatásáig a Német Demokratikus Köztársaságot. Honecker bukása után kártyavárként omlott össze a Stasi által félelemben tartott és terrorizált NDK – hangzott el az M1 Szemtől szemben műsorában.

Harminc évvel ezelőtt november 9-én a berliniek elkezdték szétverni a német fővárost kettéosztó betonfalat. A fal lebontása egyszerre lett az újraegységesülő Németország és a szovjet rendszerű szocializmus bukásának szimbóluma.

Különbségek Kelet- és Nyugat-Németország között

Tóth Eszter Zsófia történész a Veritas Intézet munkatársa elmondta, „bár november 9-én 30 éve, hogy leomlott a berlini fal, de a különbségek még mindig észlelhetők a Kelet- és Nyugat-Németország közt”. Hozzátette, mindezt a tapasztalataira támaszkodva mondja, hiszen olyan magyarokkal készített életútinterjút, akik hosszabb időt töltöttek Drezdában.

Kiemelte, az interjúkból kiderült, hogy két mentalitásbeli elemet a keletnémetek magukkal hoztak. Kiemelte egyik interjúalanya tapasztalatát, aki arról mesélt, hogy a kollektivista szellemben felnőtt keletnémetek még ma is átkopognak a szomszédaikhoz, hogy egy kis süteménnyel kedveskedjenek. Tóth Eszter emlékezettet, Nyugat-Németországban hasonló jelenet sosem történhetne meg.

Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője kiemelte, az aktuális kutatásokból az derül ki, hogy a tizenhat és huszonhat év közötti fiatalok hetven százaléka úgy vélekedik, még mindig jobbak a lehetőségeik Németország nyugati részén, mint a keletnémet régiókban.

A kettéosztottság gazdasági szempontból mind a mai napig látszik. Kiemelte, ami igazán szembeötlő, hogy a top 500 német nagyvállalatból összesen harminchatnak van központja az ország keleti felén.

A Veritas Intézet történésze szerint a keletnémetek sajátos identitással rendelkeztek, „mivel a hatalom kreált egy új ideológiát az NDK-nacionalizmust, aminek része volt többek közt, hogy tovább éltették a nudista kultúrát, így próbálták a bezárt állampolgárok számára vonzóvá tenni az országot”.

A fal felhúzásáig Kelet- és Nyugat-Berlin között rengeteg ember ingázott, gyakorlatilag a keletberlini bevételek nagy része Nyugat-Berlinből származott, és ez az egyik napról a másikra megszűnt – mondta Tóth Eszter Zsófia.

Az 1989. november 10-i felvételen nyugatnémeteknek segítenek felkapaszkodni a berlini falra keletnémetek a Brandenburgi kapunál (Fotó: MTI/AP)

Az 1989. november 10-i felvételen nyugatnémeteknek segítenek felkapaszkodni a berlini falra keletnémetek a Brandenburgi kapunál (Fotó: MTI/AP)

Komoly elszámoltatások 

Emlékeztetett, hogy Németországban az egyesítés után az egykori kommunista vezetőket elszámoltatták. Például, ha valaki egy keletnémet egyetem vezetője volt, az egyesülés után már nem tölthette be ugyanazt a tisztséget, mint az egyesítés előtt.

Vagyis az újraegyesítés után az erősebb nyugatnak az volt az érdeke, hogy lehetőség szerint kitisztítsa a keleti területet. Hozzátette, Magyarországon ezek a lépések nem valósultak meg.

A teljes bezártság miatt Erich Honeckernek erőtejesen kellett fellépnie, hogy egyben tudja tartani az országot, ennek is köszönhető, hogy a Stasi sokkal aktívabb volt, mint a magyar állambiztonság.

Az NDK összeomlásának okai

Pócza István elmondta: „az NDK összeomlása nem annak köszönhető, hogy lemondatták a Német Szocialista Egységpárt főtitkári tisztéről, Erich Honeckert, hanem annak, hogy egyrészt Gorbacsov a glasznoszty és a peresztrojka révén újabb nyitást kezdett el a Szovjetunióban, emellett az is hozzájárult, hogy az Szovjetunió látva a menekülő bástyákat Magyarországon keresztül engedte meg a keletnémet turistáknak a nyugatra való emigrálást.”

Kelet-berliniek állnak sorban egy nyugatnémet bankfióknál, hogy átvegyék az NSZK által a főváros keleti részében élőknek felajánlott fejenkénti száz márkát (Fotó: MTI/AP/Udo Weitz)

Hozzátette, az első egyesítés, a határok megnyitása a magyaroknak köszönhető, és ezt követi a második típusú egyesülés, ami a fizikai egyesítést jelentette a német fővárosnak és az egész országnak.

Keletnémet határőrök a berlini fal eltávolított elemeinek előterében, a Potsdamer Platz közelében, 1989. november 13-án (Fotó: MTI/AP)

Pompeo: az autoriter rendszerek nem örökéletűek

Az autoriter rendszerek nem maradnak fenn örök időkre, de a szabadság megmaradására sincs garancia soha - hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken Berlinben a német fővárost évtizedekig kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából elmondott beszédében.

