Klímavészfék helyzet
Ha törvényekkel korlátozzák a vállalkozások szabadságát, akkor gondoskodni kell a korlátozások árának a megfizetéséről is.
2019. december 2. 01:25

Klímavészhelyzetet hirdetett Budapest székesfőváros új vezetése, és pár napra rá az Európai Parlament is.

A két esemény között jelentős eltérés van. A fővárosnak a saját döntése értelmében tennie kell valamit a vész elhárítására. Hacsak nem akarja kinevettetni magát. A Közgyűlés ugyanis - olvastuk a sajtóban -  megszavazta, hogy Budapesten klímavészhelyzet állt elő. Múlt időben. Punktum. A vészt tehát itt van, következésképp elhárítandó. Ha helyzet van, tenni kell. Valamit. Persze a főváros új urai tudják, hogy a kását soha nem eszik olyan forrón, mint ahogy főzik. Megvárják, hogy kihűljön, amit főztek. Céljaik közt az index.hu szerint szerepel az önkormányzat és cégeinek karbonsemlegessé, majd teljes egészében zöldenergián alapulóvá tétele is. Mikorra? A szövegben annyi áll, hogy, "észszerű időn belül". Persze ehhez intézkedési terv kell, aminek már van pontos határideje: 2020. december 31. Azaz 13 hónap múlva még csak egy tervet látunk arról, hogy mit kell a vész ellen tenni.

Közbevetőleg: a „ki nagyobb a populista?” vetélkedőn az előterjesztők győzelmi eséllyel indulhatnának, (ha igaz, amit az újság ír), mivel arra a felvetésre, hogy talán nem a vészhelyzet szót kellene használni, az volt a felelet: ha emberek ájulnak el vagy halnak meg a hőségtől, az vészhelyzet.

A határozat elfogadása tehát egyhamar nem jár következményekkel, ahogy ott sem változott úgyszólván semmi, ahol már korábban megtörtént a nagy kihirdetés.

Más a helyzet az Európai Parlament határozatával. Aki hajlamos az önostorozásra, éljen a lehetőséggel és ide kattintva olvassa el a nevezetes, egyébként a jobb- és baloldali magyar EP-képviselők által egyaránt megszavazott szöveget. Miben tér el ez a határozat a budapestitől? Csupán abban, hogy a budapestinek van értelme, a strasbourginak nincs. Az EP ugyanis nem döntéshozó szerv, nincs törvényelőkészítési joga, csak módosíthatja vagy elvetheti, amit a Bizottság, illetve a Tanács elébe tesz. Mivel e témában jelenleg nem tettek elébük semmit, dönteni sem tudtak, csak kérni.

Van ebben a határozatban egy figyelemre méltó részlet: „…mivel soha semmilyen vészhelyzetet sem szabad a demokratikus intézmények aláásására, sem pedig az alapvető jogok veszélyeztetésére felhasználni,…”. A vállalkozás szabadsága kétségtelenül egy egyik alapvető jog. Mit tegyen az a vállalkozó, vagy akár egy egész ország, amelyiknek nincs forrása a klímavédelmi beruházásokhoz? Mivel pótolja Lengyelország a szénfűtéses erőművekben előállított energiát? Ha törvényekkel korlátozzák a vállalkozások szabadságát, akkor gondoskodni kell a korlátozások árának a megfizetéséről is. Régiónk államainak és a nálunk működő vállalkozásoknak a tőkeereje nem hasonlítható azokéhoz, akik most klímavédelemre hivatkozva rontani akarják versenyképességünket. Mi pedig polgáraink érdekében szeretnénk felzárkózni a nyugati tagállamokhoz. Hogy az ő színvonalukat ne csak az árakban, hanem például a bérekben és a nyugdíjak értékében is elérjük végre. Remélem, hogy azok, akik csökkenteni akarják az emberi tevékenység okozta károkat, különösen azokat, amelyek a klímára is hatással vannak, őszintén a Föld értékeinek védelmében teszik ezt, nem pedig azért, hogy Európa keleti felének esélye sem legyen a felzárkózásra. Túl optimista volnék?

Hogy a Föld jelenleg felmelegedőben van, az nem kérdés. Hogy ez miért van, azon lehet vitatkozni. Ha csökkenteni akarjuk, akkor valóban tenni kell, amit lehet. Ez azonban nem vész, hanem feladat. Emlékezzünk arra, mi van a vészfék mellett kiírva! Régies fogalmazásban: Indokolatlan használata büntetést von maga után. Erős a gyanúm, hogy a kérdés elhanyagolása hiba, túlzott előtérbe állítása, azaz „a vészfék indokolatlan használata” viszont büntetendő.

Surján László

A KDNP tiszteletbeli elnöke

gondola
  • Varga Judit: Történelmi idők, történelmi eredmények, történelmi távlatok
    Hétfőn kezdte meg az 5262. napját Magyarország miniszterelnökeként Orbán Viktor. A történelmi eseményhez Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője és Varga Judit igazságügyi miniszter is gratulált a Facebookon.
  • Ezúttal Istent vette célba Gyurcsány
    Gyurcsány el akarta venni a nemzetbe vetett hitet 2004. december 5-én, aztán el akarta venni a politikusokba és a szabadságba vetett hitet 2006-ban az őszödi beszéddel és a lovasrohammal, most pedig az Istenbe vetett hittől akarja megfosztani Magyarországot.
  • A többség elégedett a miniszterelnökkel
    A magyarok 59 százaléka mondta azt a koronavírus elleni küzdelem tizedik hónapjában, a parlamenti választások előtt nagyjából ötszáz nappal, hogy „inkább elégedett” Orbán Viktor munkájával – derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Nemzet számára készített elemzéséből. A kutatók korábban nem láttak még ilyen magas értéket: a 2013 óta rendszeresen feltett kérdésre a naptári évek végén még a migrációs válság elleni védekezés után sem válaszoltak többen pozitívan.
MTI Hírfelhasználó