Kövér: mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává
Mi, magyarok, hiszünk abban, hogy mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián pénteken a Parlamentben.
2019. november 15. 15:08

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián az Országház Delegációs termében 2019. november 15-én. MTI/Soós Lajos

Kövér László kiemelte: Magyarországon a politikai rendszerváltoztatást követően csaknem tíz esztendőre volt szükség, hogy megvalósuljon a kegyeleti rendszerváltoztatás intézményi alapja a Nemzeti Kegyeleti Bizottság megalakulásával.

A kommunizmus időszakában a nemzet áldozatainak és hőseinek emlékével szemben kialakult az elhallgatás, a hamisítás, a felejtés, a hálátlanság és a közömbösség kegyeleti kultúrája, amit "le kellett váltani a nemzeti emlékezet, a hála és a tisztelet kegyeleti kultúrájára" - fogalmazott a házelnök.

Kövér László a bizottság első elnökét, Jókai Anna író-költőt idézte, aki szerint "az a nemzet, amely úgy érzi, hogy múltjának nem tartozik semmivel, az semmit nem követelhet a jövőtől".

Az Országgyűlés elnöke hozzátette: a rendszerváltoztatás nemzedéke a múlttal szemben nemcsak szerencsésnek, hanem adósnak is érezi magát, mert az utánuk érkező nemzedékek számára bíznak egy élhető jövőben, és ezért a jövőért cselekedni is igyekeznek.

Kitért arra: az elmúlt harminc esztendőben a magyar politikát és közéletet rendkívül heves viták, értékrendi és szemléletbeli megosztottságok jellemezték, a bizottság, majd a 2013-ban létrejött Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) azonban nem került politikai viták kereszttüzébe. Ez pedig talán annak a jele, hogy minden fél egyetértett abban, hogy a rendszerváltás után "valóban új kegyeleti kultúra megteremtésére volt szükség hazánkban" - mondta Kövér László.

Boross Péter volt miniszterelnök, a NEKB elnöke hangsúlyozta: a nemzeti értékek és emlékek megőrzése és a nemzettudat erősítése különösen fontos feladat ma, amikor "kórós szellemi folyamatok járják Európát".

Az "aberráció különböző megnyilatkozásai jelentek meg": a hagyományos férfi-női szerepek eltorzítása, a vallás és az egyházak elleni támadások és legfőképpen a család és a nemzetek, a haza elleni szellemi küzdelem.

Boross Péter szerint nem szabad lebecsülni ezeket a folyamatokat, amelyek nem állnak meg az országhatárokon és már Magyarországon is megjelentek. Példaként említette, hogy tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy valaki szót emeljen egy Szent István-szobor felállítása ellen.

Az NEKB elnöke úgy fogalmazott: "egyre merészebbek azok a megnyilatkozások, amelyek a nemzeti gondolat lényegét akarják darabokra hasogatni". Hozzátette: a "demokrácia-felfogás parttalansága" miatt olykor felvetődik benne a kérdés, nem kéne-e a büntetőtörvénykönyvben gondoskodni az eszmények védelméről.

Radnainé Fogarasi Katalin a Nöri főigazgatója előadásában felidézte: az 1990-es években jelentős társadalmi igényként jelentkezett a temetőket és temetési tevékenységeket szabályozó jogterület korszerűsítése. Új szolgáltatási igények jelentkeztek, amelykehez hiányoztak a szakmai normák, megváltoztak a tulajdonviszonyok és csökkent az állami szerepvállalás.

Az új, 1999-es temetői törvénybe elsősorban a nemzeti kegyeleti kultúra magasabb szintre emelése céljából került be a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (NKB) létrehozásának igénye.

A bizottság működése első éveiben több törvényalkotásban, jogszabály-kiegészítésben vett részt. Titkárságával megalkották a nemzeti gyásszal, valamint a nemzeti sírkerttel kapcsolatos jogi fogalmakat, eljárásokat és saját működési szabályzatukat is.

2001-ben megkezdték a napjainkban is tartó feladatot, hogy a nemzeti sírkert részévé sorolják kimagasló életművű emberek sírhelyeit.

A főigazgató ismertette: jelenleg 5867 védett - tehát nem megszüntethető - sírhely és 20 védett temetőrész van országszerte, melyek kétharmada Budapesten található.

A bizottság titkársága húsz év alatt körülbelül ötszáz sírhelyről gondoskodott. A felújított sírok között van Bethlen István, Illyés Gyula, Deák Ferenc, József Attila, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kabos Gyula, gróf Batthyány Lajos és Kossuth Lajos nyughelye - sorolta a főigazgató.

2006-tól a bizottság feladata lett a nemzeti és a történelmi emlékhelyek meghatározására, neve ekkor módosult Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságra.

2013-ban a bizottság számos új feladattal megbízott titkárságából megalakult a Nöri.

A két szervezet azóta közösen dolgozik a nemzeti emlékezet- és kegyeleti kultúra magasabb szintre emelésén - tette hozzá Radnainé Fogarasi Katalin.

MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó