Társadalomformáló erővé váltak a techóriások
Egyre inkább a szuverén államok versenytársaivá lépnek elő az internetes vállalatóriások a lapunk által megkérdezett szakértők szerint. A profitszerzésre létrejött cégek a társadalmi nyilvánosságot és a szólásszabadságot is képesek alakítani egyebek mellett a moderálási tevékenységükkel. Ám a terület jogi szabályozását a törvényhozás lassúsága és a technológia gyors változása is megnehezíti, ahogy a különböző kultúrák sem vonhatók egységes globális normarendszer alá.
2019. november 23. 14:22

Az olyan internetes cégek, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google, elsősorban gazdasági céllal jöttek létre, és elsődleges szempontjuk, hogy pénzt csináljanak egyebek mellett a felhasználók kereséseiből és bejegyzéseiből. Az Amazon például nem egy áruház, hanem egy promóciós eszközként működő keresőmotor, amely a rendszer üzemeltetőjének érdeke szerinti kombinációban adja ki az árucikkeket a felhasználók böngészésekor – jelentette ki lapunknak Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás elnöke. Szavai szerint azonban a technológiai óriások ereje mára túlnőtt az eredeti, kereskedelmi célokon, és társadalomformáló erővé váltak, ami számos kérdést felvet a szabályozásukról.

– Az online platformok szabályozása azonban nem alakítható ki olyan egyszerűen, mint például a közlekedésben a KRESZ. Olykor még egy technológiai óriáscég dinamikus csapata sem tud hova besorolni bizonyos tartalmakat, ahogyan például az amerikai demokrata párti Nancy Pelosiról készült mém esetében történt. (Az Egyesült Államok képviselőházának elnöke beszédét jelentősen lelassították egy bejegyzésben, amitől Pelosi ittasnak tűnt. Ezt követően napokig látható volt a mém, amelyről nem tudták eldönteni, hogy személyiségi jogokat sért-e vagy sem – a szerk.) A törvényhozás esetében – amely jellemzően éveken keresztül rágódik egy-egy törvényjavaslaton, míg megszavazzák azt – nagy az esélye annak, hogy a folyamat végén több éve nem létező dolgokat szabályoznak – fejtette ki a kibertitok jövőkutató. Hozzátette: a különböző államok és kultúrák eltérő normái is megnehezítik a globálisan érvényes kritériumok felállítását.

 

Az online tér és a közösségi média erősödésével már régen nem csak az államhatalmak képesek arra, hogy befolyásolják a közélet alakulását Fotó: Reuters

Keleti Arthur arra is kitért: Európa különösen nehéz helyzetben van, amiért nincsenek olyan technológiai óriáscégei, amelyek felvehetnék a versenyt az online teret domináló amerikai, kínai és orosz vállalatokkal. – A nemzeti szuverenitás megvédése szempontjából is fontosak lennének az említettekhez hasonló cégek, hiszen egyre több dolog – köztük a közigazgatás is – áttevődik az online térbe, ám szinte lehetetlen behozni a húsz-harminc éves lemaradásunkat. Földrészünknek talán a mesterséges intelligencia (AI) területén van leginkább lehetősége lefaragnia ebből a hátrányból, mivel az igényli a legtöbb hozzáadott tudást, amelyben Európa továbbra is rendkívül erős és versenyképes.

Összességében Keleti Arthur nem pesszimista a techcégek tevékenységét illetően, hiszen – mint hangsúlyozta – a fogyasztók mindennapi életét teszik könnyebbé a szolgáltatások, még akkor is ha az állam hatáskörébe tartozó területeken lépnek fel konkurenciaként. – A véleménybuborékok sokat bírált jelensége sem csupán rossz, hiszen ha azok a tartalmak jutnak el a felhasználókhoz, amelyek egyeznek az ízlésével és igényeivel, akkor jobban érzi magát és több hasznát is veszi a szolgáltatásoknak.

Egy berlini bemutatón Mark Zuckerberg Facebook-alapító (középen) a virtuálisvalóság-szemüveget tesztelte fFotó: Reuters

A közösségi média térnyerésével egyre nagyobb mértéket ölt a cenzúra gyakorlata is, s különösen a Facebookról voltak negatív tapasztalataik a felhasználóknak, amiért a bejegyzéseiket sokszor minden látható indok nélkül törölték a moderátorok. A Századvég Alapítvány idén készített közvélemény-kutatásából kiderül, hogy az európaiak döntő többsége elítéli a Facebook önkényes cenzúráját, s többségük egyáltalán nem bízik a hasonló közösségi platformokban. Kutatásuk szerint kontinensünk lakosainak mindössze nyolc százaléka bízik teljes mértékben a Facebookhoz hasonló vállalatokban, míg 54 százalékuk egyáltalán nem.

Az Alapjogokért Központ Kié a (fő)hatalom? – Szuverenitásharcok elnevezésű, minap rendezett konferenciájának előadói többek között arról beszéltek, hogy az államnak vannak lehetőségei a közösségi média szabályozására és a nyomásgyakorlásra, vagyis a digitális szuverenitás erősítésére a techóriásokkal szemben. Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője arról értekezett, hogy egy Magyarországhoz hasonló méretű állam aktív fellépése is fontos fejlemény lehet a techcégek szabályozásában, hiszen egy újfajta nemzeti szabályrendszer mintaként szolgálhat a nagyobb országoknak. – Jól látható, hogy az érintett vállalatok minden országgal megegyezésre törekednek – fogalmazott a Brain Bar alapítója.

A napokban kiadtak egy könyvet is a témában, amelyet Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora írt. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke Az új média és a szólásszabadság című kötet bemutatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a radikálisan átalakult szerkezetű nyilvánosságban már nemcsak az államhatalom képes szabályozni a szólásszabadságot és a közéleti vitát – ahogy korábban évszázadokon keresztül történt. – Napjainkban a profitalapon működő magánszereplők is beavatkoznak ebbe a folyamatba az online tartalmak szerkesztésével s ez alapvető dilemmát jelent a nemzetállamoknak. A Facebookhoz és a Twitterhez hasonló szolgáltatók nyilvánosságformáló szerepe például adatvédelmi aggályokat is felvet – fogalmazott.

Fő a biztonság

A felhasználók védelmét szolgáló új funkciót vezet be a Twitter – jelentette be Suzanne Xie, a cég termékigazgatója a blogján csütörtökön, igaz, a bevezetés időpontját nem közölte. A kaliforniai médiavállalat régóta próbálkozik azzal, hogy gátat vessen a felületein megjelenő gyűlöletkeltő vagy egyszerűen csak bántó bejegyzéseknek, és a most beharangozott új funkció ezt a célt kívánja szolgálni, a felhasználók ugyanis a saját Twitter-oldalukon „kimaszkolhatják” a nem tetsző bejegyzéseket, vagyis a saját bejegyzéseikre érkező, nem tetsző válaszokat el tudják rejteni. Xie szerint ezzel a cenzúrát akarják megakadályozni.

magyarnemzet.hu
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó