"Senkitől nem várom el, hogy feladja az elveit"
Egyes politikai erők kampánystílusa a politikát általánosságban devalválja, így az emberek nehezen tudják eldönteni, mikor hazudnak nekik – közölte a XXII. kerület polgármestere.
2019. november 22. 14:35

Ez a kampány nem a bemutatkozásról, a programokról, a tervekről, értékekről, hanem az egész Budapestet beborító mocskolódásról szólt – fogalmazott a Magyar Hírlapnak Karsay Ferenc, a főváros XXII. kerületének fideszes polgármestere az októberi választást megelőző időszakról. A városvezető szerint a két, eredetileg ellenzéki összefogással mandátumot szerző szocialista képviselőről elmondta: ők az első fecskék, de bízik abban, mások is követik Dankóné Hegedűs Jolán és Daróczi Károly példáját.

– Az utóbbi évtizedek egyik legkeményebb kampánya zajlott ősszel Budafokon. Hogyan élte át ezt az időszakot?

– A kemény jelző helyett sokkal inkább a mocskos kifejezést használnám. Elsősorban abban látom a probléma gyökerét, hogy a kisvárosi miliőnkre nem jellemző arrogancia és vehemencia lepte el a közterein­ket, internetes platformjainkat és uralta el a közhangulatot. Budafok-Tétény egy kisváros a nagyvárosban, ahol az emberek ismerik egymást, figyelnek egymásra, és normál körülmények között tiszteletben tartják egymást. Ez a kampány azonban nem bemutatkozásról, programról, tervekről, értékekről, hanem az egész Budapestet beborító mocsko­lódásról szólt. Ezért nehéz feldolgoznom, hogy egyes politikai erők ezt a fajta, bulvár típusú kampányt vitték és viszik a mai napig, ami véleményem szerint a gyakorlatban azt jelenti, hogy átlépve az erkölcsi határokat nem tisztelnek senkit és semmit. Ezzel egyébként nem az a baj, hogy engem támadnak, gyaláznak, hanem az, hogy a politikát általánosságban devalválják, így az emberek elbizonytalanodnak, egyre nehezebben tudják eldönteni, mikor hallanak igazságot, és mikor hazudnak nekik. Ez hosszú távon minden politikai erő számára káros. Mi pedig pont arról szeretnénk meggyőzni a választókat, hogy tisztességesen lehet és kell az ő érdekükben dolgozni. Én a kampány során folyamatosan arra kértem a kollégáimat, hogy ebben a mocskolódásban ne vegyük fel a kesztyűt. Az eredmény, amit október 13-án elértünk, ennek is köszönhető.

– A Város Mindenkié nevű szervezet például egy kilakoltatási ügy miatt folyamatosan ostromolta az önkormányzatot.

– Ez egy fantomszervezet, amely leginkább a virtuális térben létezik. Posztokkal, videókkal, tüntetésekkel operálnak, manipulálják az embereket. Már a kérdésfeltevésből is kiderül, hogy ezt eredményesen teszik, hiszen ön is kilakoltatásról beszél, pedig erről valójában szó sem volt. Aki ebbe az ügybe jobban belemélyed, gyorsan átlátja, hogyan zajlott az életviteli nehézségekkel küzdő idős ember kálváriája. Hiába tettek meg a szakembereink mindent annak érdekében, hogy segítsenek rajta, végül sikerült egy politikai lejáratókampánnyá silányítani a sorsát. Óvatos optimizmussal azt mondom, talán a napokban pont kerül ennek a szomorú ügynek a végére, és sikerül mindenki számára megnyugtató megoldást találni a problémára.

Csakúgy, mint Kőbányán, a XXII. kerületben is kisebbségbe kerültek a kormánypártok a képviselő-testületben. Ennek fényé­ben hogyan értékeli az október 13-i eredményeket?

– Vannak a politikában bizonyos ismétlődések, amelyek minden ciklusban megjelennek: a kormány népszerűsége például a választásokat követően csökkenni szokott, és most pont ebbe az időszakba esett az önkormányzati választás. Mivel itt, Budapesten sikerült az ellenzéknek azt a benyomást kelteni az emberekben, hogy a kormányról döntenek – ami persze nem igaz –, sok jobboldali önkormányzat elesett. Mi, akik kormánypártiként talpon tudtunk maradni, tudtunk valamit, amit a vereséget szenvedett kollé­gáink nem. A mi „titkunk” a kisvárosi jellegű kapcsolatrendszer, amiről az előbb is beszéltem. Ha az emberekkel napi, közvetlen kapcsolatban tudunk maradni, ha nem csak a viszonylag könnyen manipulálható médiából, közösségi oldalakról ismerjük egymást, az védettséget is jelent. Nem beszélhetünk mellé, huszonnégy órán keresztül szolgálatban vagyunk, és ez az, amit értékelnek az emberek. Ezt mi a „Mindenki fontos!” jelmondattal fogalmaztuk meg, már több évvel ezelőtt. Sokkal jobb eredményre számítottunk, mert sokat dolgoztunk, és rengeteg mindent értünk el a XXII. kerületben, a választók mégis egyfajta figyelmeztetést küldtek nekünk – még ha nem is feltétlenül bennünket akartak figyelmeztetni.

