Törvényben kellene előírni a politikusok számára a nemzeti minimumot
Törvényben kellene előírni a politikusok számára a nemzeti minimumot, amelyhez magyar állampolgárok által megválasztott magyar politikusokként alkalmazkodniuk kell a nemzetközi politikai fórumokon - mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője vasárnap az M1 aktuális csatorna Szemtől szembe című műsorában.
2019. november 17. 22:37

Ifj. Lomnici Zoltán arra reagálva mondta ezt, hogy az elmúlt időszakban ellenzéki politikusok Erdélyben és Szlovákiában nem a magyar kisebbség politikusai, hanem liberális román vagy szlovák jelöltek mellett kampányoltak, Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője pedig közösségi oldalán bejelentette, hogy az Amerikai Kongresszus elé viszi a magyar jogállamiság kérdéseit.

Az alkotmányjogász közölte: úgy tűnik, hogy az ellenzéki politikusoknak el kell magyarázni, hogy mint magyar politikusokat delegálták őket az európai parlamentbe.

Annak pedig, aki ezt figyelmen kívül hagyja, előbb-utóbb a törvény szigorával kellene szembenéznie.

Azt mondta: más országok ezeket a kérdéseket a 18-19. és a 20. században letárgyalták. Az Amerikai Egyesült Államokban például két, ilyen helyzetekre vonatkozó jogszabályt is kidolgoztak: az egyik a Logan-, a másik a FARA-törvény.

A Logan-törvény John Adams elnöksége (1797-1801) idején született, és arról szól, hogy aki az elnök felhatalmazása nélkül külföldi hatalommal felveszi a kapcsolatot vagy tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokról, az szövetségi bűntényt követ el és pénzbírsággal vagy szabadságvesztéssel büntetendő.

A FARA, vagyis a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvényt pedig azért dolgozták ki az 1930-as években, hogy katalógusba vegyék és ezzel mindenki számára nyilvánvalóvá tegyék, hogy kik azok az Amerikában élő emberek, akik "ránézésre ugyan amerikai állampolgárok, de külföldi érdekeket képviselnek".

Ifj. Lomnici Zoltán kitért arra is: a momentumos politikusok ugyan felkészületlennek tűntek erdélyi és felvidéki kampányszerepléseik során - Fekete-Győr András például szabadkozni is kényszerült, miután kiderült, hogy az általa a kisebbségvédelmi programja miatt is támogatott román USR-PLUS szövetségnek nincs is kisebbségvédelmi programja -, valójában nem elképzelhetetlen, hogy terv szerint cselekedtek. "E terv lényege, hogy a nemzetközi politikában begyűjtik a performance-aikért járó bónusz pontokat, a magyarság felé pedig elintézik az ügyet egy bocsánatkéréssel".

Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója szerint a Momentum történetében kódolva voltak az elmúlt időszak magyarellenes lépései. Úgy kezdték ugyanis politikai pályafutásukat, hogy "meghekkelték a budapesti olimpiát" és ezzel egy másik ország fővárosának, Párizsnak a kezére játszották az olimpia rendezésének jogát. E "sikeren felbuzdulva" döntöttek úgy, hogy párttá válnak, majd miután sikerült két képviselőt juttatniuk az Európai Parlamentbe "elszabadult a pokol".

Ezek a politikusok nem Magyarországon szocializálódtak és nem is feltétlenül a magyar politikai életben akarnak helytállni, sokkal inkább Brüsszelnek akarnak megfelelni. "Így jutottak el oda", hogy liberális párttársaikat támogatták a határon túli magyar közösségek vezetői helyett - tette hozzá Boros Bánk Levente.

Negatív következményei lehetnek, ha a magyar ellenzék a saját hazáját támadja

A momentumos Cseh Katalin néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy az amerikai kongresszus elé viszi a magyar jogállamiság kérdéseit. A Momentum EP-képviselője elmondta, az Egyesült Államok Kongresszusának szerdai meghallgatására tájékoztató anyagot küldött, amelyben világossá tette, a világ közvéleménye nem maradhat közömbös a demokratikus jogsértésekkel kapcsolatban.

Az, hogy az egyébként kis támogatottságú hazai pártok külföldön keresnek érdekérvényesítési lehetőségeket nem meglepő eset, ugyanis „a baloldal rendszeresen rátör saját nemzetére” – idézett Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédéből Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Csak Magyarországra jellemző

Elmondta, ez a felállás nemcsak a mostani időszakra jellemző, hanem már a korábbi években és évtizedekben is jellemző volt Magyarországon. Az aktuális baloldali, balliberális és progresszív politikusok vagy politikai tömbök sajnálatos módon Magyarországgal szemben politizálnak itthon és külföldön is – jelentette ki.

