Orbán Viktor: Legyen ismét a világ közepe Baranya és Szlavónia!
Össze kell kapcsolni Horvátországot és Magyarországot, hogy Szlavónia és Baranya megye ismét irigyelt térség lehessen – mondta a miniszterelnök a horvátországi Eszéken.
2019. november 28. 14:42

A kormányfő Eszéken horvát kollégájával, Andrej Plenkoviccsal átadta a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ diákotthonát. A megnyitón kiemelte: 80-100 éve Szlavónia és Baranya a két ország leggazdagabb részei közé tartozott.

– Irigyeltek bennünket, nemcsak a kultúra, hanem a magas életszínvonal miatt is – emlékeztetett.

Kifejtette: ha megkérdeznek egy ott élő horvátot, azt mondja, Horvátország északi szélén él, és ha megkérdeznek egy baranyai magyart, ő azt mondja, Magyarország déli szélén él. Olyan emberek és közösségek, akik azt hiszik, hogy valaminek a szélén élnek, sosem lesznek sikeresek, „csak az az ember lehet sikeres, aki azt gondolja, hogy ahol ő él, az a világ közepe” – jelentette ki Orbán Viktor.

Úgy vélte, nem lehet, hogy ha egyszer valamire képesek volt a két ország a történelem során, azt ne tudnák megismételni. Hogy újra sikeres legyen ez a térség, össze kell kapcsolni országainkat, mert ha elszigeteltek maradunk, sikertelenek leszünk – fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta: ha Horvátország végre belép a schengeni övezetbe – amit Magyarország támogat -, az utolsó akadály is elhárul; Magyarország és Horvátország között szabad lesz az átjárás a kultúra, a sport, az üzleti és politikai kapcsolatok előtt is.

Közölte: mindez lehetséges, és ha Horvátországnak marad a mostani elkötelezettségű kormánya még tíz évig, és Magyarországnak is marad nemzeti kormánya még tíz évig, akkor a térségben egész más világ lesz.

A miniszterelnök a fiataloknak azt mondta: divat ma elmenni, ez nemcsak Horvátország, hanem Magyarország problémája is.

80-100 éve irigyeltek bennünket Baranya és Szlavónia miatt – mondta Orbán Viktor Fotó: Facebook.com/orbanviktor

Amikor az ember fiatal, úgy érzi, övé az egész világ, és nem is baj, ha a fiatalok elmennek és tanulnak, tudást gyűjtenek, de rá fognak jönni, hogy a legfontosabb dolog az életben, hogy van hazájuk, ahol várják őket, ahol nem idegenek – mondta a kormányfő.

Kiemelte: a magyar és a horvát kormány azon dolgozik, hogy a két ország olyan hely legyen, ahova van értelme visszajönni.

– Magyarországon ez a folyamat már megkezdődött, és meg fog történni Horvátországban is – tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor köszönetet mondott a Magyarországon élő horvátoknak, hogy megmaradtak horvátnak, és hozzájárultak az ország sokszínűségéhez, valamint a Horvátországban élő magyaroknak, hogy megmaradtak magyarnak, és hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar nemzet is nagyobb legyen.

Megköszönte továbbá horvát partnerének, hogy létrehozták a most átadott épületet.

– Ezt nagyon köszönik a magyarok – tette hozzá.

A diákotthon alapkövét Kövér László, az Országgyűlés elnöke Gordan Jandrokovic horvát parlamenti elnökkel tavaly októberben tette le. A húsz éve működő központ kétnyelvű óvodának, általános iskolának és középiskolának is helyet ad, diákotthona azonban eddig nem volt.

Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (b3), Andócsi János igazgató (j) és Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, kisebbségi parlamenti képviselő (b) felavatja a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ (HMOMK) kollégiumát Eszéken 2019. november 28-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Plenkovic: Horvátország és Magyarország kapcsolatában fontos szerepet játszanak a kisebbségek

Horvátország és Magyarország baráti és szomszédos ország, a két ország kapcsolatában pedig fontos szerepet játszanak a horvátországi magyarok és a magyarországi horvátok – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön Eszéken, a Horvátország Magyar Oktatási és Művelődési Központ (HMOMK) kollégiumának átadásán.

A horvát kormányfő Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen avatta fel az épületet, amelyet a horvát állam 10 millió kunával (450 millió forint) támogatott.

Plenkovic kiemelte: minkét ország kötelessége, hogy saját politikájában és rendszerében előremozdítsa és ápolja mindazt, amit meg lehet őrizni a két országban élő nemzeti kisebbség identitásában, kultúrájában, oktatásában és hagyományaiban.

A horvát kormányfő emlékeztetett, hogy Horvátországban a népszámlálási adatok szerint valamivel több mint 14 ezer magyar él, míg Magyarországon közel 26 ezer horvát. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem hivatalos becslések szerint mindkét országban nagyobb létszámú a nemzeti közösség.

Számunkra fontos, hogy mindkét nemzeti közösség jól érezze magát abban az országban, amelyben él – hangsúlyozta. Ennek bizonyítéka a két kisebbség helyzete, de a két ország közötti kapcsolatok is – mondta. Úgy vélte: a kisebbségeken keresztül történő párbeszéd hatással van a kér országra, fejleszti és előreviszi Horvátország és Magyarország kapcsolatát.

Az említett együttműködés eredményeként említette a 48 férőhelyes kollégium megépítését, amely valamivel több mint egy év alatt készült el.

Andócsi János, a HMOMK igazgatója beszédében elmondta: a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) a múlt század kilencvenes éveiben álmodta meg magyarok számára azt a komplex, minden oktatási szintet magába foglaló intézményt, amely egy diákotthont is magába foglal. „Két évtized múlva a HMDK ezt az álmot is valóra váltotta” – mondta.

Kiemelte: két évvel ezelőtt, amikor számba vették, hogy hol is tartanak a papírmunkával, rá kellett jönniük, hogy mindent elölről kell kezdeni.

„Mondhatni főnixmadárként született meg ez a gyönyörű épület itt mögöttünk, amelynek az alapjait tavaly októberben raktuk le” – hangsúlyozta. A kollégium alapkövét Kövér László, az Országgyűlés elnöke Gordan Jandrokovic horvát parlamenti elnökkel együtt tette le 2018 októberében.

Szavai szerint az elkészült diákotthon, amely a horvátországi magyarság jövendő értelmiségét hivatott fölnevelni, kielégíti a modern kor minden kívánalmát. „Egy újabb tartópillére a magyarságunknak” – mondta, majd hozzátette: óvoda, általános iskola, középiskola és diákotthon egy intézményen belül egyedinek számít Horvátországban.

MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó