II. Szolid "üdvözlés"...
Fidesz: aktuális ügyek Jobbik: mit tesz a kormány a klímavészhelyzet ellen? LMP: környezeti válság, környezeti vészhelyzet van
2019. december 4. 18:17

Klasszikus műfaj a napirend előtti felszólalás, sportnyelven szólva bemelegítés az érdemi munkára. A Házszabály szerint csak országos ügyekben szabadna, illene napirend előtt szólni, de ki mondja meg, mi számít annak, s mi nem, - elvégre mérlegelni csak az elhangzása után lehet. A mondandók azonban előre elhatározottak, pártállástól függően szidalmazók, elmarasztalók, avagy elégedettséget, büszkeséget kifejezők.

Nem volt meglepetés, hogy e hét első napján is a napirend előtti szónoklók ugyanazt egészen másként látták, másként értékelték. A szolidabb ”zajokat” is jelezve, - íme!

 

Aktuális ügyek

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, (Fidesz): - Az elmúlt hetekben a déli országhatáron nagyon komoly, veszélyes és mindannyiunk számára rendkívül figyelmeztető helyzet alakult ki. Szerencsére az Országgyűlés Fidesz-KDNP-többsége már évekkel ezelőtt megkezdte azt a munkát, amivel megalapozta azt, hogy Magyarországot és a magyar emberek biztonságát és szabadságát meg tudjuk őrizni. A határon szolgálatot végző katonáink és rendőreink teszik a dolgukat, mi pedig meghoztuk azt a lehetőséget, amelyben a kormány kihirdethette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, ami az egésznek a jogalapját adja. Ráadásul ennek egyik elemét, a tranzitzónákat a strasbourgi bíróság két héttel ezelőtt meg is erősítette, hiszen félresöpörte mindazokat a vádakat, amelyeket a hazai ellenzék, illetve a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták a nyakunkba akartak sózni, mármint hogy mi kegyetlenül bánunk a bevándorlókkal, és fogva tartjuk őket a tranzitzónákban. Nos, a bíróság döntése értelmében nem számít fogva tartásnak, sőt nagyon pozitív elemnek számít a schengeni, európai és a magyar határok védelmében a tranzitzónák üzemeltetése.

- Nézzük a számokat! Tavaly 6506 elfogás történt, az idén pedig november 30-ig ennek már a duplája, 12 538. Napi 17-es átlagot jelent a tavalyi, az idei pedig 37-est, de az elmúlt két hónapban, október-novemberben nőtt meg az elfogások száma. Tegnap például a 37-es átlagnak a több mint kétszeresét, 82 határsértőt fogtak el a határőrizeti szervek. Ha az embercsempészek számát nézzük: tavaly 126, idén november közepéig pedig már 129 embercsempész ellen indult eljárás. Tehát egyre fokozódik a nyomás, ha úgy tetszik, ostrom alatt tartják a magyar műszaki és jogi határzárat.

 - A tartalékok iszonyatosan nagyok, hiszen Törökországban a migrációval foglalkozó szervezetek, elsősorban az ENSZ migrációs főbiztossága, 3,6 millió és 6 millió közé teszik azokat a migránsokat, akik ma Törökország területén vannak. És van egy még megdöbbentőbb szám: idén, 11 hónap alatt 405 252 migránst tartóztatott fel, és ez 60 százalékkal több, mint amit 2018-ban megtettek.

- Ha a görögöket és a Nyugat-Balkán viszonyát nézzük, az sem optimista. Görögországban most 103 500 nyilvántartott migráns van. Ezek jelentős része öt szigeten található, és ezeken a szigeteken alakítottak ki a görögök hotspotot, hogy ne kelljen a határt megvédeni. Ezeknek a hotspotoknak a befogadóképessége 7600 fő, azonban ennek az ötszöröse, több mint 35 ezer migráns van ezen az öt szigeten. Tehát a görögök kénytelenek felfelé tolni, a nyugat-balkáni országok felé, így Magyarország schengeni határa felé ezeket a migránsokat. Tehát ha úgy tetszik, már az a félelem, ami megfogalmazódott bennünk, hogy ha egyszer nekieresztik őket az országnak, akkor nagyon nagy baj lesz, ez most itt van a küszöbön! Ezért mi azt javasoljuk Magyarország Kormányának, hogy továbbra is tartsuk fönt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet! (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

***

KONTRÁT KÁROLY, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Ma a biztonság a legfontosabb közösségi érték, amely meghatározza mindennapjainkat, meghatározza gyarapodásunk, fejlődésünk lehetőségeit. Mindenkinek az a legfontosabb, hogy biztonságban legyen, különösen ebben az ádventi időszakban, de az év valamennyi napján. Azt tapasztaljuk viszont, hogy az elmúlt időszakban, de különösen ebben az elmúlt egy hónapban jelentősen megnőtt az illegális módon Magyarországra bejutni kívánók száma. 2018-ban 6506 fő próbált illegálisan bejutni Magyarországra, eddig, 2019. november 30-ig ez a szám 12 538 volt. A tegnapi nap folyamán 82-en akartak illegálisan belépni Magyarország területére. Őket a határvadászok átkísérték, visszakísérték, és így nem tudtak bejutni Magyarország területére.

- Képviselő Úr! Magyarország Kormánya minden feltételt biztosít annak érdekében, hogy a határvadászok, a katonák, a rendőrök eredményesen tudják ellátni a határok védelmét. Legfontosabb nemzeti értékünk és érdekünk, hogy meg tudjuk védeni a magyar emberek biztonságát, meg tudjuk védeni a magyar határokat. Hogyan is néz ki az összeurópai helyzet? A minket leginkább érintő nyugat-balkáni útvonalon egyre nagyobb a mozgás, a szerb, a horvát, a román és az ukrán határszakaszon is tapasztalják ezt. A Nyugat-Balkánon eddig 100 ezer illegális bevándorlót regisztráltak; Szlovéniában 72 százalékos a növekedés a tavalyi évhez képest. Fontos körülmény, hogy a legtöbben nem olyan országból jönnek, ahol katonai konfliktusok vannak, ahonnan menekülni kellene.

-  Külön érdemes tanulmányozni Törökországot, mert ott mintegy 4 millió bevándorló tartózkodik, és még nincs vége, mert november közepéig 400 ezer határátlépési kísérletet jelentettek. Nekünk alapvető kérdés az, hogy Törökország megnyitja-e a kapuit, mint amit az elmúlt hónapokban már kilátásba helyezett, és ha megnyitja, akkor milyen irányba, Szíria vagy Európa irányába? Ha az utóbbi, akkor újra a 2015-öshöz hasonló napokat élhetünk át, és ezt nem szeretnénk!

- Tisztelt Országgyűlés! Ilyen körülmények között nem mindegy, hogy a brüsszeli döntéshozók milyen álláspontot foglalnak el ebben a kérdésben. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy az Európai Unió az elmúlt esztendőkben nem tudta megoldani az illegális migráció kérdését, rossz válaszokat adott, bevándorláspárti politikát folytatott, és nem a határok védelmét tekintette elsődlegesnek. Bízunk abban, hogy ebben változás lesz, hiszen ez nemcsak Magyarország és a magyar emberek, hanem valamennyi európai uniós polgár érdeke. Bízunk abban, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanács mai ülésén is jelei lesznek a kedvező változásnak. De addig is, amíg ez nem történik meg, Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a kvóták helyett a külső határok védelmére fordítsa az erejét. Hozzáteszem: ennek kapcsán Magyarország szinte semmiféle konkrét támogatást nem kapott; egy 20 millió eurós ígéretünk van, de még az sem ért ide, miközben azt lehet mondani, hogy több mint 1 milliárd eurót fordítunk a határok védelmére. De azt is szeretném kiemelni, hogy a DK-sok, konkrétan Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége szemrebbenés nélkül beszélt arról a tévében, hogy a DK álláspontja a kötelező betelepítések ügyében egyértelmű: nem támogatják. Ennyire tényleg nem nézhetnek hülyének mindenkit! (Arató Gergely: Kicsit belezavarodtál, Károly!) A kötelező kvóta mellett még aláírást is gyűjtöttek a baloldali képviselők, az Európai Parlamentben is támogatták, és ezek után Dobrev Klára az egészet letagadja. Nem esett messze az alma az őszödi fától, meg a trükkök százaitól, elképesztő! (Vadai Ágnes: Az elektromos rollerral kellene inkább foglalkozni…)

- Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy visszatérve az elmúlt napok történéseihez, idehozzak egy dolgot. Nagyon jellemző az ellenzék hozzáállására a DK-s Szabó Zoltán minapi Facebook-állásfoglalása. Egyfajta talajügyi szakértőként levezeti, hogy a migránsoknak mennyit kellett ásniuk azért, hogy kiássák az alagutat a határzár alatt, majd páros lábbal beleszáll a rendőrökbe, amiért nem vették észre hamarabb. Olvassák csak el: súlyosan megsérti a rendőröket, amit visszautasítunk itt az Országgyűlésben is. (Vadai Ágnes: Inkább az illetményüket rendeznék!) Visszautasítunk, mert nem sértegetni kellene a rendőröket, a katonákat, a határvadászokat, hanem köszönetet mondani azért, mert évek óta védik Magyarország és az Európai Unió határait, Európa határait.Ha köszönetre nincs is szándékuk és bátorságuk, egy bocsánatkérés azért beleférne! (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Mit tesz a kormány a klímavészhelyzet ellen?

JAKAB PÉTER, (Jobbik): - Fideszes Képviselőtársak! A leghosszabb út is egyetlen lépéssel kezdődik. Önök viszont már a sokadik lépésnél járnak a rezsimépítés útján, de ezen az úton önök el fognak bukni! Önök első lépésként bedarálták Magyarországon a törvényhozást. Elérték azt, hogy úgy ülnek kétharmaddal a parlamentben, hogy egyébként a magyar emberek többsége nem is a Fideszre szavazott. Aztán elérték azt, hogy bedarálják a végrehajtást, hiszen bár kormányon vannak, valójában nem kormányoznak, csak megpróbálnak hatalmon maradni. Aztán bedarálták az igazságszolgáltatást; ugye, ezért vannak még szabadlábon! Aztán bedarálták a médiát, olyan propagandával hülyítve az embereket, hogy Sorosnak van egy veszélyes terve, és még sorolhatnám, nem teszem, ezt ismerjük.

- Képviselőtársak! Jött egy önkormányzati választás, ahol kaptak egy bődületes nagy pofont a magyar választóktól, és kiderült, hogy a magyar társadalom immunrendszere még mindig jóval erősebb, mint a Fidesz-vírus. Éppen ezért most elérkezettnek látták az időt, hogy bedarálják az ötödik hatalmi ágat. Tudják, mi az? Itt Németh Szilárdra nézek. Nem, nem tudja, ez ugyanis a gondolkodás, a tudás! Az önkormányzati választáson világossá vált, hogy bizony-bizony a magyar embereknek is van egy veszélyes tervük, méghozzá az, hogy gondolkodnak. Gondolkodnak, és nem lehet őket meghülyíteni holmi kormánypropagandával, mert a gondolkodó embernek nem kormányzati hazugságra van szüksége, hanem kormányzati teljesítményre, növekvő bérekre, minőségi egészségügyre, modern oktatásra!

- Képviselőtársak! Miután kormányzati teljesítmény nincs, ezért most önök bedarálják a gondolkodást, már csak azért is, mert önök szerint a gyártósor mellett amúgy sem tudásra van szükség, csak tűrésre. Tűrni a 12 órás műszakot, tűrni a megalázó béreket, tűrni a rossz munkakörülményeket. És önök szerint a magyar oktatási rendszernek pusztán annyi a dolga, hogy erre felkészítse a gyermekeinket! Felkészítse őket arra, hogy tűrjenek, és legyenek majd jó rabszolgái az önök stratégiai partnereinek, a multiknak.

- Nézzük, hogyan teszik ezt! Ugye, hatéves korban belökik a gyereket az iskolapadba, akkor is, ha még nem iskolaérett. Ugye, fogy a magyar, fogy a rabszolga, fokozni kell az utánpótlás-nevelést. Beterelik a gyermekeket 40 fős osztályokba, ahol hullafáradt tanároktól megkapják a tananyagot, reggel 8-tól délután 3-ig vagy éppen 4-ig, utána a gyerek hazamegy felkészülni másnapra. Megjegyzem: itt már le is tudta a 12 órás műszakot, hogy utána aztán hullafáradtan lefeküdjön, holnap pedig kezdheti az egészet elölről. És ez egészen addig így megy, amíg a gyermek úgy nem érzi, hogy igen, felkészült a rabszolgalétre! Ha tíz év múlva felkészült, akkor 16 éves korában már mehet is a gyártósor mellé robotolni. Csak, mivel ez nem jövőkép egy magyar fiatal számára, ezért inkább elmenekülnek külföldre! Önök ezt várják el a magyar fiataloktól, mi pedig azt gondoljuk, hogy nem erre, hanem tudásra van szükségük, minőségi tudásra!