– Hogyan tud ebben a felállásban tovább dolgozni a testület?

– Olyan politikai szereplők, erők is bekerültek az önkormányzatba, akik még idegenül mozognak itt, akik rutintalanok, akik nem tudják, hogyan működik egy polgármesteri hivatal és az önkormányzat egészének rendszere. Zárójelben jegyzem meg: ez az ő nagy előnyük és egyben a hátrányuk is, friss szemmel, új ötletekkel jönnek, de még nem értenek hozzá. De a képviselő-testületben ott vannak azok az ellenzéki politikusok is, akiknek nemcsak rutinjuk, hanem szakmai tapasztalatuk is van. A jövőre nézve én abban reménykedem, hogy mindenki felismeri: nincs annyi megoldás a kerületi problémákra, ahány párt mandátumot szerzett a testületben. Vagyis ha megtaláljuk a közös hangot, a közös értékeket, tudunk együtt döntéseket hozni, akkor ez az önkormányzat működni, a kerület pedig fejlődni fog.

– Miért döntött úgy két, eredetileg az ellenzéki összefogással mandátumot szerző szocialista képviselő, hogy hátat fordít
a szivárványkoalíciónak?

– A javaslatomat támogató képviselők, így Dankóné Hegedűs Jolán és Daróczi Károly is első fecskék, akik felismerték Budafok-Tétény érdekeit, de bízom benne, hogy a későbbiekben lesznek mások is, akik nem akadályozni, hanem elvégezni akarják a munkát. Én senkitől sem kérek olyan típusú együttműködést, ami miatt fel kéne adniuk az elveiket. Az ideológiai álláspontok nem valószínű, hogy közeledni fognak egymáshoz, de nem is erről szól az önkormányzati politika, hanem arról, hogy működtetni kell a települést, például infrastruktúrát fejleszteni, intézményeket üzemeltetni. Ha ezekben egyetértünk,
akkor a jövőben tudunk együtt szavazni is. Ugyanakkor látok ebben az ügyben egy paradoxont: míg a szivárványkoalíción belül tulajdonképpen nem tudják kezelni a konflik­tusokat, addig velünk többen képesek leülni, egyeztetni. Ha ezt a történetet megpróbálom kívülről, mondjuk egy MSZP-s vezető szempontjából szemlélni, akkor azt látom, hogy a párt helyi politikusai az MSZP számára előnyös pozíciókat harcoltak ki az önkormányzaton belül. De akkor miért zárják őket ki? Mik az MSZP érdekei? Lesz-e MSZP a jövőben? Én azt tudom ígérni, hogy pártpreferenciától függetlenül mindenkinek meg fogom adni a tiszteletet a testületben. Nem engedhetem meg magamnak, hogy egyes képviselőket előnyben, másokat hátrányban részesítsek. Itt, a XXII. kerületben ellenzékben csak az tud maradni, aki nem akar dolgozni. Aki akar dolgozni, azt szívesen látom.

Hatalmi harcok a szivárványkoalícióban

„A kerület és a helyi MSZP érdekében szavaztam így” – fogalmazott Dankóné Hegedűs Jolán önkormányzati képviselő, miután a XXII. kerületi képviselő-testület alakuló ülésén – Daróczi Károllyal egyetemben – megszavazták Karsay Ferenc azon javaslatát, amelynek értelmében nem a Momentum és nem is a DK kap alpolgármesteri széket, hanem az MSZP. Ezzel szembementek a szivárványkoalícióval. Dankóné hozzá is tette, az európai parlamenti választások óta gyakorlatilag ki akarják szorítani az MSZP-t a helyi politikából. Az átszavazás miatt az MSZP előbb kirúgta a képviselőket, majd felszólította őket, hogy adják vissza a mandátumukat. A másik két ellenzéki párt, a Momentum és a DK pedig az ellenzéki háttérmegállapodás felrúgásával vádolják Dankónéékat, szerintük azonban ők sosem fogadtak el olyan megállapodást, amelynek köszönhetően csak a Momentum és a DK kapjon alpolgármesteri helyeket, sőt, Dankóné szerint volt alkalom, amikor direkt ki is hagyták őket az egyeztetésből.  

magyarhirlap.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Orbán: elkötelezettek vagyunk a jogállamiság mellett
    Az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak címzett részletes levélben számolt be Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács júliusi ülésére kapott ötpontos parlamenti mandátum teljesítéséről.
  • Ellenzék, vagy amit akartok
    Némi mazochizmustól áthatva elolvastam az ÉS című libsi tébolyda cikkét, melyet „A rendszerkritikai alapállás stratégiája” címmel Magyar Bálint és valami Kozák nevezetű szociológus jegyez. Borzasztó élmény volt.
  • Két baloldali lista lehet a Momentum és a DK között dúló harc eredménye
    A tagságnak, a balliberális médiaelitnek és a külföldi megrendelőiknek eljátsszák az összefogást, mint ez történt októberben is, aztán amikor posztokról, miniszterelnök-jelöltről van szó, akkor keményen gyomrozzák egymást – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán a DK és a Momentum közötti versengésről. A politológus szerint most Göd ürügyén játsszák le azt, amit Botka László is próbált annak idején: nem közösködni Gyurcsány Ferenccel.
MTI Hírfelhasználó