Felidézte, hogy 1989-ben hazája hadseregének katonájaként az akkori Nyugat-Németországban szolgált, és az volt a meggyőződése, hogy egy olyan igazságtalan és elnyomó rendszer, mint a határ túloldalán működő Német Demokratikus Köztársaság (NDK) nem tarthat örökké. Azt viszont senki sem tudta, hogy mikor lesz vége a megosztottságnak, így amikor 1989 októberében új állomáshelyre vezényelték, fogalma sem volt arról, hogy néhány hét múlva ledöntik a berlini falat - mondta Mike Pompeo.

Felidézte azt is, hogy Erich Honecker néhai NDK-s pártvezető 1989. január 19-én - egy nappal George Bush amerikai elnök beiktatása előtt - azt jósolta, hogy a berlini fal 100 év múlva is áll majd. Azonban jóslata után csupán 294 nappal "a német bátorság" mégis ledöntötte a falat, aminek legfőbb tanulsága, hogy a tekintélyelvű rendszerek nem tartanak örökké - húzta alá Mike Pompeo.

Viszont a szabadságra sincs garancia, ezt mutatja például, hogy Oroszországot "egy volt KGB-tiszt" vezeti, akinek tevékenységre révén meggyilkolnak ellenzékieket és bevonulnak szomszédos államokba. Az autoriter rezsim "új víziója" megvalósításán dolgozó kínai vezetés is intő példa, és az a számos további ország is, amelyekben a vezetők "nem kormányoznak, hanem uralkodnak" - fejtette ki az amerikai külügyminiszter.

Mint mondta, a berlini fal ledöntése után Amerikában tévedtek abban, hogy ezentúl mindenütt demokrácia lesz és ki lehet vonni az amerikai katonákat Németországból. Az NDK-ra "rémisztően hasonlító" elnyomó, tekintélyelvű rendszerek megerősödése arra int, hogy a berlini fal ledöntésének 30. évfordulóján Németország, az Egyesült Államok és az egész Nyugat ne csak ünnepeljen, hanem vegye tudomásul, hogy meg kell védeni az 1989-ben győzedelmeskedett értékeket, a szabadságot és a demokráciát .

Tudomásul kell venni, hogy a jelenkor "az értékek versengése", és ebben a küzdelemben a "szabad nemzetek" ellenfelei a "nem szabad nemzetek" - mondta a republikánus politikus.

Ebben a küzdelemben csak összefogással lehet helytállni, Washington éppen ezért ösztökéli NATO-partnereit, így Németországot is, hogy növeljék védelmi kiadásaikat. Ezért hívja fel Washington a német kormány tagjainak figyelmét arra, hogy "még a saját (német) hírszerzésük vezetője szerint sem lehet megbízni" a Huawei kínai távközlési vállalatban. És éppen ezért nem akarja Washington, hogy "Vlagyimir Putyintól váljék függővé Európa energiaellátása" - mondta az amerikai diplomácia vezetője.

Mike Pompeo az egyik legtekintélyesebb német közhasznú alapítvány, a Körber Alapítvány (Körber Stiftung) ünnepi rendezvénye előtt megbeszélést folytatott Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszterrel és ellátogatott a belvárosi Új zsinagógába (Neue Synagoge), a rendezvény után pedig találkozott Angela Merkel kancellárral.     

A kancellár a tárgyalás előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy Németország továbbra is támogatja majd az Egyesült Államokat a nemzetközi válságok megoldásában. Berlin Afganisztán, Ukrajna, Szíria és Líbia ügyében is tevékenyen hozzá akar járulni a problémák megoldásához - hangsúlyozta Angela Merkel.

Mike Pompeo aláhúzta: nagyra értékeli, hogy a berlini vezetés növelni kívánja védelemre fordított költségvetési kiadásokat, és elmondta: Washington számára Németország "rendkívül pontos partner" és az Egyesült Államok barátja.

Az amerikai diplomácia vezetője elmondta: miniszterként nemigen nyílik alkalma arra, hogy hosszabb időt töltsön el egy országban, Németországban viszont két egész napot eltölthetett és nagyon hálás a vendégszeretetért és a különleges, megható élményekért. Kiemelte, hogy járhatott az ország keleti részén, az egykori NDK területén is, ahová a berlini fal leomlása előtt, amerikai katonaként nem juthatott el.

Mike Pompeo szerda este érkezett Németországba, hogy az Egyesült Államok kormányát képviselve részt vegyen a fal ledöntésének 30. évfordulójára szervezett ünnepségsorozaton. Csütörtökön felkereste a Bajorország tartományi Grafenwöhrben és Vilseckben állomásozó amerikai csapatokat, látogatást tett az egykori belnémet határon fekvő Mödlareuth településen, az egykori NDK területén pedig Lipcsében, ahol járt a Szent Miklós-templomban, az egykori keletnémet ellenzéki mozgalom egyik legfontosabb központjában.

hirado.hu - MTI - M1
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
MTI Hírfelhasználó