- Képviselőtársak! Ma az oktatás rendszeréből több ezer pedagógus hiányzik. Ha csak a béreket nézzük, akkor már egy román tanár is 30 ezer forinttal többet keres, mint a magyar kollégája. Az oktatási rendszerünk a végét járja, és erre önök mit csinálnak? Kitalálják, hogy öt éven belül lőjünk magyar űrhajóst a magyar égre! Hát, az agyam eldobom, képviselőtársaim! Mondjuk, ha még Viktort meg Lölőkét akarnák föld körüli pályára állítani, egy ország tapsolna. De hogy önök akkor akarják meghódítani a világűrt, amikor nincs orvos a kórházakban, nincs tanár az iskolában, nincs szakmunkás az építkezéseken? Hát, nézzenek már tükörbe! Ha holdbéli tájat akarnak, én ingyen elviszem önöket Borsodba. (Derültség az ellenzéki padsorokban.)

- Képviselőtársak! Mielőtt még meg akarnák hódítani a világűrt, könyörgöm, szálljanak le a földre, és lássák a valóságot! Persze, nyilván látják önök a valóságot. Nyilván tudják, hogy mi kell a minőségi oktatáshoz, ezért menekítik a saját gyermekeiket nemzetközi magániskolákba, amelyeket 300 milliókkal támogat meg a magyar állam. Eközben meg az állami iskolákban rohad a vécé, omlik a vakolat, és hullafáradtak a tanárok. Önök a saját gyermekeiknek minőségi oktatást akarnak, a csórónak meg maradjon a negyvenfős osztály, meg az omló vakolat, meg a fáradt tanár? Mi nem ilyen oktatást szeretnénk, hanem olyat, ahol nemcsak a gazdag, de a szegény is hozzáfér a minőségi tudáshoz! Ahol a diákok és a tanárok terhei csökkennek, a bérek pedig emelkednek, ahol nem a hatéves gyermeket igazítjuk a törvényekhez, hanem a törvényt igazítjuk a gyermekeinkhez azért, hogy kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak egy reményeim szerint egyszer majd kiegyensúlyozottá és szabaddá váló Magyarországon.

- Képviselőtársak! A leghosszabb út is egyetlen lépéssel kezdődik. Azok a pedagógus kollégák, akik hétvégén tüntettek itt, a Kossuth téren, ők a sokadik lépést teszik meg a gyermekeinkért. Most már csak azt szeretném tudni, hogy önök mikor teszik meg az első lépést ezért az országért, mert már nagyon várjuk, főleg a lelépést! (Taps a Jobbik padsoraiban.)

***

ORBÁN BALÁZS, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Kezdeném azokkal az elemekkel, amelyekben egyetértés van közöttünk. Ugye, ön azt említette, hogy a magyar emberek úgy szavaztak október 13-án, illetve a megelőző választásokon, hogy gondolkodtak, amikor leadták a szavazatukat. Jelzem, hogy ebben egyetértünk. Ebből következett például az, hogy  európai parlamenti választásokon, ahol a Jobbik még mert egyedül elindulni, 6 százalékot kapott, miközben egy évvel korábban 20 százalék körüli volt a támogatottsága.

- Képviselő Úr! Az oktatáspolitika kapcsán elhangzott kérdésével kapcsolatban egypár biztató adatot elmondanék önöknek. 2020-ban 645 milliárd forinttal több jut az oktatásba, mint 2010-ben, és 60 milliárddal több, mint 2019-ben, így Magyarország az európai átlag felett majdnem a GDP 5 százalékát költi e célra az ágazatban. Az elmúlt 30 évben nem volt olyan volumenű iskolafejlesztés, mint most, a tanárok fizetése pedig átlagosan 50 százalékkal emelkedett. Mindez élesen szembeállítható a 2010 előtti oktatáspolitika kudarcával, akkor ugyanis óriási különbségek voltak az iskolák között, az ön által is említett kistelepüléseken teljesen ellehetetlenült az oktatás. Az iskolák korábbi fenntartói, az önkormányzatok eladósodtak a nem megfelelő gazdasági teljesítmény és a kormányzati kizsigerelés következtében, így 1300 milliárd forintnyi adósságot kellett átvállalni az önkormányzatoktól. Gondolom, abban nincs vita köztünk, hogy ha az iskolák fenntartói el vannak adósodva, akkor az iskolák is el vannak adósodva, sőt mi több, 2010 előtt csődközeli helyzetben is voltak. Nem kevesebb, mint 381 helyen szűnt meg az oktatási tevékenység 2010 előtt az országban! Ezért egy olyan kormány volt felelős, amelyekkel önök most politikai szövetségben repülnek!

