Kelta ünneplés hazánkban
A Szarvas Törzs Kelta Hagyományőrző Egyesület tartott bemutatót az óbudai Aquincumi Múzeumban „Samhain, avagy kelt halloween” címmel.
Utoljára frissítve: 2019. november 10. 12:39
2019. november 10. 09:57

A Szarvas Törzs Kelta Hagyományőrző Egyesület bemutatója az óbudai Aquincumi Múzeumban tartott kelta halloweenesten 2019. október 31-én. MTI/Mónus Márton

Az Aquincumban tartott kelta ünnepségről a Szarvas Törzs Kelta Hagyományőrző Egyesület elnökének, Szmeskó Gábornak tett föl kérdéseket a Gondola.

​- Elnök úr, törzsük, a Teut Os (Szarvas Törzs), 1996 nyarán kelt életre a Cserhát Szanda nevű hegyén. Alapvető tevékenységük a kelta harci kultúra bemutatása. Milyen forrásokból dolgoznak?

- A történelemtudomány és a régészet eredményeire koncentrálunk. Ennek megfelelően a primer és secunder források feltárásával foglalkozunk. Mivel a Törzs tagjainak többsége nem történész vagy régész, fontosnak tartjuk, hogy az elsődleges szövegek olvasásán túl (pl.: Pompeius Trogus, Sztrabón vagy Caesar), az ezeket értelmező, ezekre támaszkodó műveket is ismerjük – Magyarországon elsősorban Szabó Miklós könyveit szokás hivatkozni. Ezek mellett a pannóniai vaskori kelta anyagi kultúra leleteit tanulmányozzuk. Nagy örömömre szolgált, amikor nemrég megszereztük egy az észak-magyarországi kelta leletanyagot rendszerező könyvet. Ez alapján a minket elsősorban érdeklő fegyvereket tudjuk rekonstruálni (tőrök, kardok, lándzsák, dárdák, umbók). Pontosabban nem mi, hanem azok a lelkes kovácsok, akik hajlandók ezeket nekünk elkészíteni. Haramza Márk és Weigel Harri nevét kell itt megemlítenem, akiknek nagy hálával tartozunk.

Szmeskó Gábor

Amit eddig elmondtam az a Törzs tevékenységének még csak azon szeletét alkotja, amely a látogatóknak még nem feltétlen látható. Amikor sok-sok szöveget elolvastunk, kiválasztottuk, hogy milyen fegyvereket készítsenek el nekünk, akkor következik az a dilemma, hogy hogyan is kell használni ezeket. Erre vonatkozóan is találunk szöveghelyeket a keltákról szóló leírásokban, de nagyrészt ez a munka, a fegyverek használatának módja, már a mi értelmezésünket hordozza.

​- Harcosaik a következő évben is legalább annyi hadba szállást és küzdelmet terveznek, mint az előző évben. A Szarvas Törzs mennyiben segít az európai fiataloknak abban, hogy felismerjék: az elkényelmesedés helyett időnként küzdeni kell a már megszerzett értékekért is?

​- Erről a kérdésről egy érdekes emlék jut az eszembe. Amikor az én klánomhoz tartozó gimnazisták (mostmár egyetemisták) szüleit az edzések megkezdése után egy évvel összehívtuk, akkor a szülők arról számoltak be, hogy azt vették észre, fiaik jobban kiállnak magukért a vitákban, bátrabbak, sokkal inkább mernek kezdeményezni, mint korábban. A harci gyakorlatok megtanítanak minket arra, hogy tudjunk győzni és veszteni. Saját magam ismerete legalább annyira fontos a harci szituációban, mint a használt fegyver lehetőségeinek és az ellenfélnek az ismeret. Úgy látom, hogy ezt a gondolkodási struktúrát át lehet vinni a hétköznapi életre is. Amikor – átvitt értelemben is – küzdünk, küzdök, elengedhetetlen, hogy ismerjem saját képességeimet, a rendelkezésre álló eszközöket, és azt, hogy kivel/mivel állok szemben, mik az erősségei, gyöngeségei. Ennek megfelelően fogom eltervezni azt, hogy mit fogok csinálni. Ha elbukom nem tört össze a világ, végiggondolom, hogy mi miatt vesztettem, hol hibáztam és újra nekikezdek a feladatnak.

- Az Aquincumban tartott bemutatójuk elsősorban a mindenszentek ünnepéhez, vagy az amerikai kereskedelmi akcióhoz, a halloween-narkózishoz kapcsolódott?