A leghevesebb politikai vitáktól hangos nyugat-európai országokban egyáltalán nem ismert az a viselkedés, hogy a hazai vitákat külföldre vigyék, vagy rágalmazzák egymást különböző fórumokon. Szerinte a magyar baloldalnál ez már szinte tradíciónak számít, és ismét annak látjuk a bizonyítékát, hogy nemzetközi szinten, egy jól felépített, társadalmi hálózatra hivatkozva és ezt felhasználva megpróbálják a magyar szuverenitást és érdekeket lerombolni.

Nemcsak szimbolikus gesztusokról van szó, hanem nagyon súlyos politikai akciókról is. Példának említette azt az esetet, amikor a teljes össznemzeti konszenzust felrúgva magyar politikusok egy román jelölt mellett álltak ki Erdélyben, és nem pedig a saját nemzetük jelöltje mellett. De ide lehet sorolni azt is, hogy a momentumos Cseh Katalin most az amerikai kongresszushoz fordul.

Szánthó Miklós arról is beszélt, hogy az utóbbi kilenc évben a magyar ellenzéknek óriási munkája volt abban, hogy folyamatosan különböző uniós testületekhez rohangáltak Brüsszelbe, ezzel pedig részesei voltak a Magyarország szuverenitását sértő akcióknak. Ilyen akció volt például a Sargentini-jelentés elfogadása, a különböző kötelezettségszegő eljárások megindítása, de a Paks II. projektjét is folyamatosan támadták.

Negatív következmények

Az utóbbi akciónak főleg a párbeszédes Jávor Benedek volt a zászlóvivője, mint zöldpolitikus. A Paks II támadásával az atomenergia felhasználását ellenezte úgy, miközben klímavédelemről beszélt és különböző uniós fórumokon próbálta ellehetetleníteni ezt a kiemelten fontos nemzetstratégiai projektet.

Szerinte hosszú távon negatív következménye lesz annak, hogy a magyar ellenzék a saját hazáját támadja. Ezekkel a támadásokkal ugyanis a döntéshozatal lehetőségét próbálják meg elvonni a magyar emberektől, és az a céljuk, hogy bizonyos kérdésekben valamilyen nemzetközi fórum döntsön helyettük.

Szánthó Miklós elmondta, Magyarországon most egy olyan politikai képlet áll fenn, hogyha nem a Fidesz nyer meg valamilyen választást, akkor a Gyurcsány Ferenc szellemisége által vezetett baloldal tér vissza annak az összes következményével. Az egyik ilyen következmény, hogy mindig valamilyen külső szemléletet látnak megfelelőnek, például csak a Nyugat és a Kelet közötti alternatívákat látják, és valamelyikhez igazodni is akarnak – jegyezte meg.

A bevándorlás áll a háttérben

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar ellenzék Várhelyi Olivér biztosjelöltet sem támogatta Brüsszelben, elmondta, úgy tűnik ezek a politikusok nincsenek tisztában azzal, hogy egy fontos uniós infrastruktúra működésének indulását gátolják.

„Azt sem szabad elfeledni, hogy a bevándorlást is támogatja a baloldal, és ez a kérdés áll a biztosjelöltek elutasításában is, ugyanis a magyar kormány bevándorlás-ellenes álláspontot képvisel továbbra is” – hangsúlyozta.

MTI - M1 - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Stadionstopból kórházstop lett Budapesten
    A fővárosi önkormányzat baloldali többségű vezetése olyan háttéralkukat kötött, amelyekkel Demszky- és a Gyurcsány-korszak emberei tértek vissza Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint. Hangsúlyozta: egyelőre türelmesek a főpolgármesterként még tapasztalatlan Karácsony Gergellyel, ám elvárják, hogy a főváros lássa el a saját feladatait, s jövő év elejére kész Budapest-ví­ziót is várnak Karácsonytól és szövetségeseitől.
  • Bayer Zsolt: Húsz esztendőm hatalom…
    Ha tizenöt éves vagy, te vagy a legalkalmasabb világmegváltónak, de ha huszonkét éves, végzős joghallgató vagy és konzervatív, akkor nem vagy alkalmas ifjúságügyi helyettes államtitkárnak.
  • A Pikó-propaganda rendben van
    A magyar sajtót goebbelsi propagandával vádoló Haraszti Miklós becses figyelmébe ajánljuk, hogy itt hamarosan a Pikó-propaganda fog mutálódni, csak nem helyi, hanem fővárosi léptékben.
MTI Hírfelhasználó