- Képviselő Úr! Ugyan sok tennivalónk van az oktatáspolitika területén is, de sikerült javítanunk a versenyképességét. 50 százalékos béremelést sikerült végrehajtani, és a kabinet nyitott arra, hogy a következő években további béremelés is történjen. 800 helyszínen, tehát az ön által említett kistelepüléseken is, mintegy 276 milliárd forint értékű oktatási beruházás és felújítás van folyamatban. Ebből következően 625 iskolában valósulhat meg valamilyen fejlesztés és bővítés. Javulóban a bölcsődei férőhelyek kérdése is: most már 51 ezer bölcsődei férőhely van az országban, ami a 2010-es adatokhoz képest másfélszeres növekedést jelent, és a kormány ígéretet tett arra, hogy 2020-ig 60 ezerre, 2022-ig pedig 70 ezerre bővítjük ezeket a férőhelyeket. Hároméves kortól ezzel párhuzamosan, kötelezővé vált az óvodai nevelés, hogy kellőképpen felkészítsen a kistelepüléseken is az iskolára. Bevezettük a mindennapos testnevelést, az iskolafejlesztési program keretében 47 új tornaterem és 51 tanuszoda épült. Több mint 1 millió gyermek kap ingyenes tankönyvet az 1-9. évfolyamon, a többi évfolyamon pedig a rászorulók kapják meg ingyen a tankönyvet. Ezt a programot is 2020-tól tovább bővítjük, minden alap- és középfokú képzésben részt vevő tanuló ingyenes tankönyvet kap. Háromszorosára emeltük a gyermekétkeztetésre fordított kiadásokat, most már, hála a Jóistennek, nagyjából 82 milliárd forint jut erre a célra. Soha nem látott digitális fejlesztés is zajlik az iskolákban, a 2008-as tanévkezdés előtt 45 ezer laptop és 24 ezer tablet került az iskolákba.

- Képviselő Úr! Az oktatásba tett minden befektetés a jövőbe tett befektetésnek minősül, így a kormány kiemelt prioritásként tekint erre a területre. Sok tennivalónk van még. De azt mondhatjuk, hogy az elmúlt években sikerült előrelépnünk, és az is látszik, hogy az a politikai konstrukció és az a politikai szövetségi rendszer, amelyekben önök indulnak és mozognak, nem szolgálja a magyar oktatás fejlődését! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Környezeti válság, környezeti vészhelyzet van

SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Tisztelt Ház! Ma kezdődik Madridban a 25. klímacsúcs. A tét nagy, az ENSZ környezeti programja, a UNEP néhány nappal ezelőtt jelentette meg a legújabb, legfrissebb jelentését, amelynek az az üzenete, hogy az emberiség elveszítette a klímaváltozás elleni küzdelmet. Gondolom, átérzik ennek a jelentőségét. Emlékeztetőül: 2015-ben a párizsi klímacsúcson arról született megállapodás, hogy a hőmérséklet-emelkedést 2 Celsius-fokon belül tartjuk az ipari forradalom előtti időszakhoz képest, de a kívánatos cél a másfél Celsius-fok. Mi történt azóta? Lényegében semmi! Minden ugyanúgy megy tovább, mintha nem lett volna ez a klímacsúcs.

- Képviselőtársaim! Múlt évben a szén-dioxid-kibocsátás csúcsot döntött. Az UNEP most közzétett jelentése szerint 2030-ig évente 7,6 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, ha szeretnénk elérni a párizsi klímacélkitűzést. Azt kell látnunk, hogy Magyarországon is a kitűzött célokkal ellentétes folyamatok zajlanak. Szó sincs már szén-dioxid-csökkentésről! Bár a kormány azt kommunikálja, hogy klímabajnokok vagyunk, de 2014-től évente több mint 5 százalékkal nő Magyarországon a szén-dioxid-kibocsátás. Hát, ebből hogyan lesz majd 7,6 százalékos csökkenés? Azt gondolom: sehogy, és semmi nem fog megvalósulni, ha ezen a kormányon múlik!

- Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy üdvözöljem itt az Országházban az Európai Parlament strasbourgi döntését, mellyel kihirdették, megállapították a klímavészhelyzetet, és azt, hogy környezeti válság, környezeti vészhelyzet van. Gratulálok az Európai Parlament kormánypárti képviselőinek is, akik bátrak voltak, és meg merték szavazni ezt a határozati javaslatot annak ellenére, hogy a kormány itt, a magyar Országgyűlésben ezt nem engedi. A ma kezdődött madridi klímacsúcson az Európai Unió azt fogja képviselni, hogy 2030-ig 55 százalékos szén-dioxid-csökkentést kell elérni, és 2050-re karbonsemlegessé kell tenni az Európai Uniót. És mit mondunk mi? Mit mond a magyar kormány? A magyar kormány azt mondja, hogy megelégedhetünk a 40 százalékos csökkentéssel. Én viszont azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, hiszen Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás következményeinek!  

- Képviselőtársaim! Múlt héten a Fenntartható Fejlődés Bizottságának az ülésén több, klímavészhelyzet kihirdetésével kapcsolatos határozati javaslat volt. Az ülésre meghívtam miniszterelnök urat, és meghívtam Karácsony Gergely főpolgármester urat is. A miniszterelnök urat meghívtam, mert itt, a plenárison nem folytathatunk érdemi vitát erről a kérdésről. Azt gondoltam, hogy a bizottság jó alkalom arra, hogy ezeket a kérdéseket ott együtt megvitassuk. Nem ért meglepetésként: nem jött el! Karácsony Gergely főpolgármester viszont eljött, és tájékoztatta a bizottságot a tervezett lépésekről. Gondolom, senkit nem ér meglepetésként, hogy hogyan döntött a Fenntartható fejlődés bizottsága a klímavészhelyzetes határozati javaslatok tárgysorozatba vételéről: egyhangúlag leszavazták, még csak nem is tartózkodtak. Pedig a határozati javaslatok sok fontos és jó lépést tartalmaztak.

- Az LMP első alkalommal május elején nyújtotta be a klímavészhelyzet kihirdetésére vonatkozó határozati javaslatát, és ha önök engedték volna, hogy ez napirendre kerüljön és hogy elfogadjuk, akkor ma Magyarországnak nagy valószínűséggel lenne klímatörvénye. Egyre nagyobb lemaradásban vagyunk, az Európai Bizottság is bejelentette, hogy klímatörvényt fog kidolgozni, mint ahogy Németországban is a közelmúltban fogadták el Németország klímatörvényét, pedig nem olyan régen kezdték el. Erre nagy szükség lenne, mert a törvény erejével kellene a célokat kitűzni, hozzárendelni az eszközöket és a forrásokat.

- Képviselőtársaim! Nincs több időnk. Nem érünk rá arra, hogy a kormány kettős beszédet folytasson, hogy van éghajlatváltozás, vagy nincs éghajlatváltozás. Az üres beszéd és az eldugott konzultációk ideje lejárt. Cselekedni kell! Az LMP ezért kezdeményezett a héten zöld-népszavazást. Lehetőséget akarunk adni az embereknek, hogy döntsenek a jövőjükről, mert a jövő vagy zöld lesz, vagy nem lesz! (Taps az LMP, a DK és az MSZP soraiból.)

***

SCHANDA TAMÁS JÁNOS, (innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! Az a helyzet, hogy egyetértünk önnel abban, hogy a teremtett világnak a védelme, a környezeti örökségünknek a megóvása és a klímaváltozás elleni teendők fontos ügyek. Méghozzá annyira fontosak, hogy álláspontunk szerint ennek pártpolitika felett álló, nemzeti érdekként kéne megjelennie, hiszen itt a saját gyerekeink jövőjéről van szó. Éppen ezért végre vége lehetne annak az időszaknak, amikor önök úgy érzik, hogy politikai célra bármilyen témát kisajátíthatnak, így például a klímavédelem témakörét is. Az a kérésem, hogy ne essenek kétségbe attól, hogy több mint 200 ezren töltötték ki a kormány által közzétett kérdőívet. Ezzel pedig az utolsó szalmaszálat is elveszítik, amibe kapaszkodni tudnak. Az a helyzet, hogy önöknek nincsen koncepciójuk a teremtett világ, a környezeti örökségünk védelméről, a reális és megvalósítható forgatókönyvekről. (Ungár Péter: Zárják be a Mátrai Erőművet!)