- Itt nem érdemes keverni a frontokat. Ez egy hagyományőrző bemutató volt. Hogy mit jelent a hagyományőrzés, arra most nem térnék ki, túlságosan szerteágazó kérdés lenne. A Törzs tagjainak többsége Piarista diák volt, ezért a kelta halloweent természetesen (mégha távolról és áttételesen is) tudjuk kötni a mindenszentek ünnepéhez is. Azonban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy mi egy vaskori kultúra elemeit idéztük fel, tehát Krisztus előtt járunk a történelmi időben. Ennek megfelelően nem egy vallási aktus rekonstrukcióját, hanem egy előadást mutatott be a Törzs. Egy sajátos interpretációt, amit a kelta kultúráról gondolunk. Magának az úgynevezett 'szertartásnak' természetesen nincs semmiféle vallásos töltete, funkciója sokkal inkább az adott korszak szakrális eseményeinek, gondolatiságának illusztrációja. Ily módon ez egyfajta emlékidézés, lehetőség arra, hogy a látogatók rátekintsenek arra, hogy hogyan ünnepelhették a halloweent a kelták, ami jó lehetőséget teremt annak végiggonodolására, hogy ők ill. mi, hogyan viszonyulunk az ünnepeinkhez (mit, hogyan csinálunk, csinálunk-e valamit, ha nem, miért stb.).

​- Fedezd föl saját kultúrád – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. A Szarvas Törzs hogyan segíti a magyar fiatalokat abban, hogy térségünk ősi kultúráinak kincsesbányájába ereszkedjenek?

​- Sok rendezvényen veszünk részt, ahol az érdeklődő fiatalok és régebb óta fiatalok találkozhatnak azzal az interpretációval, amit mi képviselünk. Ahogy ismeretes, mi a kelta harci kultúrával foglalkozunk, s a látogatókat is arra szeretnénk rábírni, hogy csatlakozzanak hozzánk. Ennek megfelelően harci kiképzést szoktunk tartani a vállalkozó szelleműeknek. Ez azt jelenti, hogy a látogatók pajzsot, kardot kapnak és megtanítjuk őket arra, hogy hogyan kell ezeket csapatban használni (egyszerre max. 30-40 embert szoktunk mozgatni). Menetelnek, harci kiáltásokat, vezényszavakat tanulnak. Megmutatjuk nekik, hogy milyen védőfelszerelést használtak a kelták (láncing, sisak), és azt, hogy ezek milyen jellegű támadások ellen tudtak védelmet nyújtani. Valamint a látogatóknak lehetősége van eltanulni a lándzsadobás és az íjászat fortélyait is. Természetesen lehetőség van arra is, hogy a kelta kultúráról beszélgessenek velünk az érdeklődök, de mi sokkal inkább előnyben részesítjük azt, hogy gyakorlati úton próbálják ki magukat, hiszen erre kevesebb lehetőségük van a hétköznapok során. A fellépések helyszínein nagyon könnyen megtalálnak minket az érdeklődők, mivel jelenleg mi vagyunk az egyetlen kelta hagyományőrző csapat Magyarországon. Nagyon szeretünk együtt dolgozni az aquincumi múzeummal, kiváló rendezvényeik vannak, ahol a kelta, római, germán kultúrával találkozhatnak a látogatók. A Magyar Nemzeti Múzeum néhány rendezvényén is részt szoktunk venni (Baláca, Gorsium). Ezeken túl a soproni kelta fesztivál, a nyári Lugió tábor, valamint az osztrák és cseh kelta fesztiválok alkotják fő bemutatóhelyeinket. 

gondola
Címkék:
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • Nemzeti stadiont kap a magyar labdarúgó válogatott
    Már csak két nap van hátra az újjászületett Puskás Ferenc Stadion megnyitásáig. Pénteken a Magyarország-Uruguay meccsel avatják fel az új, többfunkciós Puskás Arénát. Csaknem 68 ezer ember szurkol majd a nyitómérkőzésen, ahol egyúttal a 2018-ban visszavonult Gera Zoltánt is elbúcsúztatják, a Real Madrid pedig sztárvendégeket küld az ünnepélyes megnyitóra.
  • Karácsony mérlege: öt ígéretből nulla
    Karácsony Gergely egy hónapja, a választás előtti napon öt olyan vállalást tett, amelyet ígérete szerint hivatalba lépése első napján teljesíteni fog. A Fővárosi Közgyűlés november 5-i alakuló ülésén az öt intézkedésből egyet sem sikerült maradéktalanul végrehajtani, megvalósítani.
  • Gajda Péternek buknia kell
    Gajda Péter újraválasztott kispesti szocialista polgármesternek buknia kell, mert ennek az embernek a pozícióban tartása súlyosan veszélyezteti a közmorált és a közvagyont.
MTI Hírfelhasználó