- Képviselő Asszony! Az a nagy tervcunami, amit a hét végén a balliberális ellenzék a közvéleményre zúdított, azt jelenti, hogy csak futni tudnak az események után. De most már nem az ígérgetés, hanem sokkal inkább a cselekvés ideje következett önöknél is, és ez újra rávilágít az összefogás hamisságára! Rávilágít, mert nincs önök között egyetértés, mindenki csak és kizárólag a saját ügyére, a saját túlélésére fókuszál. A nagy összefogás hirtelen semmivé lett, egymásra licitálva próbálnak maguknak támogatottságot szerezni, és mindezt csak és kizárólag politikai túlélésük érdekében teszik. (Ungár Péter: Ez egy parlamenti demokráciában újszerű…) Nézzük meg például, hogy mi történt Budapesten a nagy kampányígéretként beharangozott klímavészhelyzet kihirdetését követően! Eddig egy dolgot látunk: létrehoztak egy új pozíciót, a klímavédelemért felelős főpolgármester-helyettesi pozíciót: Dorosz Dávidnak 1,3 millió forintos fizetést és autót adtak. A további konkrétumokat is izgatottan várjuk, változatlanul gondoljuk, hogy mindenkinek jogában áll javaslatokat tenni, online egyeztetést kezdeményezni, aláírásokat gyűjteni, mi mindenkivel készen állunk a párbeszédre, aki a magyar emberek érdekei érdekében cselekszik.

- Képviselő Asszony! Az önök által nóvumnak gondolt intézkedésekben semmiféle újdonság nincsen, önök ugyanazt szajkózzák folyamatosan, és titokban, valljuk be, hogy a kormányról puskáznak! (Ungár Péter: Úristen! Derültség az LMP soraiban.) Ugyanis az önök által javasolt intézkedések nagy részét, amelyek józan ésszel, a magyar gazdaság fenntarthatóságával megvalósíthatóak, már meghozta a kormány, és továbbra is azon dolgozunk, hogy Magyarország, a magyar családok és a magyar gazdaság nyertesei lehessenek a klímaváltozás következtében megváltozó folyamatoknak.

- Képviselő Asszony! A kormány önökkel ellentétben cselekszik. Ahogy önök próbálják kezelni ezt a kérdést, az arról tesz tanúbizonyságot, hogy igazából nem is érdekli önöket a téma, kizárólag a politikai haszon. Emlékeznek még, mi történt itt az Országgyűlésben csaknem napra pontosan egy évvel ezelőtt? Persze, hogy emlékeznek: magatartásukkal, viselkedésükkel zavarták és megpróbálták megakadályozni a tisztelt Ház munkáját! És arra emlékeznek, hogy szintén egy évvel ezelőtt ebben az időszakban volt egy önök által indítványozott klímavédelmi vitanap? Erre valószínűleg kevésbé emlékeznek, hiszen nem voltak itt. Nem jelentek meg az önök által kezdeményezett vitanapon, ellentétben a kormánnyal és a Fidesz-KDNP képviselőivel!

- Képviselő Asszony! Az a helyzet, hogy Magyarországnak határozott klímavédelmi céljai, akcióterve és hozzárendelt forrásai vannak. Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően pedig a kibocsátás csökkentése tekintetében kifejezetten jó eredményeket értünk el. Az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátása ’90 óta harmadával csökkent, és ezzel uniós összevetésben a 9. helyen állunk! (Ungár Péter: Nőtt a szén-dioxid-kibocsátás!) A klímasemleges energia termelése tekintetében ma már Magyarország jobban teljesít, mint az Európai Unió legtöbb országa, egyebek mellett Ausztria, Ciprus, Írország, Málta, Portugália és Spanyolország is nemhogy csökkentette volna, hanem növelte az üvegházhatásúgáz-kibocsátást az elmúlt években. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

I. Szolid "üdvözlés"...

Bartha Szabó József
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó